* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.05 MB | |
| 2026-02-25 16:27:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  183 | 277 | 1993. március 1. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendeletek száma: 4/1993, 5/1993. Határozatok száma: 9/1993-tól 22/1993-ig Napirendi pontok: 1.) A Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) A Beruházási Szabályzatról szóló rendelet alkotása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Képviselői önálló indítvány (írásban) Előadó: Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők 3.) Tájékoztató a Csónakázó tó és környéke komplex környezetvizsgálatának állásáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 4.) Az 1996-os EXPO-hoz való csatlakozás lehetőségei és feladatai (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Tájékoztató a felsőoktatási intézmény létesítésének lehetőségéről Nagykanizsán (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Tájékoztató a Piacfelügyelet munkájáról. Javaslat a vásárok és piacokról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolása (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 8.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Egyebek a) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésének kijelölésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője b) Javaslat Kovács Józsefné vezető óvónő közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a "VIVERE" Alapítvány pénzügyi támogatására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester d) Javaslat a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat vagyonmegosztására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke e) Előterjesztés a nagykanizsai üveggyár területének apportálásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke f) Tájékoztató az ünnepi vásárok rendezéséről (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke g) A Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke h) Hulladékgazdálkodási pályázat (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: Nagykanizsa Megyei Jogú Város POLGÁRMESTERE 1-3/1993. M E g H_í_V Q Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését az 1990. évi LXV. tv. 12. §. (2) bekezdésében biztosított jogkörömben 1993. m4rqius 22-én (hétfő) 14 tQQ órára összehívom. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Javaslat a_ pontokra: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Jelentés az interpelláció intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Önkormányzati kitüntetések alapítása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a 21/1991. (XI.4.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 6.) Tájékoztató a nagykanizsai cigányság helyzetéről (írásban) Előadó: Balogh Tibor az Etnikai és Nemz. Biz. elnöke 7.) Javaslat a Nagykanizsa piactömb és környéke rendezésére és építészeti kialakítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke 8.) Tájékoztató Nagykanizsa komplex környezetvizsgálatáról, ökológiai kataszter készítéséről (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvéd. Biz. elnöke Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke - 2 - 9.) Megállapodás-tervezet a könyvtár épületének tulajdoni rendezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10. ) Javaslat a "Nagykanizsa város hulladékgazdálkodása" pályázat elbírálására hozott 22/1993. számú határozat határidejének módosítására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 11.) Jelentés a 172/1992. a.) számú határozatra (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke 12.) Javaslat környezetvédelmi álláshely létesítésére (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 13.) Javaslat az 1993. évi lakáselosztási tervre (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 14.) Előterjesztés alapítványi óvoda létesítésének támogatásáról (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 15.) Javaslat önkormányzati bizottsági tagságról való lemondás elfogadására és bizottság kiegészítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 16.) Előterjesztés Szélig József munkanélküliek jövedelempótló támogatás fellebbezése ügyében (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 17.) Előterjesztés Jankovics Istvánné nagykanizsai lakos rendszeres szociális segély fellebbezése ügyében (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke A közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykanizsa, 1993. március 16. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. március l-jén (hétfőn) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Minorics Piroska, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Vágvölgyi Tamás IKI vezetője, Szécsi Ferenc káplán, Pintér Béla könyvtárigazgató, Kálovics Ferenc, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Dávid Zoltán a Piacfelügyelőség vezetője, Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen részt vevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több, mint a fele jelen van. A folytatólagos ülést megnyitom. Felkérem Dr. Lukácsa Erzsébet osztályvezetőt, hogy Dr. Fazekas István jegyző -betegsége - távolléte miatt ügyeljen a törvényességre. A február 22-i közgyűlésen elfogadott napirendi pontokon kívül van-e további javaslat? Dömötörffy Sándor: A Gazdasági Bizottság kéri a hulladékgazdálkodási pályázattal kapcsolatos 8/1993. sz. határozat kiegészítését. (A Gazdasági Bizottság írásos anyaga a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 2 Farkas Zoltán: A Gazdasági Bizottság javaslatát én is elfogadásra javasolom, Stamler Lajosnak a Környezetvédelmi Bizottság elnökének egyetértésével. A pályázat eredményhirdetése az elmúlt héten megtörtént, a zsűri kettő második helyezettet hirdetett. Amíg a két cég versenyben van, addig etikátlan lenne bevonni azokat, akik nem értek el helyezést. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy e témával a mai közgyűlésen foglalkozzunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a témát a napirendek közé felvette. Czupi Gyula: Kérem, hogy a Beruházási Szabályzat és az önálló képviselői inditvány együttesen kerüljön megtárgyalásra. Balogh György: A szabályzat rendelettervezete már elkészült, amikor az önálló képviselői inditvány beérkezett. Én is egyetértek e két napirendi pont együttes tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a napirenddel összességében egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) A Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) A Beruházási Szabályzatról szóló rendelet alkotása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Képviselői önálló indítvány (írásban) Előadó: Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők 3.) Tájékoztató a Csónakázó tó és környéke komplex környezetvizsgálatának állásáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 4. ) Az 1996-os EXPO-hoz való csatlakozás lehetőségei és feladatai (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3 5.) Tájékoztató a felsőoktatási intézmény létesítésének lehetőségéről Nagykanizsán (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Tájékoztató a Piacfelügyelet munkájáról. Javaslat a vásárok és piacokról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolása (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 8.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Egyebek a) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésének kijelölésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője b) Javaslat Kovács Józsefné vezető óvónő közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a "VIVERE" Alapítvány pénzügyi támogatására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester d) Javaslat a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat vagyonmegosztására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke e) Előterjesztés a nagykanizsai üveggyár területének apportálásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke f) Tájékoztató az ünnepi vásárok rendezéséről (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke g) A Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke h) Hulladékgazdálkodási pályázat (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke Napirend előtt 4 Czupi Gyula: Közérdeklődésre számottartó programra szeretném felhivi a figyelmet. Március 4-én 14.30 órakor a HSMK-ban a Regionális Oktatási Központ mutatkozik be. 1.) A Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A képviselők megkapták a könyvtár igazgatójának és Szécsi Ferenc káplán levelét. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Farkas Zoltán: Azt kell eldönteni, miről tárgyaljunk, a használat kérdéséről vagy a tulajdonviszonyokról vagy mindkettőről. Czupi Gyula: Látszólag a tulajdoni kérdést most nem kellene tisztázni, de nem erről van szó. Úgy érzem, a Polgármesteri Hivatalt is el kell marasztalni, mivel már egy éve ismert ez az igény és a tulajdonjogról is állást kellett volna foglalnunk. Arról kell határozni, hogy kárpótlással vagy kárpótlás nélkül adjuk át az épületet. Palotás Tibor: Javasolom, hogy ezt az előterjesztést a közgyűlés ma ne tárgyalja, hanem a következő ülésén. Magyar József: Véleményem szerint egy teamot kellene kijelölni, mely olyan megállapodás-tervezetet készítene, amely mindkét fél számára megfelelő lenne. Dönteni kellene a folyosó ügyében. Koczfán Ferenc: A tulajdoni lap III. részből egyértelműen kitűnik, hogy a tulajdonos a Ferences Rend. Nekünk kellene megegyezést kötni, hogy a Könyvtár ott tovább működhessen. A folyosó kérdésében dönteni kell, továbbá abban is, hogy az energiát hogyan finanszírozzuk. Jesch Aladár: Véleményem szerint ez a megállapodás-tervezet elfogadható. Megoldást kell találni arra, hogy a városnak egy megfelelő könyvtára legyen. A Máltai Szeretetszolgálat működését a város lakossága igényli, ezért kérésüket teljesíteni kellene. Balogh Tibor: Amit a törvény előír, azt vissza kell adni. Ez a megállapodás tulajdonjog, vagy csak a használat jogát jelenti? Az egyház igénye bekerült-e már a listába? Tájékozódott-e a hivatal, hogy kártalanításként az önkormányzat mekkora összeget kaphat, ha visszaadja a kolostorépületet? Krémer József: A Ferences Rend nem tulajdonos, a tulajdonos az állam, kezelője pedig az önkormányzat. A tulajdoni lap III. részén - ahol a Ferences Rend neve van feltüntetve - nem tulajdonos, hanem a megkereső szerv elnevezés szerepel. 