* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.79 MB | |
| 2026-02-25 14:47:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  202 | 269 | 1993. január 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 1/1993, 2/1993. Határozatok száma: 1-tól 6-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetése előzetes irányszámainak kialakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa városrész részletes rendezési tervéről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 6.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1992. (XI.23.) számú rendelete módosítására és kiegészítésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 7.) Tájékoztató az egészségügyi alapellátás működtetéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvosigazgató Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város háziorvosi rendszerének működtetésére. (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 8.) Javaslat a Szociális Foglalkoztatóval kapcsolatos hitelfelvételi megállapodás jóváhagyására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Javaslat a Fő u. 21. sz. alatti ingatlan használatba adására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkatervére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Egyebek a.) Kopár József eseti segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke b.) Tájékoztató közlekedési célú pályázati lehetőségről (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-1/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1993. évi január 25-i üléséről Rendeletek száma: 1/1993, 2/1993. Határozatok száma: 1-tól 6-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. január 25-én (hétfőn) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Göndör István, Jesch Aladár. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekas István megbízott jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Dr. Búzás Judit tisztifőorvos, Szőke János a VGV igazgatója, Mihalkó Lajos a Szociális Foglalkoztató vezetője, Lőrincz Lászlóné Humán GESZ vezetője, Bodzái Tiborné, Dr. Nemesvári Márta, Imre Béla, Tóthné Krémer Mária, Partiné Szmodics Györgyi, Ágoston Károlyné, Gáspár András csoportvezetők, Tóth Lászlóné, Osváth Sándorné, Gátszeginé Gorontay Gertrúd főelőadók, Tóth László Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatója, Marton Györgyi Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen részt vevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülést megnyitom. Van-e további napirendi javaslat? Czupi Gyula: Bejelentem, hogy interpellációt kívánok előterjeszteni. Dr. Bogár Gáspár: A 7. napirendi pont kiegészítéseként kérem felvenni - az írásban kiküldött anyagot - a háziorvosi rendszer működésével kapcsolatos előterjesztést. Dr. Kereskai István: Kérem fogadjuk el, hogy Czupi Gyula interpelláljon, értsenek egyet a 7. napirendi pont kiegészítésével. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István; Aki a napirendi pontokat kiegészítéssel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetése előzetes irányszámainak kialakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa városrész részletes rendezési tervéről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 6.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1992. (XI.23.) számú rendelete módosítására és kiegészítésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 7.) Tájékoztató az egészségügyi alapellátás működtetéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvosigazgató Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város háziorvosi rendszerének működtetésére. (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 8.) Javaslat a Szociális Foglalkoztatóval kapcsolatos hitelfelvételi megállapodás jóváhagyására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Javaslat a Fő u. 21. sz. alatti ingatlan használatba adására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkatervére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Egyebek a.) Kopár József eseti segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke b.) Tájékoztató közlekedési célú pályázati lehetőségről (Írásban) Napirend előtt Takács Zoltán: A havi kirakodóvásár helybiztosítási díjainak tárgyában szeretnék hozzászólni. A közmeghallgatáson a kereskedelmi kamara elnöke problémaként vetette fel, hogy a 11/1991. sz. önkormányzati rendelet értelmezésében gondok vannak és véleménye szerint az abban foglaltak hátrányosan érintik őket. Sürgős reagálást kért. A rendelet kimondja, ha a nagykanizsai lakos helybiztosítási díjat fizet, akkor kedvezményben részesül a vidékivel szemben. Egész évre 5000 forint/m2 a díj összege, míg a vidékinek 10 000 forint/mJ. Viszont, ha licitre kerül sor, akkor ez a kedvezmény látszólagosan megszűnik. Véleményünk szerint az 5000 forintos kedvezményben ebben az esetben is részesülnie kellene. A 11/1991. sz. rendeletet az elmondottakra figyelemmel át kell fogalmazni és azt a testület elé kell hozni megtárgyalásra. Böröcz Zoltán: Megdöbbenéssel tapasztalta a város lakossága, hogy karácsony és újév év között szombati menetrend szerint indította a Volán a járatait. így aki összvonalas bérletet vásárolt nem az általa elvárt szolgáltatást kapta. Az önkormányzat joga a szolgáltatás díjainak megállapítása és a Zala Volán nem kérte az önkormányzat egyetértését ebben az ügyben. A Zala Volán vállalatot figyelmeztetni kell, hogy ne éljen vissza a monopol helyzetével. Az Ingatlankezelési Intézmény tájékoztatóját, mely az önkormányzati lakások elidegenítéséről szólt, az érintettek megkapták. A tájékoztató félreérthető, a forgalmi értékre vonatkozóan, egy átlagos műszaki állapotú és elhelyezkedésű lakás ma Nagykanizsán a szabad piacon 18-24 000 forint/m3. Természetesen ettől értékesebb és kevésbé értékesebb lakások is vannak. Sok embert próbáltam megnyugtatni, hogy a forgalmi érték 18 000 forint/m2 alá is megy a lakás állagától függően. Kérem egy fórumon teremtsünk lehetőséget az önkormányzati rendelet ismertetésére és történjen meg kellő időben az elidegenítésre váró ingatlanok értékbecslése. Magyar József: A Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalását kívánom ismertetni. A bizottság támogatja azt a javaslatot, amely szerint 1993. évtől az alkalmi vásárokat (húsvéti, karácsonyi vásár) a Polgármesteri Hivatal a vállalkozók és kereskedők nagykanizsai kamarájával együttműködve az Erzsébet téren rendezze meg. A hagyományokkal bíró kanizsai ünnepi vásárokat a jelenleginél kulturáltabban, színvonalasabban lehetne megtartani a sátoros árusítás helyett vásári mobil építmények elhelyezésével. Ünnepi vásárokon az árusító helyeket helyhasználati és helybiztosítási díjak ellenében a kanizsai kereskedők kapnák meg. Kérjük a közgyűlést értsen egyet az Erzsébet tér ilyen célú hasznosításával. 4 Czotterné Ivády Zsuzsa: A Floreát alapítvány a piactéri nagyparkolóban karácsonyi vásáron megpróbálkozott egy ilyen fajta kezdeményezéssel. Javasolom, hogy a Városüzemeltetési és a Gazdasági Bizottság vizsgálja meg a javaslatot és ezt követően február elején a téma kerüljön a közgyűlés elé. Czobor Zoltán: Fontosnak tartanám, hogy ezt a javaslatot a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság megtárgyalná és a két bizottság javaslatára figyelemmel hozná meg a testület a döntését. Magyar József: Húsvétkor színvonalas vásárt szeretnének Nagykanizsán tartani, kérem szavazzunk arról, hogy a mai ülés napirendje legyen-e vagy a bizottságok hatáskörébe kerüljön-e. Dr. Kereskai István: Arról szavazzon a testület, hogy ma foglalkozzunk-e ezzel a javaslattal vagy a bizottságok véleményének figyelembevételével a következő testületi ülésen tárgyaljuk meg. A közgyűlés 8 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással úgy foglal állást, hogy a húsvéti vásárról ma nem tárgyal, hanem a testület következő ülésén. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az általános iskola 8. osztályos tanulók továbbtanulási papírjainak kitöltése most történik. Akik nagykanizsai gimnáziumba kívánnak továbbtanulni vagy a Batthyányi Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába vagy a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolába jelentkezhetnek. Sok szülőnek felhívták a figyelmét, hogy ha első helyen a Batthyányi Gimnáziumot jelölik meg, akkor másodikként nem célszerű megjelölni a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumot, mert ezáltal a gyermek felvételi esélyei csökkenek. Javasolom, hogy a Humán osztály vezetője kérjen a két intézménytől olyan statisztikai tájékoztatást, mely tartalmazza, hogy a felvett gyermekek aránya a két középiskolában hogy alakul. Dr. Kereskai István: A javaslatnak megfelelően a kért adatokat az intézményektől megkérjük. Koczfán Ferenc: A Kereszténydemokrata Néppárt január 27-én 18.00 órakor a HSMK felnőtt klubjában lakossági fórumot tart, melyre minden érdeklődőt várunk. Stamler Lajos: Az Ady utca 4-6 sz. alatt lévő járdarész közlekedés céljára történő megnyitását kérem, mivel jelenleg ott nem folyik építkezés és a város egyik legforgalmasabb részéről van szó, különösen piac- és vásárnapokon. Dr. Kereskai István: A bejelentést megvizsgáljuk. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Az elsó oldalon olvasható, hogy milyen nagy fejlesztést hajtott végre a Polgármesteri Hivatal az információs rendszer kialakításánál. Ez a fejlesztés nem járhat-e azzal, hogy távlatban létszámcsökkenés érhetó el a Polgármesteri Hivatalban? A 162/1992. sz. határozat végrehajtása tartalmazza, hogy a polgármester és alpolgármester részére a munkabérük 130%-a kifizetésre került, ez magába foglalja-e a 13. havi bért is? A 177/1992. sz. határozat végrehajtása érdekében azokat az utakat adta-e át az önkormányzat, melyet a testület jóváhagyott? A Bajcsy-Zsilinszky utca egyik szakaszának átadását nem javasoltam és az osztálytól olyan tájékoztatást kaptam, hogy erről külön fog tárgyalni a közgyűlés. Takács Zoltán: A legutóbbi közgyűlésen 5 interpelláció hangzott el, ezek közül 3-ra írásos válasz van, mi a sorsa Magyar József és Czotterné képviselők által felvetett interpellációknak? Czotterné Ivády Zsuzsa: Az 1993. évi munkaterv tervezetben szerepel február hónapban az Expo. Marton István: Mi az oka annak, hogy az elmúlt évi költségvetésben a táppénzből a munkáltatót terhelő rész ellentételezésére betervezett 6.700 eFt-ból 3.714 eFt került elosztásra. Ez ugyanis a következő napirendhez kapcsolódik, aminek lényege, hogy a bevétel alul ill. a kiadás túl van tervezve. 108/1992. sz. határozat végrehajtásánál az olvasható, hogy az ÁRT 1992-ben lett jóváhagyva, véleményem szerint helyesen 1982. év. A VGV tájékoztatója tartalmazza, hogy a díjtétel emelésére többek között a kétkulcsos ÁFA bevezetése miatt került sor. Miért nem teljes körűen indokolt az előterjesztő? Dr. Kereskai István: Az informatika fejlesztése véleményem szerint egy bizonyos idő után létszámcsökkenést eredményezhet, ezt azonban a megnövekedett feladatok 1993. évben nem teszik lehetővé. A 130% a 13. havi fizetést tartalmazza. Karmazin József: A Principálistól keletre eső utak átadása rendezett. Az itt megemlített úttal kapcsolatosan a Közúti Igazgatóság véleménye, hogy ismételten át kell tekinteni és azt a közgyűlés elé kell terjeszteni. Magyar József képviselő 3 témában interpellált: sport, kempingútszélesítés, nyilvános telefonfülkék keleti városrészben hívószámmal való ellátása. A képviselő nem kért írásos választ felvetésére. Magyar József: A kempingút és a sport kérdésével úgy gondolom a következő a költségvetéssel kapcsolatos napirend keretében részletesen foglalkozunk. A telefonnal kapcsolatos felvetésem kivizsgálását kérem és a hívószámok feltüntetését a fülkéknél. Dr. Kereskai István: Az interpellációk kezelésével kapcsolatosan egy gyakorlatot kellene kialakítani. Takács Zoltán: Az SZMSZ 34. § (2) bekezdése kimondja, hogy az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb be kell nyújtani. Ha ettől el kívánunk térni, akkor az SZMSZ-t módosítani kell. Dr. Kereskai István: Az SZMSZ lehetővé teszi a szóbeli előterjesztést is. Tóthné Krémer Mária: A 3. negyedévi tényadatok alapján került a 10 napos táppénz ellentételezésre. Szőke János: A szemétszállítás és a kéménytisztítás díja 6%-os ÁFA-t tartalmaz. A kétkulcsos ÁFA bevezetése mellett a gépkocsialkatrészek, egyéb tárgyi eszközök árainak emelkedése, valamint bérnövekedés indokolta a díjtételek emelését. A lakossági szemétszállítás díja 29%-kal nőtt, ha erre nem kerül sor, akkor a veszteségünk 500 000 forint. A kéményseprési díjtétel emelését ugyancsak végre kellett hajtanunk, ellenkező esetben 3 millió forint lenne a veszteségünk. Balogh Tibor: Véleményem szerint a kéménytisztítás éves díja magas. Mi indokolja, ennek az ágazatnak a magas kiadásait? Krémer József: A 157/1992. sz. határozat a Fő utca 18-20. sz. alatti lakások értékesítéséről rendelkezik. A földszinti lakás -melyben a házmester lakott - a legértékesebb, ezért azt értékesíteni kellett volna, a házmesternek pedig felajánlani helyette. Nem tartom jó megoldásnak, hogy az átmeneti lakásban lakók elhelyezése megelőzze a lakosságelosztási névjegyzékben szereplőket. A 163/1992. sz. határozat milyen céltámogatási igénybevétel lemondásáról szól? A 168/1992. sz. határozattal az önkormányzat a SHELL és INTERÁG Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. részére területet értékesített benzinkút építése céljából. A benzinkút június hónap végéig elkészülne, de a terület közművel való ellátása még nem megoldott, melyet a hivatalnak biztosítania kellene. Szőke János: Miniszteri rendelet értelmében félévente egy alkalommal a kéményeket ellenőrizni kell. Ennek megtörténtét a kéményseprők a házban a lakókkal aláírattatják, így ellenőrizni lehet, hogy ténylegesen hol, milyen munkát végeztek. Magyar József: A 36-50%-os díjemelést magasnak tartom. Mi az oka ennek? Szőke János: Az üzemanyag-, az alkatrészköltség, valamint a bér és közterhek emelkedése indokolta a díjtételek megemelését. Dr. Kereskai István: A Fő utca 18-20. sz. alatti ingatlan értékesítésével kapcsolatos javaslatot a Népjóléti Bizottság tette. Úgy tudom Ígérvény van arra, hogy a házmester az említett lakást megvásárolhassa. Ha ez az ügy még nem záródott le, abban az esetben a képviselő javaslatát megvizsgáljuk. A 168/1992. sz. határozatban foglaltak teljesítése érdekében intézkednünk kell. Tóthné Krémer Mária: A céltámogatási igény és a tényleges felhasználás közötti különbség összegéről formálisan a közgyűlésnek le kell mondania, ez meg is történt decemberben. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a polgármesteri tájékoztatóval kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 1/1993. számú határozat A közgyűlés a 190/a/1991, a 197/1991, a ll/a/1992, a 32/1992, a 108/1992, a 109/b/1992, a 127/1992, a 157/0/1992, a 158/1992, a 159/1992, a 162/1992, a 163/1992, a 168/1992, a 169/1992, a 170/1992, a 173/1992, a 176/1992, a 177/1992. sz. határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2.) Interpelláció Czupi Gyula: A polgármesternek decemberben levelet írtam, melyre nem kaptam választ. A levélben az MDF kérését tolmácsoltam, hogy tárgyalja meg a közgyűlés az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagát, mely az 199 3. évi tervben sem szerepel. Javasolom, hogy a közgyűlés egyik ülésén csak ezzel az egy témával foglalkozzunk. Dr. Kereskai István: Hasznosnak tartanám ha a vizsgálat tapasztalait megtárgyalná a testület, de nem egyetlen napirendként. Az Állami Számvevőszék realizáló tárgyalást tartott december elején, a vizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervjavaslatot készítettünk, melyre az Állami Számvevőszék még nem reagált. Ha ezt elfogadja, akkor kerülhet a testület elé megtárgyalásra. Megkérdezem Czupi képviselőt, elfogadja-e a választ. Czupi Gyula: A választ elfogadom és javaslatot fogok tenni ezzel kapcsolatosan az 1993. évi munkatervre. 8 Pilczer Éva: A Hevesi Sándor utcában a fák magasra nőttek, emiatt a járda, az úttest nincs kellően megvilágítva. A Bartók Béla szalagházban, ill. két tízemeletes épületben (Posta, ABC fölötti) a lakók jelezték, hogy a lépcsőházakban sok a patkány, intézkedést kérnek ez ügyben. A decemberi közgyűlésen elmondtam, hogy a zsákutcákban továbbra is sok tehergépjármű parkol és a Környezetvédelmi Felügyelet dolgozói ennek megszüntetése érdekében nem intézkedtek. Ugyanakkor sok esetben megbüntetnek gépjárművezetőket, ha füves területen parkolnak pl.: 100 forintos bírság megfizetésére kötelezték azt az autómentőt, aki személygépkocsit javított, vagy ha áru ki- és berakodást végeznek. A munkájukat végző embereket emiatt nem szabadna bírságolni. Stamler Lajos: Tudni kell, hogyha valaki valamilyen közterületi tevékenységet folytat, akkor annak következményeit is vállalnia kell. Pl.: Ha járdán parkol, akkor megbüntetik. A környezetvédelmi felügyelőnek nem lehet kétféleképpen mérlegelnie, az adott tevékenységet bünteti-e vagy sem. A környezetvédelmi felügyelő figyelmét felhívom, ellenőrizzék a közterületek takarítottságát. Dr. Kereskai István: Pilczer képviselőnő felvetéseire írásban fogunk válaszolni. Az elmúlt közgyűlésen felvetett interpellációs ügyek intézéséről írásban tájékoztattuk a közgyűlést, a képviselők a választ elfogadták. Magyar képviselő az előzőekben elmondta, kéri ha a felvetése jogos, akkor a telefonügyben intézkedjünk. Karmazin József: A Távközlési Vállalatot megkerestük, hogy az feliratokat helyezzék el a telefonfülkékben, alakítsák ki a távközlésre alkalmas telefont. A közgyűlés a válaszokat egyhangúlag tudomásul veszi. 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetése előzetes irányszámainak kialakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Kérem a képviselőket, tegyenek javaslatot a költségvetési hiány csökkentésére, arra hogy milyen módon lehetne növelni a bevételeket és a tervezett kiadásokat csökkenteni. Takács Zoltán: A költségvetési koncepció tárgyalásakor határozatot hoztunk, mely szerint törekedni kell a 3,6 milliárd forintos bevétel elérésére. Farkas Zoltán: Mindent elkövettünk a 3,6 millió forintos bevétel elérése érdekében sikertelenül. Az anyag összeállítói az előzetes munkát végzők felelősséggel próbálták számbavenni a bevételi lehetőségeket. Magyar József: Tudomásom szerint először történt, hogy egy csoport felülvizsgálta az intézmények költségvetését, érezhető-e ennek pénzügyi hatása? Farkas Zoltán: A költségvetés összege az intézményeknél nem változott, mert normatívaemelésre került sor, az infláció hatása érződik, étkezési támogatást kaptak. Rendkívül minimális mértékű az eszközbeszerzés és fejlesztési lehetőség az intézményeknél. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy a költségvetési rendelet megalkotására mikor kerül sor, hiszen most csak az 1993. évi költségvetés előzetes irányszámainak kialakítása van napirenden. Ki és mikor fogja annak a hitelkeretnek a mértékét meghatározni, amely alapján a költségvetést el kell készíteni. Korábbi megbeszélésünkön elhatároztuk, hogy minimum 200 millió forint hitellel számolunk ebben a költségvetésben. Ezt ma meg kellene határoznunk, hiszen e nélkül költségvetést tervezni nem lehet. El kellene döntenünk, hogy az intézményeknél dolgozóknak a béremelését betervezzük-e ebbe a költségvetésbe. Dr. Kereskai István: Egyetértek azzal, hogy a hitelfelvétel mértékére legalábbis irányszám szerint javaslatot kellene tenni, végleges döntést majd a költségvetés elfogadásakor kell hozni. Az írásos anyagban le van írva, hogy ezek az irányszámok nem tartalmaznak béremelést az intézményeknél sem. Lehet a hiányt mintegy 80 millió forinttal növelni, ennyi lenne kb. az intézményeknél a 10%-os béremelés. Lehet olyan javaslat is, hogy a 13. havi fizetés helyett bérfejlesztésről beszéljünk és januárban fizessük ki a 13. havi bért. Mikor megalakult a képviselőtestület az 1991. évi költségvetésnek kb. 7-8%-a volt a hitelállomány, tehát ez 160-164 millió forintot jelentett. Nem lenne kívánatos, ha 1994-ben ennek a hiteltehernek a kétszeresével kellene számolnunk. Szerintem a hitelfelvétel az éves költségvetés 5-7%-nál ne legyen nagyobb, mivel tisztességtelen lenne a következő képviselőtestületet belekényszeríteni olyan hitelteherbe, amit Ók nem tudnának vállalni. Én az "A" változatban nem látok realitást, a "B" változatot kellene szerintem elfogadni. Farkas Zoltán: Nem javasolom, hogy 200 millió forintnál több hitelt vegyünk fel. Böröcz Zoltán: Közgyűlési döntés alapján a PEB feladata volt, hogy az intézményi saját tervezésű bevételek tárgyában végezzen vizsgálatot. A vizsgálatot elvégeztük, szeretném tudni, hogy a megállapításaink a költségvetés tervezése során figyelembe lettek-e véve. Szeretném kérni, hogy a Gazdasági Bizottság ülésére ne az ülés napján kapjak meghívót a továbbiakban. A PEB foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy milyen hitelt milyen esetben célszerű felvenni. Dr. Kereskai István: Úgy tudom, hogy hasznosítani tudták a PEB megállapításait az intézményi bevételeknél. A hitelfelvételnél természetesen igényt tartunk a PEB véleményére. Krémer József: Számoltak-e azzal a kiadással, ami a Hevesi utca meghosszabbításánál bizonyos közművek építéséből adódhat, amit a városnak el kell végezni további telkek értékesítése végett? 10 Dr. Kereskai István: Számoltak ezzel, kb. 14,5 millió forint lett erre betervezve. Dr. Csákai Iván: A "B" változatot a Kórház részérói elfogadhatatlannak tartjuk. Ha a céltámogatási pályázat nem sikerül, a közgyűlés már akkor is megszavazott a Kórháznak 40 millió forintot, és ez a 40 millió forint nem szerepel a költségvetésben. Ebból a költségvetésből hiányzik az alapellátással kapcsolatosan a háziorvosi rendelők számítógépes rendszerének a bővítésére tervezett 3,5 millió forint, szociális és egészségvédelmi alap, amely 4 millió forint. A szociális alapból támogattuk az összes olyan szervezetet, melyeknek kiegészítő feladatuk van a szociális gondoskodásra, pl.: Mozgássérültek Klubja, Diabetikus Klub, Vakok Egyesülete stb. Az egészségvédelmi alapból támogattuk az egészségvédelem területén közreműködő óvodákat, iskolákat, önszerveződő csoportokat. Ez évben ebből az alapból szeretnénk megrendelni a város szociális diagnózis kutatását és az egészséges városok nemzeti egyesüléséhez való csatlakozást támogatni. Kimaradt még céltámogatás a szociális otthonok építésére vagy rekonstrukciójára. A Népjóléti Bizottság tavaly nyár óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy szociális bérlakás építési akciót lehetett volna elkezdeni azokból a pénzmaradványokból, melyek szociális ellátás területén év végén megmaradtak, s melyek más területre lettek átcsoportosítva. Szeretnénk, ha a Hatósági Osztályra szociálpolitikai feladatok ellátása céljából két fő előadót és két fő adminisztrátort vehetnének fel. Dr. Kereskai István: Szerintem a szociális előirányzatokból a szociális alapot meg lehet teremteni. Ha felvesszük új szociális otthon építését a céltámogatások közé, akkor ez a hiányt fogja növelni. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Legelőször meg kellene határoznunk azt, hogy mi az, amit az elkövetkezendő két évben el kell kezdeni ill. tovább kell folytatni. Az egyéb induló beruházásoknál található a Péterffy Általános Iskola tornaterme, amely már a második lenne, valamint a folyamatban lévő beruházásoknál a Teleki-Zrinyi összekötő út 26 millió forinttal. A Népjóléti Bizottság szerint nem ezek lennének a legsürgősebb feladatok, és a Környezetvédelmi Bizottság tagjainak egy része úgy foglalt állást, hogy amíg a város körútjai nem épülnek meg, addig nem lehet erre a rendkívül forgalmas útra terelni a forgalmat. Ha összeadom a két tornateremre, valamint az összekötő útra tervezett összegeket, ez 65 millió forint és ezek a feladatok szerintem a későbbiekben is megvalósíthatók lennének. A költségvetés szerint sportra 34 millió forintot terveztek be, emellett a kórházra pedig 4 millió forintot. Javasolom az "A" változat elfogadását, melyből hagyjuk el azokat a feladatokat, amely a közgyűlés szerint nem megvalósítható. Dr. Kereskai István: A "B" változatból hiányzik a két tornaterem és a Teleki-Zrinyi utca összeköttetése. Farkas Zoltán: A kórházra most előirányzott összeg azt a célt szolgálja, hogy ne vesszen el a céltámogatás lehetősége, mivel a céltámogatásokról szóló törvény úgy szól, hogy a rekonstrukciót el kell indítani ebben az évben és akkor a céltámogatás összege biztosított. Ha az "A" változatot fogadjuk el, akkor kerülne veszélybe a kórház rekonstrukciója, ha az 1994. évi saját erő biztosítása tekintetében, hiszen az "A" változat a képviselőnő által említett csökkentésekkel is 550 millió forintos hiányt mutatna ill. hitelfelvételi kényszert jelentene. Az "A" változat szerintem csak azért került ide, mivel abban van megfogalmazva minden olyan igény, mely az előzetes megbeszélések során felmerült. Realitása csak a "B" változatnak van úgy, hogy 50-60 millió forintot le kellene faragni a kiadásokból. Dr. Kereskai István: A 4 millió forint a Kórháznál a rekonstrukcióra van tervezve, míg a Kórház Rendelőintézetre és az alapellátásra 587 millió forint körül van tervezve. Czobor Zoltán: A költségvetés nem tartalmazza a bérfejlesztést, ami kb. 80 millió forint, ezért kérem ezt tegyük hozzá a "B" változathoz. Nem tartalmazza a költségvetés továbbá a nyersanyagnorma várható növekedésével kapcsolatos kiadásokat, kérem vegyük ezt is figyelembe. Az "A" változatot el lehet felejteni, és a "B" változatnál 100-120 millió forinttal meg lehet növelni a hiányt. 100-150 millió forintnál több hitel felvételét nem javaslom. A Gazdasági Bizottság a hitelfelvétel kérdését még ezen a héten meg fogja tárgyalni. Kérem a PEB-et, hogy a csütörtöki bizottsági ülésünkön vegyen részt és segítse a munkánkat. A bevételi oldalon 10-20 millió forintos lehetőségeket látunk, pl. a Kórháznál a 13. havi bér, amit előreláthatólag vissza fognak fizetni. A "B" változatnál irreálisnak érzem a könyvtár kiviteli tervének elkészítésére beállított 5 millió forintot. Előttünk áll a Kórház rekonstrukciója, így nem valószínű, hogy az elkövetkezendő 1-2 évben könyvtárat tudunk építeni. A Polgármesteri Hivatal számítógép programja 2x3,7 millió forinttal van beállítva. Amit már eddig megrendeltek azt ebből az összegből meg kellene valósítani, a többiről le kellene mondani. A felújításigényeknél - ami többnyire lapostetős felújítások - 60 millió forint van beállítva, amiből 20 millió forintot át lehetne vinni a következő évre. Dömötörffy Sándor: A szeméttelepre nem kell most 30 milliót fordítanunk, hanem csak el kellene kezdeni és majd jövőre befejezni a beruházást. Az utak, hidak karbantartására javasolt + 7 millió forinttal egyetértek, a közművelődési feladatoknál 10 millió forintot tartok reálisnak. Bajcsára semmit nem terveztek, ezen változtatni kellene. Én a hitelfelvételt 250 milió forintban maximálnám azzal, hogy amennyiben a bevételek növelhetők, annyival csökkentenénk a hitel nagyságát. Marton István: A város 1.124.424.000 Ft normatív hozzájárulást kapott, ez tavaly 914.113.000 Ft volt, a növekedés mértéke 210.311.000 Ft. A személyi jövedelemadóból a városnak visszaadott összeg 50,5 millió forinttal csökkent, így a központi pénzek mintegy 160 millió forinttal nagyobbak az idei évben a tavalyi évhez képest. A normatív állami támogatásnál 23% a növekedés, a 12 normatív állami hozzájárulás, ill. a személyi jövedelemadó csökkentő hatásának figyelembe vételével 12,5% emelkedés. Véleményem szerint 2,5 millió forintot be kellene Bagolánál állítani a járdaépítésre, illetőleg hangosításra. Nem értek azzal egyet, hogy a bérlakás értékesítéséből adódó előirányzati összeget teljes összegében lakóház felújítás fedezetére fordítsuk, mivel itt szerencsés esetben 100 millió forint feletti összeg is realizálódhat, és ebből az összegből én lakásokat építenék. A hitelfelvételnél leírták, hogy a közép és hosszú lejárarú hitel felvételi lehetőségek korlátozottnak tűnnek, mivel a költségvetés célrendszere sem támasztja ezt alá. Most korlátozottnak tűnik, vagy korlátozott? A bankok jelenleg nem nagyon tudják kihelyezni a pénzüket, de az is igaz, hogy rövid távú hitelhez könnyebben hozzá lehet jutni, mint közép, vagy hosszú lejáratúhoz, de úgy gondolom, hogy a mi önkormányzatunk első osztályú adósnak minősül. A kétkulcsos ÁFA bevezetése miatti többlet fedezeti igény tervezése a céltartalékban figyelembe került. Szerintem ezt nem a céltartalékban kellene szerepeltetni, mivel a víz, villany, gáz energiánál pontosan feltudjuk mérni, hogy ez a 6% mennyit jelent, ez kb. 8 millió forint. Szerintem ezt az összeget meg kell adni. Ugyanez elmondható az élelmezési nyersanyagnorma emeléséről is. 92,3 millió forint forrásigény jelentkezik bérfejlesztésre az intézményeknél. Ezzel szerintem most nem kell foglalkoznunk. Nem értek egyet a tervezett éves 22.756.000 kamatbevétellel, amikor az előző évben ez meghaladta az 50 milió forintot. A 4. számú mellékletben leírták, hogy a kamatokból származó bevételek emelését javasoltam, melyet a Gazdasági Osztály vezetője nem látott garantáltnak. Nem a kamatok emeléséről van szó, hanem arról, hogy az előző évi kamatoknak a 70%-át tervezzük be a beállított 40% helyett. A 2. számú mellékletben a Polgármesteri Hivatal bér előirányzatára 66,596 ezer forint van beállítva. Ez az összeg a két évvel ezelőtti bér jellegű kiadásokat 89,5%-al haladja meg. Nem tudom, hogy ezt mi indokolja. A céltámogatások figyelembe vétele nélkül tavaly 3 milliárd forint kiadásunk volt, a mostani terv 2.848 millió forint, akkor amikor a központi állami pénzek 160 millió forinttal nőttek. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor 300-350 millió forintot kell keresni. Ha a 2/A táblázatot nézzük, város-és költséggazdálkodás címszó alatt a tavalyi 40 millióval szemben az idén be van tervezve 51 millió forint. Vannak ebben olyan tételek, amelyek növelésre szorulnának az én véleményem szerint, de pl. nem ilyen a közvilágítás. Az elmúlt évben elköltöttünk rá nem egészen 26 millió forintot és az idei évben 3 millió forint fejlesztést akarunk végrehajtani. Ennek a kiadási része nem hogy nőne, hanem abszolút számban is csökkenne. Ugyanis a fejlesztésnek a hatása kb. 6%-os ÁFA-növekedéssel kompenzálható és akkor semmi sem magyarázza meg azt, hogy a 2 6 millió hogyan nő meg 31 millióra. A különbség 5 millió forint, ez máris megtakarítható. Az "A" és "B" változat helyett szerintem egy "C" változatot kellene kidolgozni, úgy, hogy ebbe néhány peremterületnek az igényeit is egy minimális szinten figyelembe kell venni, mert ha semmit nem kapnak tőlünk, akkor rövid időn belül esetleg az önállósodás útjára lépnek. Olyan példát is mondok, ahol a betervezett összeg szerintem kevés. Az utakra és a hidak karbantartására 25 millió volt a tavalyi tény, most 28,5 13 van betervezve. Nem ártana, ha a képviselők utána néznének, hogy a peremterületeken hogy néznek ki az utak. Nem az a mai napirendnek az elsődleges kérdése, hogy 150 milliós vagy éppen 300 milliós hitelt vegyünk fel, hanem meg kell határozni azokat a jó célokat, amiket mindenáron megpróbálunk valósítani. Az önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények előirányzatait, ahol elég rossz az arány, ha a finanszírozásnak nézem a három csatornáját, hogy egyrészt vannak a saját bevételeik, másrészt a normatív állami hozzájárulás ill. az önkormányzati támogatás. A 30 intézményünknél sajnos az önkormányzati támogatás mértéke az önkormányzati és a normatív hozzájárulás együtteséhez képest már 37,5%. Ez az, ami hosszú távon nem tartható. Farkas Zoltán: Nem kellően átgondolt volt a javaslat a kamatbevételekre vonatkozóan. Kihagyta képviselő társunk azt az egyszerű tényt, hogy amíg a tavalyi évben minimális hitelállománya volt a városnak, addig az 1993. évi költségvetésben 250 millió forint körüli hiányról beszélünk. Szerintem ennek törlesztésére kell fordítani a meglévő szabad pénzeszközünket. Úgy gondolom, hogy jól van megtervezve az a kamatbevétel. Nagyon biztonságosan van tervezve ez az évi költségvetés is, és erre néhány érvet felhozok pl. azt, hogy az állami támogatás összege 200 millió forinttal növekedett. Igaza van képviselő társamnak, amikor azt mondja, hogy ez a 2,8 milliárd forint bevétel alacsony és lehet hogy ebből 3,4 vagy 3,5 milliárd lesz. Ki az, aki be meri tervezni kiadási oldalra azt a többletbevételt? Nem tudjuk előre, hogy az a kormányzati támogatás, ami ide befolyik ill. amit most látunk 1,1 milliárd forint összegben milyen mértékben fog növekedni, de minden olyan pénz, ami pluszban le fog érkezni, aminek révén lehet hogy elérjük a 3,5 milliárd bevételt, minden ilyen pénz fel lesz címkézve és mindet oda kell majd fordítani, amilyen céllal az hozzánk megérkezik. Ez a titka annak, hogy a bevétel és a kiadási oldal is mindig meghaladja év végén azt, amit betervezünk. Szerintem sincs lehetőség arra, hogy ez a hiány 200 millió forint alá leszorítható lenne. Abban sem értek egyet Marton képviselővel, hogy nem kell gondolkodni az önkormányzat ill. intézményhálózatban dolgozók béremeléséről, mert őket is sújtja az infláció. Dr. Bogár Gáspár: A bevételi oldalhoz az előzetes terv 3,6 milliárd forintot tartalmazott, most pedig 2,84 milliárd forintot. Pótlási lehetőségek a következők: konkrét összeget kell betervezni az önkormányzati lakáseladásokból, az adóbevételeket magasabbra tervezni és vannak a városban olyan feladatok, amelyek területi jellegűek, ehhez meg kellene próbálni a megyei önkormányzattól támogatást kérni. A harmadik lehetőség pedig a hitelfelvétel. A kiadási oldalhoz: nekem úgy tűnik, hogy bátortalan a kiadások, beruházások tervezése, talán azért mert kilátásban van a kórház és a könyvtár rekonstrukciója. A másik pedig, mivel 1994-ben újabb választások lesznek, emiatt nem akarunk félig kész vállalkozásokat átadni az utánunk következő testületnek. Az egyéb induló beruházásoknál szerintem sem valósítható meg az "A" változat, a "B" változatot javasolnám bizonyos dolgokkal az "A" változatból kiegészítve. Ha a kórház 14 rekonstrukciója nem indul, akkor is azt az összeget biztosítanunk kell, amit már az elmúlt nyáron megszavaztunk bizonyos műszereszköz beszerzésére a kórháznak. A kórház és az alapellátás 625 millió forintból gazdálkodik, de a tételsorban az önkormányzati támogatás című rubrika ki van húzva, tehát az önkormányzat ehhez a 625 millióhoz nem járul hozzá. A rekonstrukció saját forrását mérsékelni lehetne szintén a megyei közgyűléstói kért támogatással, ill. a városkörnyéki vagy vonzáskörzeti önkormányzatoktól'' kapott támogatással. A "B" változatot kiegészíteném a palini általános iskola felújításával, melyre 1992. évi költségvetésben 4 millió forint állt rendelkezésre, de a szakértók szerint ezt a pénzt felesleges lett volna rákölteni, hanem egyszeri nagyobb felújítással a kívánalmaknak megfelelő iskolát lehetne kialakítani. Ez az iskola területi feladatot is ellát, hiszen fogad gyerekeket a környező falvakból. Itt ugyancsak érdemes lenne ezekkel az önkormányzatokkal tárgyalni. A tornaterem építés, amely a második ütemben szerepelne céltámogatás igénybevételével lenne megoldható. Kérem képviselőket támogassák, hogy bekerüjön ez a létesítmény az 1993-as költségvetésbe. A "B" variációba szintén nem került be a 2-es bekötőút a palini új lakótelepre. Az építkezés üteme túlhaladta azt a szintet, ahol ennek az útnak a nyomvonala haladna, az építkezés most is folyik, ha lassabban is, mint az előző években. Az építőanyagot szállító teherautók a meglévő egyetlen bekötőúton és a település utcáján mennek végig, ezzel jelentós kárt tesznek és az út minőségének a romlásához vezet ez a tevékenység. Az új úton, ha ez megvalósulna, akkor a 1,5-2 km helyett 300 m szakaszt terhelne csak a teherforgalom. Itt az új út mellett alakulna ki a lakótelepi központ, itt épülne fel az orvosi rendelő is. A helyzet olyan, mint hogyha a keleti városrészben nem épült volna meg a Városkapu krt-i kicsatlakozás a 7-es útra, hanem csak a Hevesi uti csomópont létezne. Szeretném, ha bekerülne a "B" változatba a palini orvosi rendelő építése. Ez is szerepelt a tavalyi költségvetésben indításként 5 millió forinttal. A tervpályázat kiválasztásakor a szerényebb változat is megfelelt volna a szakzsűrinek, akkor most áthúzódó beruházásként már szerepelne a mostani költségvetésben. Sajnos a kiviteli tervek július helyett csak októberben készültek el, s így az építés indítását a Gazdasági Osztály vezetőjének javaslatára a közgyűlés nem hagyta jóvá. Nehéz lesz a lakossági fórumon megmagyarázni, hogy miért nem indul 1993-ban sem olyan beruházás, amire már bizonyos keret meg volt szavazva 1992-es évre. Az egészségügyi alapellátás feltételeinek biztosítása az önkormányzat feladata. Városi szinten ez rendben is van, de az nem mindegy, hogy milyenek a feltételek. Mert ahol 1600 embert lát el a háziorvos, ott dupla időt tud a betegre fordítani, mint ott, ahol 3200-at. De a 2850 is elég magas szám az optimálisnak tartott 1800-hoz képest. Főleg ha ez a 2850 fő 5-6 településből adódik össze. Ha azért ilyen magas a bejelentkezett betegek száma, mert a területi ellátási kötelezettség miatt kénytelen a háziorvos elfogadni a beteget és nem azért, mert attól fél, hogy megélhetési gondjai lehetnek, akkor ez a betegellátás minőségének a rovására is megy és ezért nemcsak az orvos, hanem a feltételeket helytelenül megszabó önkormányzat is felelős. A "B" változatban a felújítási igényeknek a felemelése 10 millió forinttal az "A" változathoz képest 60 millió forintra, ezt támogatnám. Ebben a tételben szerepel a háziorvosi rendelók felújításának a támogatása, amire a TB nem nyújt