5 Dr. Kereskai István: A Ferences Rend tulajdonjogot kér vissza. A Művelődési Minisztériumhoz az igény benyújtásra került, mely a tulajdoni lapon bejegyzésre került. Mint kezelők azzal nem értettünk egyet, hogy kártalanítás nélkül adjuk vissza az épületet. A megállapodás-tervezet III. pontja ezt fogalmazza meg. Nem tudjuk a könyvtárat onnan elvinni. A Kincstári Vagyonszervezet képviselői a Ferences Rend megbízásából megkerestek bennünket, hogy a kártalanítás nagyságáról tárgyalást folytassunk. Balogh Tibor: Megállapodás lehet úgy is, ha kártalanítási összeget kérünk, az önkormányzatnak tehát ezt kell kidolgoznia. Czotterné Ivády Zsuzsa: Mindenképpen kártalanítást kell kérni. Értéknövelő beruházás történt-e az épületben? Dr. Kereskai István: Jelentős értéknövelő beruházások történtek többek között a tetőszerkezetnél. Kérem értsen egyet a testület azzal a javaslattal, hogy kártalanítást kérjünk érte. Jesch Aladár: Véleményem szerint a kártalanítás időben független dolog. Az épületet az eredeti tulajdonosnak vissza kell adni. A megállapodás-tervezetben az nem szerepel, hogy a visszaadás kártalanítás nélküli. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Palotás képviselő javaslatával, hogy ma ne tárgyaljuk e napirendet? A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti, tehát a téma tárgyalását folytatja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az alpolgármester javaslatával, hogy a tulajdon és használat jogáról is tárgyaljunk? A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Milyen határidőre gondolt a megállapodás megkötésénél Magyar képviselő? Magyar József: Egy hét alatt sor kerülhet a megállapodás megkötésére a Ferences Rend és a Polgármesteri Hivatal között. Dr. Kereskai István: Alapvető gondnak azt látom, hogy ha kiköltözünk az épületből és nem kapunk kártalanítási összeget, hogy oldjuk meg a Könyvtár elhelyezését? Magyar József: Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy ha nem kapunk kártalanítást, akkor is vissza kell adni ezt az épületet. Ezt ma itt úgysem tudjuk eldönteni, a megállapodás-tervezetbe a polgármester által elmondottak beépíthetők. 6 Czupi Gyula: Ügyrendi javaslatom, hogy a polgármester nyissa meg a vitát kérdéskörönként. Dr. Kereskai István: Tulajdonjog az elsó. El kell dönteni, hogy kártalanítással vagy anélkül adjuk vissza az épületet a Ferences Rendnek. A megállapodásban meg kell határozni a kártalanítási összeg nagyságát. Czupi Gyula: Mondjuk ki, hogy kártalanítással vagy anélkül kívánjuk-e átadni, amikor a Könyvtár elhelyezése már megoldódott. A Polgármesteri Hivatal az ezzel kapcsolatos megállapodástervezetet a következő közgyűlésre hozza. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy kártalanítás fejében adjuk vissza a tulajdonjogot, erre készüljön egy megállapodás-tervezet, melyet a Polgármesteri Hivatal terjesszen a közgyűlés következő ülésére. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 9/1993. számú határozat A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a Ferences Kolostor a Ferences Rend tulajdonába kerül vissza. Az épületben működő könyvtár elhelyezése érdekében az Önkormányzat kártalanításra tart igényt. Az erre vonatkozó megállapodás-tervezetet a közgyűlés következő ülése elé kell terjeszteni. Határidő: 1993. március 22. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Nem látok arra megoldást, hogy kártalanítási összeg nélkül, városi önerőből a Könyvtárat fel tudjuk építeni. Az épületet a Rend tulajdonába tudjuk adni, azonban használatába nem, amíg a Könyvtárat onnan ki nem költöztetjük. Minderre a kártalanítást követő másfél-két év múlva kerülhetne sor. Jesch Aladár: Olyan megállapodás nem jöhet létre, hogy kártalanítással történik az átadás, mert azt nem a Rendtől kell kérni. Dr. Kereskai István: Ezzel nem értek teljesen egyet. Magyar József: Ezt külön kellene megtárgyalni. Az első lépcsőben majdnem minden kérés teljesült - a folyosó kivételével míg a második lépcsővel gond van. A megállapodásba be kell írni, hogy az átadással egyidejűleg az önkormányzat beindítja a kártalanítási eljárást. 7 Dr. Kereskai István: A megállapodás-tervezetet - mely kimondja, hogy kártalanítás fejében adjuk át az épületet - a következő ülésre hozzuk, most a használat kérdéséről kell döntenünk. Czupi Gyula: Úgy gondolom, hogy a kérdést le lehet egyszerűsíteni. A volt kolostor épülete az önkormányzat kezében van, ahol véleményem szerint a Könyvtár és a Máltai Szeretetszolgálat (szociális célú konyha) működése is megoldható. Mérlegelni kell, hogy melyik tevékenység csorbul, ha nem kapja meg ezt a folyosórészt. Szakemberek szerint technikailag bármelyik megoldás megvalósítható. A Könyvtárban dolgozom, ahol a zsúfoltság már így is nagy. A folyosón azért nem helyeztünk el könyveket, mert a vagyonvédelmet nem tudtuk biztosítani. Ezt a folyosót a Könyvtár használatában kellene hagyni. Czotterné Ivády Zsuzsa: Vannak-e ott is most könyvek? Pintér Béla: írásban beadtam a magyarázatot erre. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A folyosó polcokkal van megrakva, könyvek ott nincsenek. Arra a területre nekünk szükségünk van. Balogh György: Az Oktatási és Kulturális Bizottság sokat foglalkozott ezzel a témával. A "b" javaslatot elfogadásra ajánlom, amit a bizottság dolgozott ki. Szécsi Ferenc: Ha a testület határozatát a Rend nem fogadja el, akkor az ügyben nem jutunk előbbre. Tájékoztatni fogom a minisztériumot, hogy nem került sor a megállapodás megkötésére és kérni fogom, hogy a kormány által létrehozott bizottság foglalkozzon e kéréssel és ott történjen a megállapodás. Ha a városnak szüksége van a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységére, akkor kérem, hogy az említett folyosót a Rendnek adja át, mivel a konyhához a csatlakozást csak így lehet kialakítani. Erről az elmúlt közgyűlésen a képviselőket már részletesen tájékoztattam. Jesch Aladár: Módosító javaslatom, hogy a megállapodás-tervezetet fogadjuk el tárgyalási alapnak. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Palotás Tibor: A határozati javaslatot elfogadhatatlannak tartom. Magyar József: Javasolom, hogy az előterjesztést a közgyűlés vitaanyagnak fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el, ezzel leveszi a napirendről. 8 2.) A Beruházási Szabályzatról szóló rendelet alkotása (írásban) Elóadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Képviselői önálló indítvány (írásban) Elóadó: Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők Takács Zoltán: Az előterjesztők mondjanak rá példát, mikor mellőzhető a pályázati eljárás? (5. § (2) bek.) Javasolom a második mondat kiegészítését: "... a közgyűlést utólag tájékoztatni kell." Jancsi György: Az anyag egy esztendős előkészítő munka eredménye, melyet több bizottság is véleményezett. Dr. Kereskai István: Az 5. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, amikor halaszthatatlan a döntés, mert ellenkező esetben gazdasági hátrány következne be. Palotás Tibor: Mi indokolja (11. § (3) bek.) hogy egy fordulóban lehet csak árlejtést végezni? Czobor Zoltán: Az eddigi gyakorlat indokolta ezt, természetesen más megoldások is lehetségesek. Koczfán Ferenc: Az önálló képviselői indítvány egy részével egyetértek, az abban foglaltak a hivatal dolgozóira is legyenek érvényesek. A pályáztatás útján vállalkozásba adott munkák esetében a "b" változat elfogadását javasolom, míg a nem pályáztatás esetén az "a" változatot. Az 5. § (1) "a" pontjánál 1 millió forintot, "b" pontjánál 500 000 forintot, "c" pontjánál 100 000 forintot javasolok. Kikből tevődik össze a Bíráló Bizottság? (11. § (8) bek.) Egyértelműen kellene megfogalmazni, hogy tiszteletdíjban részesülnek-e vagy sem. Stamler Lajos: A 11. § (6) "a" pontjánál kérem módosítani a Városfejlesztési vagy a Városüzemeltetési Bizottság elnöke helyett azt a megfogalmazást, hogy a beruházásban érdekelt bizottság elnöke. A bizottság esetenkénti vagy állandó tagjainál illetékes bizottság szerepeljen. A 11. § (7) bekezdése változzon úgy, hogy a beruházásban érintett bizottságból két tag vegyen részt. Palotás Tibor: Nem tartom jónak, hogy a bizottságok szakértői feladatot végezzenek. Százalékos arányban kell az árlejtés minimális nagyságát meghatározni, ezért a 11. § (3) bekezdését nem javasolom elfogadásra. Dömötörffy Sándor: Az önálló képviselői indítvány a vállalkozó képviselők és rokonaik vállalkozási jogát kívánja korlátozni. Vállalkozói igazolványt alanyi jogon mindenki szerezhet, a vállalkozást mindenki szabadon gyakorolhatja. Az a lényeg, hogy tisztességes verseny és munka legyen. 9 Jancsi György: Javasolom a 10. § (4) bekezdésében megfogalmazni, hogy a részletes kiírásnak tartalmaznia, kell a pályázat célját. A 11. § (7) bekezdésénél 60 napos határidő kerüljön megjelölésre. A 11. § (4) bekezdése szabályozza, hogy kik rendelkezzenek az aláírás jogával. A 14. § második mondata kerüljön törlésre és új pályázat kerüljön kiírásra. Az összeférhetetlenséget és minden olyan kategóriát rendezni kell, mely a képviselői önálló indítványban megfogalmazott információszerzésen alapul. Információkhoz nemcsak a képviselők juthatnak hozzá, hanem bárki, a bizottsági ülések nem zártak. Palotás Tibor: Nem értem, hogyha nem jön létre szerződés, akkor miért kellene új pályázatot kiírni. Javasolom a következő megfogalmazást: "Ha a szerződés 15 napon belül nem jön létre, akkor a megbízó a második legjobb ajánlattevővel köthet szerződést." A 11. § (3) bekezdése egészüljön ki azzal, hogy a beruházás várható értékének az 1 %-a legyen az árlejtés minimuma. Takács Zoltán: Javasolom, hogy a 16. § "összeférhetetlenség" helyett "etikai szabályok" címszó szerepeljen. Szeretném, ha az általunk beadott indítvány ebbe a paragrafusba kerülne beépítésre. Meggyőződésem, hogy indítványunk senkit sem korlátoz, sőt a vállalkozó képviselőtársainkat védjük bizonyos erkölcsi korlátok megszegésétől. Czobor Zoltán: Remélem, hogy a képviselők a "b" változatot sem fogadják el. A javaslatból a következetességet hiányolom. Nemcsak a magánvállalkozó képviselőkre kellett volna kiterjeszteni a javaslatot, hanem arra is, hogy például nem dolgozhatnak intézményeknél. A képviselői indítványt át kellene dolgozni egy minden területre kiterjedő etikai kódexé. A "b" pont esetében kérdem, hogy a bizottság mi alapján fogja eldönteni, hogy melyik képviselő pályázhat egy-egy munkára? Mit értünk az alatt, hogy társas- vállalkozásban "érdekelt" települési képviselő? Ha egy munkára képviselő pályázott és azt elnyeri jóval alacsonyabb összegért, mint más pályázó, akkor miért nem végezheti el azt a munkát? Krémer József: Kialakult egy jó pályázati rendszer, mely kizárja a képviselői jogtalan előnyöket. A vállalkozó képviselőknek is pályáznia kell. Az információról annyit, a közgyűlés és bizottság ülései nyilvánosak. Javasolom, hogy az indítványt ne fogadjuk el. Amennyiben az SZMSZ és a Beruházási Szabályzaton kívül etikai kódexet szeretnénk készíteni, akkor az abban való közreműködésre az indítványt megfogalmazó három MDF-es képviselőt, valamint az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot kérjük fel. Ez a kódex megkülönböztetés nélkül vonatkozzon minden képviselőre, bizottsági tagra és köztisztviselőre egyaránt. Dömötörffy Sándor: A vállalkozó képviselőket a döntéshozatalból ki kell zárni. Az az önkormányzati képviselő, akiről bebizonyosodik, hogy a pályázatnál tisztességtelen előnyt szerzett, az a továbbiakban nem vállalkozhat ill. nem pályázhat önkormányzati munkára. 10 Jesch Aladár: A vállalkozásnál nemcsak építkezésre kell gondolni, lehet az például fordítói tevékenység. Pontosan meg kell határozni a vállalkozás fogalmát. Balogh György: A jog etikai szabályokat nem ismer. Az előterjesztés két megoldást javasol a vállalkozásba adott munkákra. Az "a" változatban a képviselőket és azok hozzátartozóit kizárná a pályáztatásból, ezt nem lehet megtenni. A "b" változat bizonyos feltételekhez köti a pályázatban való részvételt - négy pontban -ezek egyike sem igaz. Czupi Gyula: Az etikai kódex létrehozásával egyetértek, szívesen részt veszek az ezzel kapcsolatos munkában. Magyar József: A pályázatnak szigorú előírásai vannak és ki van zárva a jogtalan információ. Véleményem szerint is az etikai kódexre szükség van. Létre kell hozni azt a bizottságot, amelyik az etikai kódexet kidolgozza. Dr. Kereskai István: A módosító indítványokra az elhangzás sorrendjében szavazunk. Takács képviselő javasolta az 5. § (2) bekezdés utolsó mondatának kiegészítését a következőkkel: "... és a közgyűlést utólag erről tájékoztatni kell." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az árlejtés minimum 1 % legyen? (11. § (3) bek.) A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Koczfán képviselő javasolta, hogy az önálló képviselői indítványban foglaltakat ki kell terjeszteni a Polgármesteri Hivatal dolgozóira is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Koczfán képviselő javasolta az 5. § "a" pontjához 1 millió forintot, "b" pontjához 500 000 forintot, "c" pontjához pedig 100 000 forintot. Ki ért egyet az értékhatárok javaslatban szereplő csökkentésével? A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. 11 Koczfán Ferenc: Kérem, a rendeletből maradjon ki az, hogy a Bíráló Bizottság tagjai munkájukért tiszteletdíjban részesülnek. Dr. Kereskai István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, .16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Stamler képviselő kérte a 11. § (6) "a" pontjának módosítását, hogy a Bíráló Bizottság elnöke a beruházásban érdekelt bizottság elnöke legyen. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a bizottságból két tag legyen a 11. § (6) "c" pontja szerint? A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Módosító indítvány volt, hogy a 10. § (4) bekezdése tartalmazza a pályázat célját is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a 11. § (7) bekezdésében 60 napos határidő kerüljön megállapításra? A közgyűlés 4 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Jancsi György képviselő javasolta, hogy a 11. § (9) bekezdésében az aláírási jog rendezésre kerüljön. Az a kérdés, hogy ki a beruházó. Ki ért egyet azzal, hogy itt kerüljön megfogalmazásra, hogyha az intézmény az alapberuházó, akkor az intézményvezető, más esetben a polgármester rendelkezzen az aláírás jogával? A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elveti a javaslatot. 12 Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 14. § második mondatának törlésével? A javaslat az, hogyha 15 napon belül nem jön létre a szerződés, akkor új pályázat kerül kiírásra. A közgyűlés 4 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogyha a szerződés 15 napon belül nem jön létre megegyezés hiányában vagy a vállalkozó hibájából, akkor a megbízó a második legjobb ajánlattevővel köthet szerződést? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a 16. § megfogalmazása ne "összeférhetetlenség" legyen, hanem "etikai szabályok" és ebben az önálló képviselői indítvány valamilyen módon történt elfogadása szerepeljen. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Jesch képviselő javasolja, hogy a bizottságnak nem lehet tagja pályázat elnyerésében anyagilag érdekelt. Ki ért egyet ezzel? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Többen javasolták, hogy egy mindenre kiterjedő etikai kódexet dolgozzon ki az önálló képviselői indítványt benyújtó Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők, valamint az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 13 10/1993. számú határozat A közgyűlés indokoltnak tartja etikai kódex megalkotását, ennek kidolgozására felkéri az önálló képviselői indítványt benyújtó Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselőket, valamint az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot. Felelős : Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Aki az önálló képviselői indítványt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az önálló képviselői indítványt nem fogadja el. Takács Zoltán: Kérem az "a" és "b" pont külön történő szavaztatását. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az "a" variációval? A közgyűlés 1 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az "a" variációt nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a "b" variációval? A közgyűlés 7 szavazattal, 16 ellenszavazattal a "b" variációval nem ért egyet. Magyar József: Az önkormányzat korábban olyan határozatot hozott, melyben kimondta, hogy 5 millió forint összeghatárig a polgármester jár el saját hatáskörben, 5-10 millió között pedig be kell vonni a Gazdasági Bizottságot. Dr. Kereskai István: Ez a Beruházási Szabályzat, melyet nem szabad összetéveszteni a Vállalkozási Szabályzattal. Aki a rendelet-tervezettel az elfogadott módosításokra figyelemmel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a Beruházási Szabályzatot nem fogadja el. Pilczer Éva: A Szervezeti és Működési Szabályzatra való hivatkozással kérem, a szavazás megismétlését. 14 Dr. Kereskai István: Ismételten felteszem a kérdést, ki ért egyet a Beruházási Szabályzattal? A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a módosításokra figyelemmel a következő rendeletet alkotja: 4/1993. (III.01.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/1993. (III.01.) számú rendelete a Beruházási Szabályzatáról (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 3.) Tájékoztató a Csónakázó tó és környéke komplex környezetvizsgálatának állásáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 11/1993. számú határozat A közgyűlés a tájékoztatót elfogadja és utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a további munkarészek elkészítéséről az 1993. évi költségvetésben meghatározott összeg figyelembevételével gondoskodjon . Határidő: 1993. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4. ) Az 1996-os EXPO-hoz való csatlakozás lehetőségei és feladatai (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: Pályázott-e valaki a városból az elő-, utó-, vagy kiegészítő rendezvényre? 15 Dr. Kereskai István: Az ötletpályázatok keretében jelzés érkezett, hogy többen szívesen részt vennének különböző elő-, 111. kísérő rendezvényeken. Czotterné Ivády Zsuzsa: Tudomásom szerint a Hevesi Sándor Művelődési Központ önállóan pályázott és el is nyerte a jogot egy Alpok-Adria Jazz koncertsorozatra, mint Expo rendezvényre. Erről két héttel ezelőtt a Kanizsa újságban olvashattunk. Véleményem szerint az anyag azért nem hosszabb és részletesebb, mert nincs olyan szervezet vagy csoport, aki összefogná az ezzel kapcsolatos munkát. Hiányosnak tartom a város információit az Expo-kérdésben. Javasolom a "b" változat elfogadását. Az Ipartestületek Szövetsége anyagi támogatást ajánlott fel e célra. Az önkormányzatnak 1 millió forintot kellene biztosítania ehhez. Az irodának két főállású alkalmazottja lenne, egy szervező és egy adminisztrátor. A konkrét munkára pedig ad hoc jelleggel kérnénk fel embereket. Balogh Tibor: A "b" változat elfogadását javasolom a Kanizsa Közéleti Klub nevében is. Takács Zoltán: Én is a "b" változat elfogadását javasolom, már több alkalommal kértem, hogy ebben az ügyben döntsön a testület. Kovács János: Javasolom, hogy március végét jelöljük meg határidőnek, melyre az 1 millió forintot biztosltjuk, hogy minél előbb elkezdhesse munkáját az iroda. Czotterné Ivády Zsuzsa: Nyitott alapítványt kellene létrehozni, ahova az önkormányzat az 1 millió forintot átutalhatná, de bárki más is csatlakozhatna az alapítványhoz. Cserti Tibor: A "b" változat határozati javaslati részét pontosítani kellene. Ha alapítványt hoznának létre e célra, annak lennének előnyei. Dr. Kereskai István: Felvetődhet, hogy elismerik-e közéleti célnak, ha igen, akkor javasolom, hogy a későbbiek során foglaljunk állást e témában. Czotterné Ivády Zsuzsa: Fogadjuk el a "b" variációt úgy, hogyha a közérdekűség fennáll, akkor alapítványi formában működhessen. Dr. Kereskai István: Javasolták, hogy a "b" változatot fogadjuk el azzal a kitétellel, hogyha a közérdekűség fennáll, akkor alapítványi formában is működhessen, és az Ipartestület helységeiben az iroda elhelyezését március 31-ig meg kell oldani. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 16 12/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja az 1996. évben megrendezésre kerüló Világkiállításhoz kapcsolódó hazai elő-, utó-, és kiegészítő rendezvényekre kiírt pályázat benyújtását és a feladatok ellátására Expo Iroda létrehozását. Támogatás formája: - Az Iroda működéséhez szükséges helyiséget 1993. március 31-ig az Ipartestület épületében biztosítani kell. - Az éves költségvetésből 1996. évig évi 1 millió forint biztosítása a szervezés, előkészítés, lebonyolítás céljából létrehozott önálló Expo Iroda költségeinek finanszírozására. - Meg kell vizsgálni, hogy e cél esetében a közérdekűség fenn áll-e, ha igen, akkor az alapítványi forma működtetése érdekében a polgármester a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1993. március 31., 1996-ig évente március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester a Gazdasági Bizottsággal együttműködve 5.) Tájékoztató a felsőoktatási intézmény létesítésének lehetőségéről Nagykanizsán (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Alapítványi megoldással is lehetséges felsőfokú intézmény létesítése Nagykanizsán. A "d" pontban megjelölt Számviteli Főiskola kihelyezett tagozata szerintem számunkra a leginkább elérhető megoldás. Az intézmény felvállalta a minisztériumi költségvetésbe való bekerülés kivívását. Ezzel a megoldással a megyében két karral működő intézmény jönne létre. Nagykanizsán kereskedelmi kar működne. Czupi Gyula: Milyen összeg szükséges az alapítványi iskola finanszírozásához? Farkas Zoltán: A nagyságrend 100-150 millió forint körüli, amivel alapítványi intézményt működtetni lehet. A felsőoktatásban kedvezőtlen vélemények fogalmazódtak meg ezzel a formával kapcsolatban, mivel nem látják hosszú távon biztosítottnak az intézmény működését. Igaz, hogy a nyugati államokban gyakori az intézmények ilyen fajta üzemeltetése, de nálunk a támogatók köre nem olyan egyértelmű. Véleményem szerint a minisztériumi finanszírozás lehetőségét kell nekünk megragadnunk. 17 Dr. Kereskai István: Jelenleg nem teljesítmény, hanem bázis finanszírozás van a felsőfokú oktatásban. Elképzelhető, hogy a a jövőben - törvényi szabályozást követően - alapítványi iskolák is kérhetnek állami támogatást. Czotterné Ivády Zsuzsa: A javaslat szerint kereskedelemmel kapcsolatos felsőoktatás valósulhatna meg Nagykanizsán. Ez konkrétabban mit jelent? Farkas Zoltán: Egységes kereskedelmi képzést adna, az elkülönült szakok megszűnnek, mint például kül- vagy belkereskedelem. Esélyt látok arra, hogy a Zalaegerszegi Számviteli Főiskola önállósodása kapcsán lehetőség nyílik a nagykanizsai tagozatának működtetésére. Kovács János: Véleményem szerint a főiskola önmagában zsákutca, nem látom az egyetemre való továbbjutás lehetőségét. Az "a" pontot javasolom elfogadásra. Farkas Zoltán: A Zalaegerszegi Számviteli Főiskolán végzett hallgatóknak is megvan a lehetősége arra, hogy a pécsi vagy a budapesti egyetemen folytassák tanulmányaikat. Pilczer Éva: Az "a" és "c" variációt javasolom előtérbe helyezni. Véleményem szerint további lehetőségekkel is számolni lehetne. Például, Veszprémben az Államigazgatási Főiskolának kihelye-zett levelező tagozata van, - ahol ugyancsak nő a hallgatók száma -mely önállósodhatna is. Meg lehetne teremteni az úgynevezett másoddiplomás képzést a városban, a Zala Megyei Munkaerőközvetítő Iroda, a TIT vagy művelődési ház vagy valamelyik iskola közreműködésével . Farkas Zoltán: Úgy gondolom, nekünk bármilyen lehetőséggel élnünk kell, hogy kimozduljunk a mostani állapotból. Jelenleg az "a" és "c" pontokban megjelöltek megvalósítására van a legkisebb esély. Dr. Csákai Iván: Melyik intézményben és kikkel terveznék ezt a felsőoktatást? Farkas Zoltán: Ez még nem aktuális. Magyar József: A felsőoktatási intézmények ügye június 28-án kerül ismét napirendre. Az egész oktatási helyzetet át kellene tekinteni, mivel ebben az évben már erre reális lehetőséget nem látok. Czupi Gyula: Szeretném, ha úgy határoznánk, hogy nem adjuk fel. Kérjünk fel szakembereket, mi is gondoljuk át mégegyszer, hogyan lehetne ezt az elképzelésünket megvalósítani. Látszólag nehéz a helyzetünk, mert vagy lesz lehetőség fiókintézmény létrehozására, vagy pedig önállóan kellene megalapítani az intézményt, amely esetleg túl sokba kerülne. Ismernünk kellene pontosan a központi finanszírozás módját, esetleges változását is. A tatabányai alapítványból működő intézmény nagyobb, mint amilyen a mi 18 elgondolásaink között szerepel. Ha így működtetnénk az intézményt, akkor a költségvetésből jelentős összeget kellene biztosítani a folyamatos működéshez. Az "a" pontban leírtakat szorgalmazni kellene, de a zalaegerszegi elképzelést is támogatom. Az alternatívák közül dönteni kellene. Dr. Kereskai István: Javasolom a testület vegye tudomásul a tájékoztató, fogadja el úgy, hogy a tárgyalásokat tovább kell folytatni és meg kell vizsgálni az alapítványi iskola létrehozásának lehetőségeit is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 13/1993. számú határozat A közgyűlés "A felsőoktatási intézmény letelepítésének lehetőségeiről Nagykanizsán" című tájékoztatót elfogadja. Indokoltnak tartja e témában a további tárgyalásokat. Felkéri az alpolgármestert, hogy alapítványból működő iskola létrehozásának lehetőségét is vizsgálják meg. Határidő: 1993. május 31. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Tájékoztató a Piacfelügyelet munkájáról Javaslat a vásárok és piacokról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Stamler Lajos: A tervezetet nem tartom elfogadhatónak. Fegyelmi felelősségrevonást kell alkalmazni a hivatal dolgozójával szemben, mert sajátosan értelmezte az előző rendeletet. El kellene gondolkodnunk, hogy alkoholárusítás a piac egész területén legyen e. Véleményem szerint a piac területén az alkoholárusítást az eredeti rendeletnek megfelelően meg kell tiltani ill. nem kell feloldani az alkoholárusítás tilalmát. Krémer József: A piac szabadtéri részén árusító egyének üzemelő egységeknek tekinthetők-e? Mi alapján nem tiltott a szabadtéri részen a palackozott szeszárusítás? Magyar József: Az előterjesztésben olvasható, hogy "nem eléggé átgondolt és eredményes az önkormányzat piaci vagyonának működtetése, kezelése főként a megelőző karbantartó és hibaelhárítási tevékenységük". Az elmúlt évben úgy döntöttünk, hogy karbantartási, rekonstrúkciós munkák végzése kezdődik el a piacon. Mi valósult eddig meg, mennyi pénzt költöttek erre? 19 Czotterné Ivády Zsuzsa: A tájékoztató felsorolja a hiányosságokat, azok megszüntetésére javaslatot tesz. Miért nem történtek a hiányosságok megszűntetése érdekében eddig intézkedések? Czupi Gyula: Miért épülnek alumínium elárusítóhelyek a piacon, amikor a város más részén ilyenek építését tiltják? Stamler Lajos: Nem találom sehol nyomát annak, hogy a piacfelügyelő vagy Gödinek László a piac kérdésével foglalkozó hivatali dolgozó az általa felfedezett hibát valahol is jelezte volna a jegyzőnek, polgármesternek vagy a TEFO vezetőjének. Dr. Kereskai István: Az említett dolgozók jelezték, hogy a piacon nem lehet betartani azt a rendelkezést, hogy szeszesitalt ne árusítsanak, pedig rendőri segítséget is igénybe vesznek. *** Stamler Lajos: A kérdésemre nem kaptam választ. Mégpedig arra, hogy a rendelet és a tényleges helyzet között ellentmondás van-e és ezt jelezte-e valaki? Ha ez nem történt meg, akkor fenntartom azt a véleményemet, hogy a mulasztóval szemben el kell járni. Dr. Kereskai István: Jelezték, nem írásban, hanem szóban. A rendelet módosítása azért került most a testület elé, mert nem tartják betarthatónak a rendeletet, vagyis azt, hogy a piacon az egyik árusnak engedélyezett a szeszesital árusítása, a másiknak pedig nem. Én nem tapasztaltam olyan mu-lasztást, amely fegyelmi eljárást indokolna. Kérem mondja el a Piacfelügyelőség vezetője, mennyire érzi ezt a feladatot végrehajthatónak. Dávid Zoltán: A közgyűlés az elmúlt év decemberében hozott rendeletét nem lehet végrehajtani. A rendelet értelmében a piac területén üzemelő egységek alkoholt és alkoholtartalmú italt árusíthatnak az év végéig. Ugyanakkor sokan árulnak alkoholt a piacon, akikre ez a rendelkezés nem vonatkozik. Ha áruikat kihelyezik az asztalra, elzavarjuk őket, kihívjuk a Rendőrséget, a Pénzügyőrséget. Tíz perc múlva ismételten visszajönnek és kezdődik újra az egész. A Rendőrség, Pénzügyőrség az elkopzott italt visszaadja. Ezek a szeszárusítók vállalkozók. Ebből a jövedelemből a megélhetésüket biztosítják. Dr. Kereskai István: A piacon árusítók nagyobb része vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik telephely megjelölése nélkül. Az önkormányzat szabályozhatja, hogy megengedi vagy sem a szeszesital árusítását a piacon. Krémer képviselő kérdezte, hogy a piac szabadtéri részén árusítók üzemelő egységnek számítanak-e. Nem üzemelő egységnek minősülnek, hanem vállalkozónak. Ha a vállalkozónak nem engedjük meg, hogy valahol árusítson, akkor a vállalkozás létét vonjuk kétségbe. Előírhatjuk, hogy hol, milyen körülmények között árusíthat, de hogy nem engedjük meg, az nem megoldás. Az említett rendeletből valóban egyértelműen nem lehetett megállapítani, hogy tiltott-e vagy sem az ilyen jellegű árusítás. A piac felújítása az elfogadott program szerint történik (vásártér felújítása, útfestés stb.), melyhez a 20 költségvetésben a pénzösszeg biztosított. Czotterné képviselő kérdezte, hogy a hiányosságok megszűntetése érdekében miért nem történt intézkedés. A felsoroltak egy részében az intézkedéseket megtettük, ill. folyamatosan megtesszük. Építési engedélyhez kötött a piaci pavilonok építése is. Tudomásom szerint a piacon bármilyen átalakítást azzal engedtek meg, hogyha ott a tevékenység megszűntetésére sor kerülne, akkor minden kártalanítás nélkül az építtető köteles lebontani a pavilonokat. Karmazin József: A piacon az üzemelést gátló hiányosságok felszámolása az elmúlt évben kezdődött el, erre a költségvetés adott módot. A végzendő munkákra részletes feladattervet készítettünk. Németh László: A szeszárusításról az elmúlt évben tárgyaltunk, akkor úgy foglaltunk állást, hogy a tevékenységet engedélyezzük az év végéig és a témát ősszel ismételten tárgyaljuk. Pilczer Éva: A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező szeszárusítók kommunális és helyi adót fizetnek-e, telephelyük van-e? Dr. Kereskai István: Az említett személyek fizetnek kommunális és helyi adót. A vállalkozói igazolvány kiadásának nem feltétele, hogy valaki telephelyet jelöljön meg, nem minden tevékenység kötött telephelyhez. Krémer József: Megtiltottuk, hogy a szabadpiaci részen szeszesitalt árusítsanak. Az más dolog, hogy be tudjuk-e tartatni vagy sem ezt az előírást. Azt nem szabadott volna beleírni a rendeletbe, hogy az élelmiszerpiac szabadtéri részén a palackozott szeszárusítás nem tiltott. Magyar József: Mennyi pénzt költöttünk 1992. évben a piac felújítására? Dr. Kereskai István: A piac felújítására semmit, a vásártér felújítására 2,5 millió forintot. Stamler Lajos: Teljes egészében meg kell tiltani a szeszárusítást a piacon. Az üzemelő egységekben is. Ha részlegesen nem lehet betartani, akkor tartsuk be teljes egészében. Jancsi György: A Piacfelügyelőség a rendelet előírásainak nem tud érvényt szerezni, ezért javasolom, hogyha az önkormányzat engedélyezi az alkoholárusítást a város egész területén, akkor 1000 forintot keljen az árusítónak naponta fizetnie. Dr. Kereskai István: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogyha a piac egész területén betiltjuk a szeszárusítást, akkor számolnunk kell azzal, hogy perelnek bennünket, mert az előprivatizáció keretében az Állami Vagyonügynökség úgy adta el a bérleti jogokat, hogy ott ilyen tevékenységet is lehet folytatni. 