fedezetet. Az elmúlt évben 3 millió forintot hagyott jóvá erre a célra a költségvetés és az igények a most javasolt 6 millió forintnál lényegesen többet tesznek ki. Magyar József: Véleményem szerint központilag olyan pénzt kaptunk, amit igényeltünk. Gondolok a tornatermek építésére. A kiadási lapokat visszaadnám a szakterület felelőseinek újbóli vizsgálatra, mert két tételen kívül az összes többi magasabb összeget tartalmaz, mint az 1992-es. 1993-ban tornaterem építést nem kellene indítani és ez vonatkozna a Csokonai uszodára is. A Teleki-Zrínyi utca összekötő útra be van tervezve 1 millió forint a tervezésre. Az út tervezett bekerülési költségét magasnak tartom. Javasolom, hogy hitelt csak a legszükségesebb esetben vegyünk fel. Czupi_Gyula: A Városfejlesztési, Városüzemeltetési, Környezetvédelmi Bizottság elnökeit megkerestem a Keleti városrész fásítása ügyében, mely költsége 900 ezer forint lenne. A költségek csökkenthetők, a pártok, társadalmi szervezetek felajánlásaival. Kérem, hogy támogassák a javaslatomat és a konkrét döntésnél a költségvetés elfogadásakor önállóan szavazzunk erről. Czobor képviselő véleménye az, hogy nincs esély a könyvtár építésének kezdésére. Szerintem van esély erre. A jelenlegi épületet kéri vissza az egyház. Elképzelhető, hogy ennek az épületnek a visszaadása címzett támogatáshoz juttatna bennünket. A költségvetés következő tárgyalásához készítsen a hivatal olyan anyagot amiből kiderül, hogy a múlt évi kezdő adatok milyen módon gyarapodtak és ezek valóságosan jelentkeztek-e mint kiadások a másik oldalon. Palotás Tibor: Szeretném felhívni a figyelmet a bevásárlóközpont megvalósulására, a piac végleges helyének megoldására. Fél évig tartott, hogy előkészíthessük, hogy az önkormányzat elfogadja a létesítmény gondolatát és azzal támogassa, hogy mint vállalkozó is részt vesz benn. Az önkormányzat 31%-ban tulajdonosa az Alfától az Omegáig Kft-nek. A tervezés során azt is elértük, hogy tervpályázatot írt ki az önkormányzat. Erre a tömbre részletes rendezési tervet kellene készíteni és a piac megszűnte után eldönteni, hogy milyen további célokra lehet hasznosítani. Az Alfától az Omegáig Kft. 2 éve alakult, az önkormányzat fél éve lépett be és a Kft-nek most segítségre van szüksége. Kérem az önkormányzatot, hogy gondolja át, hogy ennek a Kft-nek most meg kell-e szűnni anyagi gondok miatt, amikor már sok értéket létrehoztunk, az engedélyezési terv készen áll, a részletes tervezési programot a közgyűlés elfogadta. A Király u. 29. számú építési telket az önkormányzat 5,2 millió forintért adta el, mert értéke lett az által, hogy vásárcsarnokot szeretne a város. Kérem az önkormányzat segítségét, hogy ez a Kft. ne menjen tönkre. Tudom, hogy mennyi a költségvetési hiányunk, de a bevételi tervünket javítani tudjuk, az is látható, hogy a néhány millió forint hitel felvételre is szükség lesz. Kérem, hogy amikor a végleges költségvetésről döntünk, emlékezzenek e kérésemre. 16 Mikorra várható az a költségvetési terv, aminek már csak a megszavazására lesz szükség? Többek azt hangoztatják, hogy az én személyem az akadálya a vásárcsarnok megvalósításának. Ha ez így van, akkor hajlandó vagyok tudomásul venni és visszavonulni, a tőkerészem 100 ezer forint, tehát 0,6%. Erre az évre 18 millió forintot kérnénk és 12 millió forintot a következő évre áthúzódó költségként. Dr. Kereskai István: Azt nem tudom megmondani, hogy mikor lesz jóváhagyott költségvetés, mert a mai vitában elhangzottakat fel kell dolgozni. Nem tudom, hogy a bizottságok mikor tudnak olyan tervezetet letenni, amit a testület el tud fogadni. Szeretném, ha legkésőbb február végén, vagy március elején lenne költségvetése a városnak. Marton István: Ügyrendi javaslatom tartsunk szünetet és utána szólnék. Böröcz Zoltán: Kérem, hogy tekintsük úgy ezt a napirendet, hogy az irányszámok megtárgyalása megtörtént, most bizottsági munkának kell következni, mert sürgősen kész költségvetést kell ideterjeszteni. Javasolom, hogy szünet nélkül fejezzük be ezt a napirendet. Dr. Kereskai István: Ezzel lezárjuk ezt a napirendet. Feldolgozzuk a felvetéseket, javaslatokat és amikor olyan állapotban lesz, hogy ide tudjuk hozni, akkor idehozzuk. Aki egyetért, hogy lezárjuk a napirend vitáját, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal a vita lezárása mellett döntött. 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Takács Zoltán: Az előterjesztés számol 15.000 forintos illetményalappal, kérdésem az, hogy Önök szerint valóban ennyi az illetményalap vagy tavaly december óta változott. Dr. Kereskai István: Úgy tudom, hogy változott 18.000 forintra, de nincs kihirdetve ez a jogszabály. , Czupi Gyula: Van-e valami sürgető a rendelet elfogadásában, hogy ma kell-e elfogadni? A 18.000 forintot én láttam a költségvetési törvényben. Dr. Kereskai István: Munkatársaim azt erősítik meg, hogy még nem látott napvilágot a 18.000 forintos alapilletmény, kihirdetve nem lett. Különösebben nem sürgeti semmi, csak a költségvetés tervezésével párhuzamosan döntsön róla a testület. Marton István: Ezt az anyagot látta-e a Gazdasági Bizottság, és ha igen, akkor mi volt a véleménye? Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság nem tudott vele foglalkozni, igy állást sem foglalt ebben az ügyben. Balogh György: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tárgyalta e témát, a későbbiekben ismertetem, hogy mennyiben tér el a bizottság véleménye a tervezettől, illetve ahol több variációból választhatnak a képviselőtársaim a bizottság melyiket javasolja elfogadni. Takács Zoltán: Érdekes helyzetben vagyok, mivel részt vettem a rendelettervezet bizottsági vitájában, ahol elsősorban ügyrendi szempontból vizsgáltuk. E téma mélyebb összefüggései akkor kezdtek el érdekelni, amikor meghallottam, hogy decemberben hoztak törvényt arról, hogy ez a 15.000 forint amire a számitások készültek, mint illetményalap 18.000 forintra változott. A törvény tudtommal 1995-től teszi kötelezővé ennek a rendelkezésnek az érvényességét. Gyakorlatilag 2 évünk van, hogy meghozzuk ezt a rendeletet. A közalkalmazottakra 1994-től kell alkalmazni a törvényt, így meg kellene cserélni a két rendeletnek a megalkotását. Ezt a két rendeletet párhuzamosan egymás mellett futtatva alkotnám meg és nagyon érdekes dolgok derülhetnének ki akkor. Bizonytalan, hogy mennyi az illetményalap, nem sürget bennünket semmi és párhuzamot kell vonni a köztisztviselők és a közalkalmazottak között. Ezen három indok alapján nem tartom sürgősnek a tárgyalását és mint ügyrendi javaslatot szeretném előterjeszteni. Dr. Fazekas István: Nekem is van egy olyan információm, hogy 18.000 forint, de nem találkoztam ezzel a kitétellel. A közalkalmazottakra 1994. január 1. vonatkozik, a köztisztviselőkre pedig 1995. január 1. Ebből logikusan az következne, hogy azt a fajta közelítést kellene elvégezni a testületnek, amely közelebbi időpontot jelöl meg. A testületnek a közalkalmazottak vonatkozásában rendeletet alkotni nem kell, hanem kollektív szerződésbe kell rögzíteni ezeket a szabályokat. Nem azonosulok azzal a véleménnyel, hogy most generálisan vegye le a testület a napirendről, mert jogilag megfelelően elő van készítve. Szeretném elmondani, azt is, hogy már minden szinte minden város, főként megyei jogú város ezt a rendeletét megalkotta. Úgy gondolom, hogy igen nehéz helyzetbe lesz a következő testület, ha most olyan döntés születik, hogy ebben az évben nem kell ezzel a dologgal foglalkozni, ráérünk majd jövőre. 1995. január 1-vel ezt a rendeletet meg kell alkotni. Úgy érzem, hogy egy kicsit mesterkélt az összekötése a közalkalmazottakéval, hiszen a kollektív szerződés belső tartalmára vonatkozó rendelkezések nem jelentek meg, egyedül a kulturális tárca hozta meg a vérehajtási rendelkezést. A rendeletben vannak olyan jellegű kérdések melyek nem bér jellegűek, hanem dologi vonzatúak pl. az élelmezési hozzájárulás, a munkáltatói támogatás, stb. 18 Dr. Kereskai István: Takács úr javaslata, hogy az előterjesztést vegyük le a napirendről és később térjünk rá vissza. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: A jegyző úr amit mondott itt többeknek elsiklott a figyelme. Rendeben van, hogy levesszük a napirendről, egyet is értek vele, de legalább az étkezési hozzájárulás kérdéséről dönteni kell, mert ha az összes többi intézményben az 1000 Ft/fő étkezési hozzájárulás meg van, akkor itt is meg kell adni. Dr. Kereskai István: Lezárjuk ezt a vitát. A költségvetés átmeneti gazdálkodására van felhatalmazás, a koncepcióban elfogadtuk, hogy 1/12 részre meg lehet finanszírozni. Elvállaltunk egy olyan kötelezettséget az intézmény egyeztetések kapcsán, hogy az étkezési hozzájárulást az intézményeknél meg lehet adni. Én ebbe beleértem a Polgármesteri Hivatalt is és nem kell róla külön szavazni. Más kérdés, hogy a költségvetést úgy kell elfogadni, hogy ennek meg legyen a forrása. 5.) Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa városrész részletes rendezési tervéről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Jancsi György: Az illetékes bizottságok a rendelettervezetet véleményezték. Az kérem, hogy ma döntsünk ebben a kérdésben. Palotás Tibor: Ha sor kerülne Miklósfán a melegvíz hasznosítására, akkor másik rendezési tervet kell-e készíteni, vagy ez tartalmazza-e ezeknek az elképzeléseknek a megvalósíthatóságát? Berezeli Emília: Az 1991. december 16-ai ülésén a közgyűlés azzal napolta el e terv elfogadását, hogy önkormányzati érdekeket sért. Az ÁRT szabályozási előírásainak megfelelően az eredeti tervet javasoljuk, erre figyelemmel a rendezési tervből ki lett véve ez a termálkutak hasznosítására vonatkozó rekrelációs terület. Dr. Kereskai István: A mostani terv ezt a részt nem tartalmazza. Czotterné Ivády Zsuzsa: A rekreációs tervet mikor kellene elindítani? Berzceli Emília: A termálkutakra vonatkozóan környezetvédelmi és hatástanulmányt kell készíteni ahhoz, hogy az önkormányzat a kérdésben érdemben tudjon dönteni. Koczfán Ferenc: Bagola, Fakos sokáig Miklósfához tartozott. Ezen városrészek kapcsolhatók-e ehhez a dologhoz? 19 Berezeli Emília: Az Általános Rendezési Tervben foglaltakat kell alkalmazni Bagola és Fakos városrészekre. A mostani javaslat Miklósfa városrész részletes rendezési tervére vonatkozik. Dr. Kereskai István: Aki elfogadja a javaslatot és a rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 1/1993. (1.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/1993. (1.25.) számú rendelete Nagykanizsa-Miklósfa városrész részletes rendezési terve (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1992. (XI.23.) számú rendelete módosítására és kiegészítésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Jancsi György: A nemrég elfogadott rendelet apróbb módosításáról lenne sző. Czobor Zoltán: Ezeknek az épületeknek a védelme mennyiben szenved csorbát, ha nincs ott elhelyezve tábla? Jancsi György: Attól nem szenvednek csorbát ha nincs rajtuk tábla, csak megkülönböztethetők lesznek azoktól az épületektől, melyek ilyen tulajdonsággal nem rendelkeznek. Úgy gondoltuk, hogy költségkímélés szempontjából egy ecfszerűbb megoldást kellene választani és így készítettük el a javaslatunkat. Németh László: Úgy gondolom, hogy nem kellene 600-700 ezer forintot kifizetni, hanem az újságban kellene közzétenni az építészeti értékeinket. Dr. Kereskai István: Aki a javaslatot elfogadja és az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 20 2/1993. (1.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/1993. (1.25.) számú rendelete az építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1992. (XI.23.) számú rendelet módosítása és kiegészítése. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 7.) Tájékoztató az egészségügyi alapellátás működtetéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvosigazgató Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város háziorvosi rendszerének működtetésére Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Czobor Zoltán: A határozati javaslatok nem tartalmazzák azt az igényt, ami az előtte való oldalon megfogalmazódott, hogy az 5. pontban leírt feltételekkel támogassa az önkormányzat a háziorvosi szolgálatot. Dr. Kereskai István: A kiegészítő jelentés amit a Népjóléti Bizottság küldött ki, tartalmazza. Dr. Szabó Csaba: A határozati javaslatok előtt a tényszerűen felsoroltak az általunk összegyűjtött olyan országos információknak a következtetései, amelyre már más helyeken elmozdult az alapellátás működtetése. Közvetlen összefüggést nem keresnék közötte, az előző pontokba tendenciák vannak felsorolva és ezzel csak egy laza összefüggést mutat az öt pontos határozati javaslat. Dr. Bogár Gáspár: A 3. oldalon lévő 5 pont a kibővített Népjóléti Bizottsági ülésen részben a háziorvosok és részben az egyéb információk alapján a bizottság, illetve az igazgatóságnak a véleményét tükrözi. Dr. Nemesvári Márta: Amikor a határozati javaslatot készítette a Népjóléti Bizottság, nem ismerte a Társadalombiztosítási törvényt, ami az 1993. évi finanszírozásról szólt. Ebben benne van, hogy az önkormányzatnak május 31-ig tájékozódni kell a háziorvosoknál, hogy ki kíván vállalkozó lenni. A vállakózásba adásnak is van egy jogszabályi meghatározója, hogy az önkormányzatnak a feltételeket biztosítani kell. A határozati javaslatokat az 5-ös pont kivételével el lehetne fogadni. Az 5-ös pont részletesebb kidolgozást igényel. Marton István: A beszámoló 2/6-os pontjához kapcsolódóan kérdésem, hogy mikorra várható a Zemplén uti rendelő üzembehelyezése, valamint a sáncinál a tisztázatlan üzemelési forrás biztosítása. Véleményem szerint azt nagyon gyorsan tisztázni kellene, mert több mint 1500 peremterületen éló embernek az ellátását biztosítaná ez a rendelő. Örülök annak, hogy ez a rendelő minimális költséggel, egy kis átalakítással elkészült, de ezt most már állandó jelleggel kellene üzemeltetni. Mi ennek a várható határideje? Dr. Szabó Csaba: A határidők vonatkozásában nagyon nehéz olyan határidőket is felvállalni, amiben nem a működtetőnek vannak kötelezettségei, ezért a Zemplén uti rendelőkkel kapcsolatosan nem mondanék határidőt, mert a telefonhiányra és a felszerelésre fordítható összeg nem tartozik az én hatáskörömbe. A sánci rendelőre amig többletforrás nincs biztosítva, addig a rendelkezésre álló forrásokat kell átcsoportosítani. A sánci rendelő működési forrása rendezhető lesz, csak a működéshez szükséges villamossági védelem stb. mérésének elvégzése indokolt. Dr. Kereskai István: Pár napon belül egyeztetést végzünk, hogy minkét dolog mire valósítható meg. Balogh Tibor: Kinek a mulasztása az, ami miatt még nem lehet üzemeltetni a rendelőket? Jó lenne, ha az illetékesek minél előbb rendeznék. Dr. Kereskai István: Bizonyos tekintetben objektív dolgok vannak a telefon ügyben, bizonyos esetben pedig kisebb-nagyobb emberi mulasztás is bejátszik. Én tisztázom ezeknek a sorsát. Marton István: Nagyon óvnék attól, hogy a sánci rendelőknél valamiféle felelősségre vonást kellene kezdeményezni. Gondolom Balogh képviselőtársam is inkább a Zemplén úti rendelőre gondolt, amikor beszélt, mert a sánci rendelő egy nagyon tiszteletre méltó lakossági kezdeményezés eredménye. Palotás Tibor: A Zemplén uti orvosi rendelőnél a tulajdonjog tisztázatlansága van feltüntetve. Ez mit jelent? Bagolán az orvosi rendelőt szeretnék átalakítani. A Polgármesteri Hivatal tud-e erről? Van-e rá lehetőség? Dr. Kereskai István: A tulajdonjog kérdése tisztázódott. A csereszerződést egy ideig azért nem lehetett megkötni, mert a városközpontban lévő társtulajdonos hozzájárulását is be kellett szerezni. Ez megtörtént. A bagolai orvosi rendelő az 1993-as költségvetés felújítási témája. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a közgyűlés fogadja el az előterjesztést azzal, hogy az 5-ös pont részletesebb kidolgozásra szorul. Czobor Zoltán: Egyetértek alpolgármester által elmondottakkal. Javaslatom, hogy az előzőekben felvázolt, a vállalkozási alapon működő háziorvosi szolgálattal kapcsolatban először a Népjóléti Bizottság tárgyaljon, majd azt követően kerüljön a közgyűlés elé. 22 Dr. Búzás Judit: A jelenlegi háziorvosok közül 11a gyermekorvos, 19 felnőtt és 4 fő állású üzemorvos. Jogszabályilag vállalkozásba alkalmas a 11 gyermekorvos, 1 üzemorvos és 15 felnőttorvos. A feltétel,hogy saját rendelőbe dolgozzanak.Jelenleg Nagykanizsa háziorvosai többnyire nem önállóan, hanem sok esetben párban dolgoznak. Ha vállalkozó orvosként működhetnek akkor a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően a lakosság egészségi állapotát megőrizni, gyógyítani kötelesek, önállóbban határozhatják meg a rendelési időt, a betegnek az orvoshoz fordulás gyakoriságát. Az orvosnak is érdeke lesz, hogy jobb minőségi ellátást nyújtson a betegnek. Javaslom megfontolásra, hogy a gyermekorvosok közül 6-an, felnőtt orvosok közül 2-en párba dolgoznak, Így ezeknek az elvárásoknak nem igen tudnak megfelelni, a működtetést illetően is feszültséghez vezet. Czobor Zoltán: Nem a vállalkozásba adás feltételeit szerettem volna, ha a gazdasági bizottság megvizsgálja, hanem azokat a feltételeket, amivel támogatni tudná a vállalkozást vállaló háziorvosokat. Dr. Fazekas István: Örülök annak, hogy a gazdasági bizottság részéről elhangzott ez a vélemény. Szeretném megkérni a képviselőket, hogy a jövőben főleg pénzügyi kihatású kérdéseket ne próbáljanak ilyen módon és ilyen formában a jegyző elé hozni, mert kénytelen leszek azt mondani, hogy nem tudjuk a testület elé terjeszteni. Dr. Kereskai István: Az 5. pontnak a tartalma nincs megtárgyalva a bizottságokkal. Az a kérdésem fogadja el a testület ezt az előterjesztést, a határozati javaslat első 4 pontját. Az 5. pontban a költségvetési rendelet megalkotásakor foglaljunk állást az idei évre és minden egyes alkalommal a következő évekre is. Dr. Csákai Iván: A Gazdasági Bizottság összevont ülésén ezekről szó volt bizonyos mértékig. A tisztifőorvosnőnek szeretném mondani, hogy ez nem vállalkozó orvos, hanem önelszámoló orvos, mert ez nem profiorientált vállalkozás. Jelenleg hány olyan orvosi rendelő van, amely megfelel a szabályoknak? Az összes többi rendelőnek a felújítására, karbantartására az önkormányzat kötelezhető, mint üzemeltető. Dr. Búzás Judit: Azt hiszem, itt tisztázni kellene fogalmakat. Az önkormányzatnak alapellátási kötelezettsége van, fenntartja a háziorvosi szolgálatot. A másik a vállalkozó orvosok kategóriája ami azt jelenti, hogy területi ellátási kötelezettséggel az önkormányzat megbízza, úgyan akkor nem profit termelő, hanem a működtetést önállóan vállaló, vállalkozó orvos. Az önkormányzattal a területi kötelezettsége továbbra is megmarad, ugyanez a körzeti beosztás továbbra is működik. A Társadalombiztosítás után járó működtetési költséget 6 kapja meg és azzal bizonyos korlátok között felhasználhatja. A vállalkozás feltétele, hogy az orvos kivált egy vállakozó igazolványt, vagy betéti társaság, kft., szövetkezeti formába működik. Ennek a jogi formának keretén belül önadózó is lesz. Maga tartja alkalmazásba az orvosirnokot, az ápolónőt. Ha betéti társaság formájában működik, akkor a Megyei Tisztiorvosi Szervezet engedélyezi. A háziorvosi rendelet 18 m2 alapterületű rendelőt ír elő és a hozzá szükséges beteg WC, személyzeti WC. Dr. Kereskai István: Tudjuk, hogy nem minden rendelő felel meg az előírásnak, de ez egy objektív körülmény. Dr. Búzás Judit: A gyermekorvosi rendelőkhöz külön tanácsadónak is kellene lenni, sőt a fertőző betegek részére egy elkülönítő. Dr. Bogár Gáspár: Ehhez kapcsolódik az 5. pontja a határozati javaslatnak, hogy a közgyűlés évente biztosítson fedezetet a háziorvosi szolgálatok fenntartásához és fejlesztéséhez. Ezeket a rendelőket alkalmassá kell tenni háziorvosi működéshez. Arra gondoltunk amikor megfogalmaztuk ezt a javaslatot, hogy évente úgy mint most is beterjesztettünk egy 6 millió forintos kérést, a következő alkalommal is bizonyos rangsort megállapítva, a működtető szakembereinek a véleményét kikérve és apránként megvalósítani ezt a dolgot. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Ez a fenntartás esetleg félrevezető, ez a rendelők festésére, állagának megőrzésére, műszerbeszerzésre tartozik. A finanszírozás a Társadalombiztosításnak a kötelessége. Dr. Kereskai István: Volt egy módosító javaslat, hogy az 5. pont kivételével fogadja el a testület. Aki egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Törvény írja elő, hogy az önkormányzatok vegyenek részt, így az 5. pontra nincs szükség. Dr. Kereskai István: Az éves költségvetésnél erre figyelemmel kell lenni. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 2/1993. számú határozat a.) A közgyűlés a Városi Kórháznak, mint a háziorvosi szolgálat működtetőjének az 1993. évre vonatkozó beszámolóját elfogadja. b.) A közgyűlés megbízza a Városi Kórházat a háziorvosi szolgálat további folyamatos működtetésével, évenkénti beszámolási kötelezettséggel. 24 c.) A közgyűlés lehetővé teszi - igény szerint -egyes háziorvosi körzetek úgynevezett vállalkozásként való működtetését. d.) A közgyűlés megbízza a működtetőt, hogy a szükséges szerződéseket a háziorvosokkal kösse meg. Határidő: b.) évente január 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a Szociális Foglalkoztatóval kapcsolatos hitelfelvételi megállapodás jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 3/1993. számú határozat A közgyűlés egyetért az Országos Takarékpénztár és a Polgármesteri Hivatal között kötendő folyószámla hitelszerződéssel 5 millió forintos hitelkeretösszeg megállapításával. Az államháztartási törvény végrehajtási utasításának megjelenését követően felhatalmazza a polgármestert a törvényből adódó szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1993. január 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9.) Javaslat a Fő utca 21. sz. alatti ingatlan használatbaadására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Németh László: Mennyibe kerül a telephelycsere? Takács Zoltán: A Fő utca 21. sz. alatti létesítmény oktatási célra történő átalakítása mennyibe kerül, az intézmény megtudja-e oldani saját maga vagy segítségre számít? Dr. Kereskai István: Költözködési költség merül fel, melyet az intézménynek saját költségvetéséből kell biztosítania. Tóth László: Az oktatási célra történő átalakítást saját költségvetésből tervezzük megvalósítani. Nem ismerjük az épület állagát, így elképzelhető, hogy hő-, tetőszigeteléshez, az anyag megvásárlásához pénzt kérünk, azonban a kivitelezést saját erőből kívánjuk megoldani. 25 Jancsi György: Felmerült az ingatlan eladásának a lehetősége is, viszont amíg nincs rendezési és fejlesztési elképzelés a város bizonyos területeire, addig ezzel nem érdemes foglalkozni. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ismét egy oktatási intézményt költöztetünk olyan helyre, amely nem ilyen célra létesült. Úgy gondolom a döntés megalapozásához feltétlenül szükséges lenne olyan vizsgálat, mely megfelelő képet adna az épület állagáról arról, hogy milyen átalakításokat kell elvégezni, hogy ott az előírásoknak megfelelő oktatás folyhasson. Erre azért van szükség, nehogy az átalakítás olyan költséges legyen, mintha újat építettünk volna. Dr. Kereskai István: Valóban van ilyen aggályunk. Kényszerhelyzetben vagyunk, mert a vállalatok tanműhelyeket szüntettek meg és a jelenlegi képzés, szakoktatás nem tudja megoldani a gyakorlati oktatás feladatait, ha valamilyen átmeneti megoldást nem keresünk. Jelenleg ránk hárul a feladat, hogy a szakoktatás tárgyi feltételeit biztosítjuk. Tóth László: A fürdők, öltözők mennyiségétől eltekintve minden az előírásnak megfelelő. Palotás Tibor: Miért nem került már korábban hasznosításra ez az épület? Ez a megoldás mennyi időre szól? Dr. Kereskai István: Az épület tavaly ősszel vált szabaddá, ezt követően kérte az iskola, hogy biztosítsuk számukra. Marton István: Az anyagban leírtak számomra egyértelművé teszik, hogy ezt az építményt az iskolának kell adni. Javasolom szavazzunk erről. Balogh György: Tanműhelyekre feltétlenül szükség van, két problémát oldunk meg vele egyszerre, a GESZ is elhelyezést nyert és az intézmény kérését is teljesíteni tudjuk. Egyetértek a javaslattal. Koczfán Ferenc: A Humán GESZ és a Szakmunkásképző iskola megegyezett-e a használat kérdésében? Tóth László: A szakközépiskolai képzés három szakon folyik iskolánkban, mind a három tanműhelyt ezen a telephelyen ki tudjuk alakítani, igaz a GESZ műhely odatelepítésével szűkösen. Dr. Kereskai István: A két intézmény a használat kérdésében megegyezett. Aki az előterjesztéssel, határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 26 4/1993. számú határozat A közgyűlés az önkormányzati tulajdonban álló Fó út 21. sz. alatti volt EKA bérleményt képező épületcsoportot tanműhelyek kialakítása céljára a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola részére használatba adja azzal, hogy az épületkomplexumban a GESZ karbantartói részére is helyet biztosít. Utasítja a közgyűlés a Polgármesteri Hivatalt a használatbaadással járó feladatok elvégzésére és a Teleki uti iskolaépület ingatlanának hasznosítására. Határidő: 1993. február 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlésének 1993. évi munkatervére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Koczfán Ferenc: Javasolom a kommunális hulladék pályázat elbírálását az 1993. február 22-i közgyűlésen. Balogh Tibor: Kérem, hogy a február 22-i ülés egyik napirendi pontja a cigányság helyzete legyen. Magyar József: A munkatervbe be kell építeni a Kögáz javaslatát, mivel a városban sok vegyesvállalat főleg külföldi alakult. Foglalkozni kellene a városban lévő vállalatok, gazdálkodó egységek helyzetével, kérem ennek minél előbb napirendre tűzését. Az 1993. évi költségvetés időarányos teljesítéséről a tájékoztató augusztus 30-ára van tervezve. Kérem ezt augusztus 23-ára hozni. Dr. Kereskai István: A költségvetés időarányos teljesítéséről szóló tájékoztatót azért a javasolt időpontra tettük, mivel nyári szünetet tervezünk, másrészt a TÁKISZ-on keresztül a központi információs adatszolgáltatás július hónap végén lesz esedékes. Czupi Gyula: Örömmel tapasztaltam, hogy a munkatervbe beépítésre kerültek azok a javaslatok, határozatok, amelyekről korábban döntöttünk pl.: felsőoktatással kapcsolatban. Egyetértek azzal is, hogy április 26-ai ülésre a város oktatási koncepciójának részletes kidolgozása szerepel. Véleményem szerint ezt megelőzően társadalmi vitát is kellene tartani e témában. Ugyanekkor javasolt megtárgyalásra a nemzetközi kapcsolatok alakulása. E kérdésben döntést is kellene hoznunk pl: kovásznai gyermekek iskoláztatásának segítése. Javasolom, hogy az Állami Számvevőszék jelentését február 22-e előtt tárgyaljuk, melyre a Számvevőszék munkatársait hívjuk meg. Javasolom, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők kérdését együttesen tárgyaljuk, amikor az őket érintő jogszabályok megjelentek. 27 Dr. Kereskai István: Egyetértek, hogy a jogszabályok megjelenését követően tárgyalja e témát a testület. Jancsi György: Véleményem szerint a február 22-re tervezett "vásárcsarnok és környéke részletes rendezési tervének jóváhagyása" című napirend nem teljesíthető, mert az ezzel kapcsolatos anyagot már január 22-ig el kellett volna készíteni. Levélben kértük, hogy a TEFO és a főépítész véleményét kérjék ki és ezt követően kerüljön a bizottság, majd a közgyűlés elé ez az anyag. Javasolom, hogy a gépkocsitárolók építési lehetőségével ne február 22-én foglalkozzon a testület, hanem két hónappal később. A város oktatási koncepciójának részletes kidolgozása az április 26-i közgyűlésre tervezett. Célszerűnek tartanánk olyan vizsgálatok tartását is, amely az oktatási és kulturális intézmények épületének állagát tekintené át. Több olyan munkarészt szeretnénk bevezetni, amely megítélésünk szerint fontos, ilyen a vállalkozási területek kiajánlási tervei, egyéb olyan épületeknek a kiajánlási tervei, melyek hasznosításából, értékesítéséből bevételhez jutnánk. Az augusztus 30-ai ülésre tervezett lakó-, pihenőövezetek ill. kerékpárutak létesítése című napirend. E két témakörrel korábban már foglalkoztunk, kérem a tárgyalási időpontot előrehozni. Böröcz Zoltán: Véleményem szerint az Állami Számvevőszék vizsgálati anyaga teljes terjedelmében nem alkalmas arra, hogy közgyűlésen vitassuk meg. Kérem a közgyűlés ne vegye fel a munkatervébe mindaddig, amíg egy vagy két bizottság elsősorban a PEB meg nem tárgyalja. Javasolom, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló rendeletet a márciusi ülésen tárgyaljuk, addig már ismertek lesznek az 1993. évi költségvetési számok is. A pénzügyi része mellett szabályozni kell többek között az étkezési hozzájárulás, ruhaellátás, helyettesítés kérdéseit. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a munkatervvel kapcsolatos kiegészítéseket a képviselők írásban juttassák el a jegyzőhöz, most a felvetett módosítások, javaslatok megszavazása hosszú időt venne igénybe. Kérem, hogy az Állami Számvevőszék jelentésének munkatervbe történő felvételéről ill. nem felvételéről döntsünk. Balogh György: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság javasolja, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagát munkaértekezlet keretében tárgyaljuk meg, míg azokat a témákat, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, a közgyűlés tárgyalja meg. Kérem, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó rendelettervezet a közgyűlés következő ülésén napirendként szerepeljen. Itt elsősorban nem bérről és juttatásról kellene dönteni, hanem szabályozni a közszolgálati dolgozók jogviszonyát. Az illetményrendszerre vonatkozóan három javaslat van: a testület 1995-ig nem foglalkozik ezzel, vagy úgy oldja meg, hogy azonnal hatályba lépteti, vagy fokozatosan 1995-ig. A költségvetés teherbírását ismerve ez utóbbi látszik a leglogikusabbnak. 28 Jesch Aladár: Mit kell érteni az alatt "Nagykanizsa Megyei Jogú Város kereskedelmi funkciója"? Véleményem szerint a városnak a kereskedelemben semmilyen funkciója nincs, a vállalatok és vállalkozók bonyolítják le. Dr. Kereskai István: A cím megválasztása nem a legszerencsésebb, arról van szó, hogy a város kereskedelmi lehetőségeit vizsgáló tanulmány és az abból levonható következtetések kerül a közgyűlés elé. Balogh Tibor: Ha olyan napirendi pontot tárgyalunk, melyre külső személyeket hívunk meg, akkor kérem, hogy azokat a témákat vegyük előre. Dr. Kereskai István: A szervezeti és működési szabályzat írja elő, hogy milyen sorrendben tárgyaljuk a napirendeket. Ha a Balogh képviselő javaslatát figyelembe kívánjuk venni, akkor az SZMSZ-t módosítani kell. Aki egyetért azzal, hogy a munkatervre vonatkozó és a mai nap során elhangzott javaslatokat a képviselők írásban juttassák el a jegyzőhöz, melyet a tervezetbe beépítve a következő közgyűlés elé kell hozni megvitatásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az Állami Számvevőszék anyagát két hét múlva nyilvános ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy február elején a PEB tárgyalja meg az Állami Számvevőszék jelentését és a többi bizottság is, majd utána kerüljön a közgyűlés elé az anyag olyan formában, ahogyan a bizottságok azt fontosnak tartják, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a következő közgyűlésen a köztisztviselők rendelettervezetét tárgyaljuk? A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 29 Czupi Gyula: Nem szavaztunk arról, hogy a köztisztviselőkről, a közalkalmazottakról a rendelettervezet a jogszabályok megjelenését követően szerepeljen a napirendi pontok között. Balogh György: A közalkalmazottakról nem kell rendeletet alkotni, költségvetési téma, hogy a bérfejlesztéseket jóváhagyjuk-e vagy sem, minden mást a törvény szabályoz. Dr. Kereskai István: A közalkalmazottakra vonatkozó törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, ezért az intézményvezetők a kollektív szerződéseket nem tudják megkötni a szakszervezetekkel. Czupi képviselő javasolta, hogy a jogszabályok megjelenését követően kerüljön a közgyűlés elé e téma. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 11 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 11.) Egyebek a.) Kopár József eseti segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Dr. Bogár Gáspár: A fellebbezést kérem zárt ülésen tárgyalni. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem ért egyet a zárt ülés tartásával. Palotás Tibor: A kérelmező milyen indokkal adta be fellebbezését? Dr. Spingár László: Arra hivatkozott, hogy idős, beteg ember és a 11 000 forintos nyugdíjat alacsonynak tartja. Az előterjesztésben szerepel, hogy házi gondozásban részesül. Jancsi György: A határozatban olvashatjuk, hogy megélhetésére 5485 forint áll rendelkezésére. Ezt nem tartom elegendőnek, javasolom kérelmének mérlegelését. Dr. Spingár László: Az 5400 forint azután marad meg, miután az élelmezése, fűtési díja és egyébe költségei kifizetésre kerültek. Palotás Tibor: Javasolom, hogy 4000 forintot utaljunk ki részére. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 4 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 30 Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel ért egyet kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 5/1993. számú határozat A közgyűlés Kopár József Nagykanizsa, Berzsenyi Dániel u. 6/A sz. alatti lakosnak eseti segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) Tájékoztató közlekedési célú pályázati lehetőségről Krémer József: Fontosnak tartom a híd sorsát és felújítását. Javasolom, hogy döntést a költségvetési tárgyalásokat követően hozzunk, addig is a felújításra az előkészületeket meg kell tenni. Karmazin József: A pályázat benyújtásának határideje február 15-e és a pályázathoz mellékelni kell az önkormányzati forrásrészt igazoló döntés jegyzőkönyvét. Dr. Kereskai István: Ma ebben az ügyben állást kell foglalni. Közel 10 millió forint saját részt kellene letenni, ha a pályázatot elnyerjük. Palotás Tibor: Tudomásom szerint néhány évvel ezelőtt ennek a hídnak a felújítása jelentós költségráfordítással megtörtént. A mostani tervezett felújítási összegből majdnem új hidat lehetne építeni a Farkas József utca folytatásában, amit az önkormányzat már tavaly elhatározott, hogy a terveztetést elvégezteti. Jelenleg csak személygépkocsi forgalom van a hídon, a teherforgalmat kitiltották, azt a terhelést pedig valószínű elbírja a híd. Ilyen nagyságrendben a híd felújítását nem tartom indokoltnak. Balassa Béla: Ha kölcsönt venne fel az önkormányzat, akkor az 50%-os központi támogatás mellett 30-35%-os banki kölcsönnel 15-20%-ot nyer még így is a város. Aki ismeri a híd jelenlegi műszaki állapotát az tudja, hogy teljesen korrodált. Teherbíró képességénél fogva alkalmatlan közúti forgalomra. 31 Czobor Zoltán: Tekintettel a költségvetés helyzetére javasolom, hogy a közgyűlés a teljes felújítást ne támogassa, én a második változatot javasolom. Van egy tűréshatár, amin túl hitelt felvenni csak akkor szabad, ha annak gazdaságos megtérülése van. Böröcz Zoltán: Kérem, hogy a Farkas József utcai híddal ezt semmilyen vonatkozásban ne keverjük össze, mert arra nincs pénzünk, hogy oda utat építsünk. Czobor képviselővel értek egyet. Kérdésem, hogy az éves rendes fenntartás jellegű állagmegóvás mennyibe kerül? Gáspár András: Fenntartás jellegű állagmegóvás összegét nem tudom megmondani, de ami a határozati javaslat második változatában szerepel, nem tudom célszerű-e. Szakvélemény alapján a hídon a forgalmat egy sávra le kell szűkíteni. Pilczer Éva: Véleményem szerint, ha egy pályázatot elnyerünk, nem vagyunk kötelesek azt végre is hajtani. Az év folyamán bármikor eldönthetjük azt, hogy hitelből vagy más bevételből mégis végrehajtjuk ezt a felújítást vagy sem. így nem zárjuk ki a központi támogatás lehetőségét. Palotás Tibor: Gáspár András felvetette azt a lehetőséget, ami ugyan kényszernek látszik, de ésszerű megoldás. A híd elhelyezkedése a közúti nyomvonalban való elhelyezése, szélessége egyébként sem alkalmas kétirányú forgalomra. Véleményem szerint a híd megerősítésén kívül ott más jellegű munkát nem szabadna végezni, arra pénzt fordítani. Czobor Zoltán: A költségvetés tárgyalása során sok helyről sokféle igényt jeleztek. Számolnunk kell azzal, hogy egyre több összeget kell költenünk felújításra. (Elromlanak a kémények, életveszélyessé válnak a kazánok, épületek, hidak stb.) A közeljövőben be kell vezetni azt, hogy több irányból szakértői véleményt kell kérni, és ezek figyelembe vételével kell döntenünk. Jesch Aladár: Véleményem szerint ez a hid megkerülhető, le lehet zárni. A műszaki adatokban feltétlenül meg kell bízni. Vizsgálja meg még egy szakértő a híd állagát, de addig azt le kell zárni. Ha viszont ezt nem akarjuk megtenni, akkor a felújításra pénzt kell biztosítani. Az egyes változat elfogadását javasolom. Karmazin József: A szakvéleményt statikus szakmérnök készítette, aki kandidátusi tudományos fokozattal rendelkezik, tehát ez esetben ellenszakértő véleményének kikérését nem tartom indokoltnak. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslat első változatát fogadja el, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 32 6/1993. számú határozat A közgyűlés az 1993. évi költségvetésben a Kossuth téri közúti híd felújítási költségeinek 50%-át biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályázaton a híd felújításával pályázzon, eredményes pályázat esetén a "támogatási szerződést" az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal megkösse. Határidő: 1993. február 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést 21.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