21 Stamler Lajos: Amennyiben javaslatom nem kerül elfogadásra, akkor Jancsi György képviselő javaslatát támogatom. Kérem, hogy az e tevékenységből befolyt bevételeket az Alkoholgondozó részére utalják. De lehetne olyan alapot is létrehozni, amiből az ilyen módon károsult családok kapnának kártérítést. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a szeszárusítást teljes egészében a piacon tiltsuk meg? A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a városban a szeszárusítást mindenhol engedélyezzük, de adóztassuk meg? A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a piacon az alkoholárusításból befolyt összeget utaljuk át az Alkoholgondozónak? A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Dr. Kereskai István: Aki a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Újbóli szavazást kérek. Ki ért egyet a rendelettervezettel? A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. 7.) Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolása (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 22 Vágvölgyi Tamás: Amennyiben az előterjesztett anyag elfogadásra kerül, akkor a mai nappal az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat megszűnik. Mint végelszámolónak, tevékenységem nem fejeződik még be, a Cégbírósághoz kell megküldenem a zárójelentést, zárómérleget. A megszűnt vállalat iratanyagát a Levéltárban kívánom elhelyezni. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 14/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése mint a Nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat alapítójának jogutódja, a végelszámolásról készült zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot elfogadja. 1993. március 1. napjával kimondja a Nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat - jogutód nélküli - megszűnését. Utasítja a végelszámolót, hogy a megszűntetéssel kapcsolatos - Cégbírósági eljáráshoz szükséges -intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés engedélyezi a II. számú mellékletben szereplő végelszámolói díj kifizetését. Határidő: 1993. március 5. és május 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Krémer József: Kérem a június 28-i közgyűlés 4. napirendi pontját március vagy április hónapban tárgyalni. Javasolom, hogy kéthavonta három közgyűlést tartsunk. Magyar József: Kérem, hogy a költségvetés időarányos végrehajtását a közgyűlés júniusban tárgyalja. November 8-i napirendek között szerepel a város szociális diagnózis kutatási eredményeiről szóló tájékoztató. Célszerűbb lenne ezt a témát is előbb tárgyalni. A munkanélküliség helyzetéről két alkalommal kellene beszámolni. 23 Dr. Kereskai István: A költségvetés elsó félévi teljesítéséről június hónapban még nem tudunk tájékoztatást adni, mivel június 30-al zárjuk az elsó félévi gazdálkodást. Magyar József: Javasolom, hogy negyedévente kapjunk tájékoztatást a költségvetési gazdálkodásról. Cserti Tibor: Kérem, hogy az 1992. évi zárszámadás beszámolási idejét április hónapban jelölje meg a testület. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy az április 26-i közgyűlésen az önkormányzati vagyon teljes körű szabályozására rendeletalkotásra kerüljön sor. Czupi Gyula: A munkatervi javaslatban szerepel az előterjesztések elkészítésének határideje. Kérem, hogy a képviselők ezeket az anyagokat a határidőben megjelölt napig kapják meg akár nyers változatban is. Kérem, hogy az április 26-i testületi ülés 4. napirendi pontja ne csak tájékoztató legyen, hanem határozati javaslat is készüljön. Az Állami Számvevőszék jelentését vegyük tárgyalja meg a közgyűlés. Az a véleményem, hogy az egész anyagot ismerjük meg, hisz munkánkról, a hivatal munkájáról sok olyan információt mond el, amit hasznosítanunk kellene. Szükségesnek tartanám, hogy a szociális törvényből adódó feladatokra rendeletet alkossunk. Javasolom, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásának kérdéseiről tárgyaljunk. Koczfán Ferenc: A Vízmű Vállalat átalakításásról, a vízdíjak kérdéséről június 28-án vagy augusztus 23-án tárgyaljuk. Böröcz Zoltán: Kérem, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltak vizsgálatával a közgyűlés bízza meg a Pénzügyi Ellenőrző vagy a Gazdasági Bizottságot, továbbá szakembereket, és az erről készített anyag kerüljön a közgyűlés elé. Az Államháztartási törvény kimondja, hogy a költségvetési gazdálkodásról félévente tájékoztatni kell a közgyűlést. Véleményem szerint ez elég garancia arra, hogy kellő tájékoztatást kapjunk a költségvetésről, nem tartom indokoltnak a negyedévenkénti napirendre tűzését. Dr. Csákai Iván: A Népjóléti Bizottság április előtt nem tudja a Szociális törvényből adódó rendeleteket előkészíteni. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a június 28-ára tervezett 4. napirendi pont áprilisban kerüljön megtárgyalásra? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy kéthavonta három testületi ülést tartsunk? 24 A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a költségvetés teljesítéséről először június hónapban tárgyaljunk? A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a munkanélküliség helyzetéről a májusi testületi ülésen is kapjunk tájékoztatást, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a zárszámadást április hónapban tárgyalja a közgyűlés? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a törzsvagyon szabályozására az április 26-i közgyűlésen sor kerüljön? A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a nemzetközi kapcsolatokról "beszámoló" kerüljön a testület elé? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az Állami Számvevőszék jelentése a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előterjesztésében a közgyűlés áprilisi ülése elé kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 25 Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatos előterjesztés a májusi testületi ülésen kerüjön megvitatásra? A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Vizmfi Vállalat átalakításáról a júniusi ülésen tárgyaljunk? A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az elfogadott módosításokkal a munkaterv-javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 15/1993. számú határozat A közgyűlés az 1993. évi munkatervét a javasolt módosítások figyelembevételével megállapítja. Felelős : Dr. Fazekas István jegyző 9.) Egyebek a) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésének kijelölésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője Vágvölgyi Tamás: Kérem, hogy a kiosztott melléklet figyelembevételével módosuljon a határozati javaslat. Pilczer Éva: Mennyi idő alatt kapnak a lakók árajánlatot? Vágvölgyi Tamás: Ha a közgyűlés kijelöli a lakásokat, akkor 2,5 hónapon belül minden szándéknyilatkozatra válaszolni szeretnénk, ill. az árajánlatot megtenni. A törvény szerint ezt követő 90 napon belül a lakásban lakóknak nyilatkozniuk kell, hogy meg kívánják-e vásárolni, ha igen, akkor 90 napon belül megkötjük az adás-vételi szerződést. 26 Farkas Zoltán: 1854 igény van bennt, mindenki megkapja-e az árajánlatot? Vágvölgyi Tamás: Valamennyi igénylő megkapja az árajánlatot. Dr. Csákai Iván: A Fő u. 18-20. számú épületet nem találtam a jegyzékben, ennek értékbecslését ki végezte? Dr. Kereskai István: A közgyűlés döntése alapján a vállalkozási csoport hirdet versenytárgyalást licittel. Az értékbecslést független szakértővel végeztettük el. A kiírás most van egyeztetés alatt, pár napon belül megtörténik a versenytárgyalás kiírása. Takács Zoltán: Az 1600 lakás értékesítésével milyen bevétellel lehet számolni? Vágvölgyi Tamás: Ezt az értékbecslés után lehet megmondani, 18-24 000 forintos értékeket vettünk figyelembe m3-ként. Egy lakás ára 1 millió, 1 200 000 forint körül alakul és ezt kell beszorozni 1600-al. Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottság tárgyalt ezeknek az ingatlanoknak az eladásáról. Van-e olyan, hogy a tömbbelsők rendezetlensége miatt egyes helyiségek nem kerülnek elidegenítésre . Kereskai István: A rendeletet úgy fogadtuk el, hogy abban felsoroltuk a tilalmi listán szereplő épületeket. Vágvölgyi Tamás: Az ideiglenes jelleggel kialakított nem lakás céljára szolgáló bérleményeket nem adjuk el. Kovács János: Mikor jelentkezhetnek a vevők? Dr. Kereskai István: A vevők bármikor jelentkezhetnek. Amennyiben új igény jelentkezik, akkor az Ingatlankezelési Intézmény azokra is kérni fogja az elidegenítést, az ezzel kapcsolatos előterjesztést a közgyűlés elé hozza. Németh László: Más városokban is érdeklődni kell a lakások áráról. Böröcz Zoltán: Az Ingatlankezelési Intézmény le tudja-e ezt a munkát bonyolítani? Véleményem szerint ad hoc bizottságot kellene létrehozni e feladat segítésére. Többen kérdezték, hogy a házmesteri lakások is megvásárolhatók-e, ha igen, azokra is érvényesek-e a kedvezményes vásárlási lehetőségek? Az elidegenítésre kijelölt lakások listájából az életveszélyessége miatt ki kellene venni azokat a lakásokat, ahol thermofor kémények vannak. Az Ingatlankezelési Intézménynek az értékbecslési munkához szükség van-e külső szakemberekre? A lakások elidegenítésével egyidejűleg a berendezések is eladásra kerülnek? 27 Vágvölgyi Tamás: Az értékbecslési munkához jelenleg külső szakemberekre is szükségünk van. Dr. Kereskai István: A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy az Ingatlankezelési Intézményt bizza meg az értékesítéssel. Ha ad hoc bizottságot akarunk létrehozni, akkor a rendeletet módosítanunk kell, és azt is szabályoznunk, hogy a szerződéseket a bizottság vagy az Ingatlankezelési Intézmény vezetője írja alá. Vágvölgyi Tamás: A közgyűlés úgy döntött, hogy az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg e feladat lebonyolításával. Én úgy látom, e megbízatásnak eleget tudunk tenni, kérem bízzanak bennünk. Elképzelésünkkel egyezik, hogy a lakók, mielőtt megvásárolnák a lakást, tájékoztatást kapjanak annak műszaki állapotáról. A berendezési tárgyak tulajdonjoga a társasházalapítással egyetemlegesen rendeződik. Tudomásom van a kéményeknél lévő problémákról, a lakás értékének meghatározásakor ilyen szempontokat is figyelembe kell vennünk. A közgyűlés döntésének figyelembevételével az IKI lemond a házmesteri lakások szolgálati jellegéről. Ha a közgyűlés hozzájárul, akkor a házmesteri lakások is a többi elidegenítésre kijelölt lakással azonos feltételekkel vásárolhatók meg. Böröcz Zoltán: Bízom az Ingatlankezelési Intézmény munkájában. Az ad hoc bizottságnak nem javasolnék hatáskört megállapítani. A bizottságba öt főt kellene választani, akik folyamatosan tájékozódnának az elidegenítés számáról, módjáról, esetenként a közgyűlésnek határozati javaslatot tennének. Magyar József: A lakók kérdezik, elképzelhető-e az, hogyha az egyik épületben nincs 50 %-os igény a megvételre, a másikban pedig azt meghaladja, akkor lehetséges-e, hogy a lakók között valamilyen csere bonyolódjon le. Nem foglalkoztunk azzal, hogy a MAORT lakótelepen lévő lakások zöldterülettel, vagy anélkül kerülnek eladásra. Vágvölgyi Tamás: Több olyan igény van, hogyha az 51 % nem jött össze, csere útján szeretné a lakást megvásárolni. Itt a problémát abban látom, hogy aki nem akarja megvenni a bérlakását, nem is akar elköltözni onnét. A MAORT lakások elidegenítésekor célszerűnek tartanám, hogy az adás-vételi szerződésben rögzítenénk mindazokat a feltételeket, amelyek biztosítanák a műemlékjelleget vagy a beépítési kötelezettségeket, esetleges tilalmakat. Németh László: Véleményem szerint sokan a magas ár miatt nem tudják majd megvásárolni a lakásokat. Vágvölgyi Tamás: Ha az árajánlat után nem lesz meg az 51 %, akkor abban az épületben nem lehet a lakásokat eladni. Dr. Kereskai István: Ma arról kell döntenünk, hogy kijelöljük-e az előterjesztésben szereplő ingatlanokat elidegenítésre. Aki egyetért a határozati javaslattal, a két mellékletben foglaltakkal, kérem szavazzon. 28 A közgyűlés 22 szavzattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 16/1993. számú határozat A közgyűlés az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt házingatlanokban lévő lakásbérleményeket, a lakásokhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, továbbá az önkormányzati tulajdonú garázsokat elidegenítésre kijelöli. A bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakások, valamint a szolgálati lakások, a jogot gyakorló szervezetek rendelkezéseinek betartásával idegeníthetők el. Az elidegenítés lebonyolításáról az Ingatlankezelési Intézményvezetője 1993. december 31-ig tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 199 3. december 31. Felelős : Vágvölgyi Tamás intézményvezető b) Javaslat Kovács Józsefné vezető óvónő közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 17/1993. számú határozat A közgyűlés Kovács Józsefné, a Korvin Ottó Utcai Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát 1993. március 10-én kezdődő felmentéssel 1993. november 10. napjával megszűnteti, és 1993. július 10. napjától munkavégzés alól mentesíti. Határidő: 1993. március 9. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat "VIVERE" Alapítvány támogatására Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 29 Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel; egyetért., kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal elfogadja. Dr. Kereskai István: Kérem, értsen egyet azzal a testület, hogy a támogatást a sportelőirányzatok terhére biztosítsuk. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 18/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - mint alapító - a "VIVERE" Alapítványt 100 000 forint összeggel támogatja, amely a gyermek és ifjúsági vívósport fejlesztésére fordítható. A támogatási összeget a sportelőirányzatból kell biztosítani. Határidő: 1993. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d) Előterjesztés a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat vagyonának átadásához (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a határozati javaslat a) pontjában foglaltakkal? A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással az a) pontban foglaltakkal egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a b. pont b) változatával? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a határozati javaslat b. pontjának b) változatát. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a határozati javaslat c) pontjával? 30 A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a c) pontot elfogadja és a következő határozatot hozza: 19/1993. számú határozat a) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat teljes vagyona (ami nem közművagyon) az 1991. évben szolgáltatást igénybevevő Önkormányzatok osztatlan közös tulajdonba kerüljön, az igénybe vett szolgáltatás arányában. b) Javasolja a Vagyonátadó Bizottságnak, hogy alapítói jogokat gyakorló Önkormányzatként a két megye érdekelt városainak Önkormányzatait jelölje ki. c) Egyetért azzal, hogy az új gazdálkodó egység megalakításáig, cégbejelzéséig bízzák meg a jelenlegi vállalatok a vagyon működtetésével. Határidő: 1993. március 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester e) Előterjesztés a Nagykanizsai Üveggyár területének apportálásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 20/1993. számú határozat A közgyűlés kinyilatkoztatja azon szándékát, hogy a Nagykanizsai Üvegipari Kft-ben, a Nagykanizsai Üveggyár megvásárlása során, 12 millió forint értékű belterületi föld apportálásával tulajdonos kíván lenni. A vásárlási pályázat elnyerése esetén az együttműködés részletes szabályainak kidolgozására vissza kell térni. Határidő: 1993. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 31 f) Javaslat az ünnepi vásárok rendezésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács János: Többen kifogásolták, hogy zöldterületen miért engedjük meg vásár tartását. Az Erzsébet téren is a zöldterület rongálásával járna a vásár megtartása. Pilczer Éva: Kérem hallgassuk meg a Kereskedők Helyi Kamarájának képviselőjét. Kálovics Ferenc: Amikor a Vasember Ház udvarán történt a vásár megrendezése, akkor a zöldterület rendbetételére a kereskedőktől egy bizonyos összeget szedett be a Városgazdálkodási Vállalat. Most olyan nagyságrendű vásár megrendezésére nyilna lehetőség, amely talán az országban egyedülálló. A kivitelezést ennél olcsóbban nem lehet megvalósítani, a pavilonok tervezett költsége 40-50 000 forint között van, 15-20 alkalmi vásár alatt a befektetett összeg megtérül. A pavilonokat úgy szeretnénk elhelyezni, hogy zöldterületet ne érintsen, a pavilonok között átjárni nem lehet. Kérjük a képviselőtestületet támogassa ezt az elképzelést. Magyar József: A határozati javaslat b) pontjában megfogalmazottak látszólag ellentétben vannak a FLOREÁT Alapítvány által írt levél 2. oldalának 5. pontjával, melyben azt kérik, hogy legalább 5 évre biztosítsuk részükre az Erzsébet téren a vásárok megszervezésének lehetőségét. Javasolom, hogy az első alkalommal történt megrendezés után térjünk vissza e témára a tapasztalatok ismeretében. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy az Erzsébet téren nem engedélyezi további alkalommal a megszervezését, akkor a befektetőknek biztosítani kellene, hogy a pavilonokat valahol máshol a városban el lehessen helyezni. Takács Zoltán: A területhasználati díjról kérek tájékoztatást. Karmazin József: Számításaink szerint ez az összeg megközelíti a 1,5 millió forintot. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy első alkalommal a bevétel 50 %-áról mondjunk le. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy a bevétel felét utaljuk az Alapítvány javára. Az előterjesztők a felépíthető pavilonok kétharmadát az érdekképviseleti szervek tagjainak kérik, ezért a határozatban meg kellene jelölni, hogy a nem képviseleti tagoknak az egyharmad részt biztosítjuk. Kovács János: Más területek is szóba jöttek-e ennek a vásárnak a megrendezésére? Tudomásom szerint a Széchenyi téren több alkalommal került sor vásár tartására és zöldterület rongálása nélkül. 32 Magyar József: A rendezők felelősséget vállalnak arra, hogy nem lesz szemét, a zöldterületet védik és egy magasabb szinvonalon szervezik meg a vásárt. Nem értek egyet azokkal, akik felére akarják csökkenteni a rendezők bevételeit. Kérem részletezzék, hogy az 1,5 millió forintot mire akarják felhasználni. Czotterné Ivády Zsuzsa: Én sem értek egyet azzal, hogy a bevételek egy részét az önkormányzat elvonja. A FLOREÁT Alapítvány az önkormányzat alapítványa, melyben az önkormányzat pénzzel is részt vesz. A befolyt összeg az alapítvány meghatározott céljaira lesz fordítva. Karmazin József: Nem többletbevételről van szó, ez az önkormányzatnak a költségvetésben tervezett bevétele. A testület több alapítványt hozott létre és támogatott 100 000 forinttal, míg a FLOREÁT Alapítványt 1 millió forinttal. Cserti Tibor: A piacok és vásárok szakfeladatnál 1,5 millió forint bevétel szerepel a költségvetésben. Ha indokolt szakmailag ennek az összegnek az átengedése a rendezvény lebonyolítása érdekében, akkor a közgyűlésnek abban is állást kell foglalnia, hogy milyen tervezett cél maradjon el emiatt. Jancsi György: A vásár területe az Erzsébet tér burkolt felülete. Zárt kapukon kell bemenni, nem lehet a fűre rálépni. Az alapítványnak elsődleges feladata, hogy a vásárok után a területen rendet rakjon. A felépítmények a Kereskedelmi Kamara által biztosított pénzeszközből valósulnak meg. Pilczer Éva: Kérem a közgyűlést értsen egyet azzal, hogy az Erzsébet téren kerüljön a vásár megtartásra. Az Eötvös téren már több alkalommal próbálkoztak vásár szervezésével, mivel nem központi hely, ezért nem volt nagy forgalom. Németh László: Színvonalas vásárhoz sok pénz szükséges. A kereskedők tudtak-e az 1,5 millió forintról? Kálovics Ferenc: Az elmúlt évi vásár bevétele kb. 630 000 forint volt, ami a helypénzből jött be. Amikor az IPOSZ és a Kereskedők Kamarája megállapodást kötött a FLOREÁT Alapítvánnyal, akkor olyan célokat tűztünk ki, mely a város szebbé tételét teremti meg. Az alapítvány vállalja, hogy a vásárt követően a teret megfelelő állapotban adja át. Dömötörffy Sándor: Üzleti vállalkozásról van szó és nem kulturális programról. Véleményem szerint humánusan járunk el, ha az összeg felével az alapítványt támogatjuk. El tudom képzelni azt is, hogy a programok egy részéhez az Oktatási és Kulturális Bizottság hozzájárulást javasol. Czobor Zoltán: Módosító javaslatom, hogy az említett összeget ne utaljuk át a FLOREÁT Alapítványnak. Kérem az előterjesztő bizottság elnökét, hogy javaslatot csak úgy hozzanak a közgyűlés elé, ha annak forrásoldalát is megjelölik. 33 Farkas Zoltán: Kérem a közgyűlést, adjunk lehetőséget vásár rendezésére az Erzsébet téren. Javasolom, ne adjuk át a terület használati díjbevételt az alapítványnak. Czotterné Ivády Zsuzsa: A FLOREÁT Alapítvány nem támogatást kér, hanem ennek a bevételnek a fejében vállalja a műsor szervezését és mindazokat, amelyek az anyagban felsorolásra kerültek. Azt tartanám reálisnak, hogy amennyivel csökken az alapítvány bevétele, ugyanannyival csökkenjen a feladata is, amely kiadással jár. Kálovics Ferenc: Kiegészítésképpen szeretném elmondani, nem biztos, hogy frekventált terület az Erzsébet tér a vásárlók szempontjából. Frekventált területnek tartom a Vasemberház udvarát, ahol az elmúlt 7 évben vásárokat szerveztünk, kialakult a vásári közönség és kialakultak a vásári szokások. A kereskedők beinvesztálnak egy bizonyos összeget, ami nem kevés és jelen körülmények között kockázattal jár. A helypénzt mindenki kifizeti, és hogy ennek hasznosítása a város javára milyen arányban történik, azt a Floreát Alapítvány tudja ellenőrizni, illetve a közgyűlés az Alapítványtól tájékoztatást kérhet. Dr. Kereskai István: Kérdezem, hogy a vásárrendezést felügyelő bizottságba hány tagot és kiket kívánnak javasolni? Magyar József: Engem javasoltak, de én nem vállalom. A feltett kérdéseimre választ nem kaptam, ezért kérem, hogy az előterjesztést szavaztassa meg a polgármester. Dr. Kereskai István: Az SZMSZ szerint először a módosító indítványokat kell megszavaztatni és utána az előterjesztést. Az első módosító indítvány úgy hangzik, hogy foglaljuk bele a határozatba, hogy a terület egyharmadát biztosítsák nem alapítványi tagoknak. Aki a javaslattal egyetért, igennel szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kovács képviselő javasolta, hogy a vásár ne az Erzsébet téren, hanem az Eötvös téren legyen. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Németh képviselő javasolta, hogy a használatbavételi díjakból 200.000 Ft-ot adjunk át a Floreát Alapítványnak. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. 34 A közgyűlés 5 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elveti a javaslatot. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javasolta Farkas és Dömötörffy képviselőkkel egyetemben, hogy a határozat b.) pontját töröljük és ne adjunk át az Alapítványnak pénzt. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Magyar képviselő javaslatával, hogy az első alkalommal történt megrendezés után térjünk vissza e témára a tapasztalatok ismeretében. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy az Erzsébet téren nem engedélyezi további alkalommal a megszervezését, akkor a befektetőknek biztosítani kellene, hogy a pavilonokat valahol máshol a városban el lehessen helyezni. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Németh László: A 200.000 Ft-ot ne az Alapítvány, hanem a Polgármesteri Hivatal kapja meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javaslattal, igennel szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Göndör István: Én úgy érzem a b.) ponttal még mindig baj van. Javaslom, hogy írjuk be a határozati javaslatba, hogy az 50 % csak 1993-ra igaz és az általános céltartalék terhére. Dr. Kereskai István: Aki a javaslatot elfogadja, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Újból megkérdezem, kiket javasolnak a vásárrendezési bizottságba? Balogh Tibor: Stamler Lajost javasolom. Magyar József: Pilczer Éva képviselőnőt javasolom. 35 Czobor Zoltán: Balogh Györgyöt javaslom. Krémer József: Magyar Józsefet javaslom. Czupi Gyula: Németh Lászlót javaslom. Stamler Lajos: Köszönöm, de nem fogadom el a jelölést. Pilczer Éva: Köszönöm elfogadom. Balogh György: Csak akkor fogadom el, ha nem lesz elég jelölt. Németh László: Köszönöm nem fogadom el. Magyar József: Köszönöm nem fogadom el. Dr. Kereskai István: Pilczer Éva személyével aki egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással Pilczer Éva képviselőnőt a bizottság tagjának megválasztja. Dr. Kereskai István: Balogh György személyét teszem fel szavazásra. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással Balogh György képviselőt a bizottság tagjának megválasztja. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést és a határozati javaslatot a módosításokkal, kiegészítésekkel együtt elfogadja, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozza: 21/1993. számú határozat A közgyűlés az ünnepi vásárok színvonalas megrendezése érdekében egyetért a következőkkel: a) A karácsonyi és húsvéti vásárok 1993-tól két helyszínen rendezhetők meg: - az Erzsébet téren a Hivatal, az iparosok és kereskedők érdekképviseleti szervei és a FLOREÁT Alapítvány rendezésében, a vásár idejére felállított esztétikus pavolonokban; - az iparcikk piac területén a Hivatal szervezésében, kirakódó vásár jelleggel. A terület 1/3-át a nem alapítványi tagoknak kell biztosítani. 36 b) Az Erzsébet téren rendezendő vásár területhasználati díjának 50 %-áról 1993. évben a közgyűlés lemond FLOREÁT Alapítvány javára azzal, hogy a bevétel a vásár színvonalának emelésére, ill. az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósítására fordítható. Az önkormányzati bevétel kiesést az általános céltartalék terhére kell pótolni. c) A közgyűlés a vásárt felügyelő bizottságba Pilczer Éva és Balogh György képviselőket jelöli. d) A vásárok első alkalommal történő megtartása után a közgyűlés dönt arról, hogy az Erzsébet téren a vásárok a jövőben is megrendezhetőek-e. Határidő: évente január 30. és május 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester g.) A Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelettervezet megtárgyalása (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke Takács Zoltán: Milyen költségvetési vonzata van a rendelettervezetnek a 18.000 Ft-os alapilletménnyel számolva és be lett-e dolgozva a költségvetésbe? Cserti Tibor: A rendelettervezet a 18.000 Ft-os illetményalappal 21,1 millió forintos bért és ennek TB vonzatát tartalmazza. Természetesen azt nem is reméltük, hogy a testület 100 %-os beállási szintet megszavazza. Fokozatos közelítéssel 80, 90 és 100 %-os szintet érnek el a hivatal dolgozói 1995. január l-ig. A költségvetés vitájában Önök a pénzügyi feltételeket meghatározták. A költségvetés 4,2 millió forintot tartalmaz. Czotterné Ivády Zsuzsa: Információim szerint a rendelettervezetben leírtak alig jelentenek változást a jelenlegi gyakorlathoz képest, csak éppen most Írásban is rögzítve vannak. Az a kérdésem, hogy ez így van-e? Dr. Kereskai István: Igen, ez nagyrészt így van, most a közgyűlés írásban kapta meg az anyagot, hogy annak a 4,2 millió Ft-nak, amelyet a költségvetésben már a testület elfogadott, a felhasználását lehetővé tenné. Czupi Gyula: A 4,2 millió Ft hány százalékos béremelést jelentene? 37 Gserti Tibor: A város közalkalmazottaiéhoz hasonlóan a város költségvetése 1993. szeptember l-jétől összesen 10 %-os bérfejlesztést takar. Ennek a rendeletnek vannak olyan részei, ami az egyéb juttatásokra vonatkozik, amelyet már minden működő intézmény alkalmaz. A közszolgálati törvény a hivatal esetében ennek a helyi rendeleti szintű kidolgozását és elfogadását javasolja. Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság az anyagot megtárgyalta, és egy átdolgozott c. ) változatot javasol elfogadásra. A jogszabály a képviselőtestület hatáskörébe utalta a rendelet megalkotását. Anyagiakban azt jelenti, hogy szeptembertől 10 %-os béremelés, ez éves szinten 3 %-ot jelent. A javasolt c.) változatban nincs bérautomatizmus, tehát a bérek minden évben a költségvetés vitájában kerülnek meghatározásra. A központilag meghatározott beállási szinthez viszonyítva - melyet 1995-ig kell elérni - a hivatal dolgozói jelenleg 57 %-os szinten vannak. Nem az én feladatom minősíteni a hivatal munkáját, de a testület, a bizottságok maximális kiszolgálása, az egyéb hivatali munka végzése is bizonyítja, hogy 100 %-on teljesít, és úgy érzem, ezt a minimális törődést a rendeletalkotással meg kell adnunk. Javaslom a rendelet elfogadását. Palotás Tibor: A 3. oldal 12. §. (2) bekezdés utolsó szava: "biztosítani" helyett "bevezetni" megfogalmazást javasolok. Ugyancsak a 12. §. (1) bekezdéséhez szeretném hozzátenni, hogy a hivatali dolgozók díjazása alapilletményből, a törvényben meghatározott feltételek esetén illetménypótlékból és illetménykiegészítésből áll. A 13. §. 2. pontjában szerepel, hogy a jegyző esetében ez a vezetői pótlék 140 %. A miniszterelnök pótléka 120 %. Én 100 %-ot javasolok a jegyzőnek. A 4. oldalon a 14. §-ban sorolva vannak különböző tól-ig határok, az a.) pontban a 20 és 50 %-áig helyett én 20 és 40 %-ot látok értelmesnek, a b.) pontban pedig emelést tartanék fontosnak, a 20 %-áig terjedő helyett 40 %-ra kellene emelni. Mert ha egy vezetőt egy dolgozó helyettesít, akkor igenis felkészült, értelmes ember. A 15. §.után úgy érzem hiányzik, ami a rendeletben szerepel, hogy az idegennyelvi pótlékot is be kellene állítani a rendeletbe, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos elszámolásokat is. Az 5. oldalon a 2. pontban az van írva, hogy a főtanácsosi cím viselésére a 10 %-ot meg nem haladó létszám kerülhet, szerintem ez igen magas, én az 5-6 %-ot tudnám elképzelni. Módosító javaslatom tehát, hogy 6 %-ig. A külön juttatásoknál a 18. §. 1. pontjában másfél havi illetményt terveznek be. Én csak a plusz 1 hónapot javasolom. A 19. §-ban a 2. pontnál a nyugdijbavonuláskori jutalmat alacsonynak érzem a többi adományozáshoz képest. 10, 20, 30 év után egyhavi, kéthavi, háromhavi illetmény illesse meg a dolgozót. A 21. §. a dolgozók ruhaellátásáról szól, egyszerűen nem értem, miért kell minden évben ruhapénzt beállítani, szabályozni kellene, pl. 3 évenként. A munkaruhánál is meg kellene határozni a kihordási időt. 38 A 25. §. elsó sorában az szerepel, hogy a jóváhagyott béralapjának legfeljebb 5 %-áig. Oda kellett volna írni, hogy milyen béralapról van szó, éves, havi stb. A 26. §-nál arról van szó, kik jogosultak az üdüló használatára, a képviselők is elmehetnek-e, helyesnek tartanám. Mátyás József: Ez az elsó alkalom, hogy a közgyűlésen megszólal a hivatal dolgozója, aki a szakszervezet titkáraként megpróbál a dolgozók képviseletében eljárni. Három év telik el lassan amióta Önök itt ülnek, még a hivatali dolgozók érdekében -egy-két rövidke mondat kivételével - nem szólt senki. Ahhoz hogy az Önök döntését megkönnyítsem, pár adattal szolgálok. Jelenleg 152-en dolgozunk a hivatalban, 98 köztisztviselő, 21 ügykezelő és 33 fő fizikai alkalmazott. A 152 fő átlagbére 20.900 Ft. A 98 fő köztisztviselő, átlagbére 25.200 Ft, közülük 42-en középfokú végzettségűek, 56-an pedig felsőfokú végzettségűek. Semmi mást nem kérek, vessék össze az átlagbért, az 56 felsőfokú végzettségű emberrel. De ugyanígy elmondhatnám azokat az ügykezelőket, akiknek 15.860 Ft az egy főre eső átlagbére és mind középfokú végzettséggel rendelkeznek. Csalókának tűnik a 152 fő, mert valójában nem vagyunk ennyien, mert ebben benne vannak a 4 órások, és azok a 6 órások is, akik nem jönnek el hosszabb munkaidőbe dolgozni, mert nem tudunk nekik több bért adni. Azt is el kell hogy mondjam, hogy a fizikai alkalmazottak, akik nálunk takarítanak, fűtenek, akik kiszolgálják az apparátust, 11.400 Ft átlagbérrel rendelkeznek, mert minket is ki kell szolgálni, úgy, ahogy mi kiszolgáljuk a közgyűlést és végrehajtjuk azt, amit Önök határoznak, akár jó a döntés akár nem. Nekünk az a dolgunk, hogy végrehajtsuk. A mai piaci rendelet és az azzal kapcsolatos vita is rávilágított erre a kérdésre. A hivatalban dolgozók egy kicsit el vannak keseredve. A munkaügyi szabályzat, amelyik a dolgozóknak a juttatásait - a kiküldetésre, a túlmunkára - tartalmazta 1992. július l-jével megszűnt, azóta várunk erre a rendeletre, ami reméljük ma este megszületik és reméljük nem sok módosítással. A szakemberek többsége, kb. 70 %-a 40 év fölötti. Az ügykezelők alacsony bére viszont abból adódik, hogy nekik pedig kb. a 70 %-uk 30 éven aluli. Tehát itt van egy nagy szakadás. Én arra kérem Önöket, vegyék figyelembe azt, hogy a 18.000 Ft-os illetményalaphoz most a hivatal bérbeállási szintje 53 %, a 15.000 Ft-hoz 74 %. A hivatal Önöket kiszolgálja. Igaz, hogy Önök nélkülünk tudnak beszélgetni, tudnak dönteni is, de az anyagokat, amelyekre akár bizottság, akár polgármester van odaírva, azt a hivatal dolgozói készítik elő. Úgy lenne jó, ha Önök látnák a mi munkakörülményeinket, pl. egy félfogadási napon, amikor a szociálpolitikai csoportnál 100-an állnak segélyért. Ezeket az embereket fogadni kell, ezekkel az emberekkel szépen kell beszélni, annak ellenére, hogy mindenegyes mondatukból ki-hangzik az elégedetlenség, annak ellenére, hogy az itt megszavazott költségvetés kevés a segélyt igénylők kielégítéséhez, ezt mi nap mint nap csináljuk. Nem hasonlítok össze szándékosan, hogy mennyi a hivatali átlagbér és mennyi az Önök díjazása, lehet hogy nem néznék jószemmel, de a hivatali dolgozók egytól-egyig tudják, hogy ki mennyit dolgozik azért a pénzért, amit kap. 39 Czupi Gyula: Ha Mátyás úr szavai néhány közalkalmazottal együtt hangozhattak volna el, sokkal egyszerűbben , mindinkább párhuzamosan gondolkodhatva dönthettünk volna. Ezt szerettem volna elérni, hogy együtt legyen tárgyalva, ne más időszakban és más mércével mérjünk. A szabályzat 22. §-ában szerepel az étkezési hozzájárulás az illetményalapnak legfeljebb a 10 %-a. Ez nagyon egyszerűen összehasonlítható lett volna a közalkalmazottak étkezési hozzájárulásával. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült megvárni a két intézkedés együttes tárgyalását, mert én úgy vélem, hogy egy jelentós csoportnak, amelyiknek 1994. január 1-jétól kell a bérét és a pótlékait megállapítani az vár, míg véleményem szerint ezt a rendeletet 1995. január 1-jéig meghozhattuk volna. Természetesen egyetértek azzal, hogy a köztisztviselőket meg kell fizetni, de nem szabad, hogy ez más célokat, más csoportok fizetését esetleg korlátozza, költségvetésünket esetleg felborítsa. Ez ebben az esetben nem áll fenn. A 12. §. kimondja, hogy a hivatali illetményalapot a vonatkozó törvényi rendelkezés állapítja meg, amelyet január 1-jéig kell biztosítani. Nem tudom milyenfajta táblázat alapján történik a számítás? Dr. Kereskai István: Ami a törvény mellékletét képezi. Czupi Gyula: Ezt szerettem volna hallani, ugyanis ezzel kapcsolatosan mondja ki a törvény azt, hogy ettől el lehet térni felfelé és lefelé is. Én azt szeretném, ha megkapnák azt, ami a törvényben benne van, csak akkor ki kell mondanunk, hogy Nagykanizsa közgyűlése a Polgármesteri Hivatalban dolgozóknak úgy Ítélte, hogy megjár általában a törvény mellékletét képező táblázatban szereplő összeg. Ezt ki kell mondanunk, hogy megfelelőnek értékeljük a munkájukat és érdemesek arra, hogy ezt megkapják, mert ettől negatívan is el lehet térni. Erről tudatosítani kell az érintetteket és a nagyközönséget is. Farkas Zoltán: Ezt nem lehet kimondani, mert erről szó sincs. Dr. Kereskai István: Bértáblázat azért nem lehet benne, mert a c.) variánsot hozta ide a bizottság, amibe az van, hogy összesen a költségvetésben elfogadott előirányzat felhasználása engedélyezett. Ez nem tesz mást lehetővé csak azt, hogy szeptembertől emeljék a béreket. A bértáblázatot a törvény melléklete úgy tartalmazza, hogy bizonyos kor után bizonyos beosztással az alapilletmény 1,1- szerese, vagy 1,5-szerese jár. Czupi Gyula: Erre mondtam én azt, hogy ettől eltérhet az önkormányzat, mert a 42. §. kimondja, hogy a helyi önkormányzatra nem kötelező, attól eltérhet. Dr. Kereskai István: Ha most nem tesszük meg ezt a fokozatosságot amit a rendelet tartalmaz, tehát ilyen vagy olyan ok miatt nem szavazza meg a testület, akkor majd 1995-ben az akkori testületnek ezt az egészet kell odaadni a költségvetésben. Ezt szeretnénk elkerülni. 40 Czupi Gyula: Én nagyon örülök, hogy ez is elhangzott, szerintem érthető volt miről beszélgettünk, nem kötelező, de úgy gondolom, hogy adjuk meg. A beállási szintről ezek után el kell mondanunk, hogy a közalkalmazottak esetében, akiknek 1994. január l-jétől érvényes az hogy kötelező, ott eltérési lehetőség nincs, abban az esetben viszont erről szó sincsen. Tehát nem történt meg semmi olyasmi ami ezt a fokozatos beállást támogatta volna. Én ezt tudomásul veszem, mert a mai költségvetési helyzetünk olyan amilyen, én ezt ismerve kell azt mondanunk, hogy a köztisztviselőket bizony pozitiv megkülönböztetésben részesítettük. Dr. Kereskai István: Szeretném kiigazítani Czupi úr. Az 1993. évi költségvetés a közalkalmazottaknak ugyanezt a 10 %-os béremelést teszi lehetővé szeptembertől, mint ami a köztisztviselői rendelettervezetben szerepel. Ha ez nem így lenne, akkor lenne pozitiv megkülönböztetés a hivatali dolgozókat illetően. Takács Zoltán: A Mátyás József megnyilvánulása számomra nagyon szimpatikus volt és szeretnénk, ha a későbbiek folyamán is a rendelet egyes pontjaiban - amelyeket nem konkrétan szabályoz, csak lehetőséget biztosít különböző korrekciókra - az érdekképviseleti szervekkel az egyeztetés megtörténne. Jó dolognak tartanám, ha egy pontban utalnánk arra is, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a munkahelyi vezető döntésétől függnek különböző juttatások, ott az érdekképviseleti szervekkel való egyeztetés kell hogy megelőzze a döntést. Én egyetértek azzal, hogy bizonyos dolgozók kapjanak ruházati költségtérítést, úgy, ahogy más cégeknél is kapnak. Én ezeknek a körét nem tudom meghatározni, kérem, hogy aki ezt tudja, konkretizálja a dolgot, mert a hivatal minden dolgozójára ezt nem tudom elfogadni. Dr. Kereskai István: A rendelet-tervezet 21. §-a ezt próbálja megközelíteni, hogy aki munka- és védőruhában részesül, az nem kapna költségtérítést. Ennek a megfogalmazását bizná a testület a polgármesterre. Azzal egyetértek, hogy az érdekképviselet véleményét ki kell kérni bizonyos dolgokban. Palotás Tibor javasolta, hogy a hivatali dolgozók díjazása alapilletményből, és a törvényben meghatározott feltételek esetén illetménypótlékból és illetménykiegészítésből áll. (12.§.1.bek.) Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 12. §. 2. bekezdését úgy javasolja pontosítani Palotás Tibor, hogy "1995. január l-ig kell biztosítani" helyett "kell bevezetni". Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. 41 A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Következő javaslata az volt, hogy a 13. §. 2. bekezdésében a vezetői pótlék a jegyző esetében az illetményalap 100 %-a legyen 140 % helyett. Göndör István: Palotás úrnak alapvető tárgyi tévedése van, mert ő a miniszterelnökre hivatkozott. Tessék megnézni a miniszterelnöknél az alapilletmény 120 %-áról van szó, itt pedig az illetményalapról. Tehát egészen más egy többszörösen felszorzott alapilletménynek a 120 %-a, mint itt a rendeletben meghatározott 18.000-nek a 120 %-a. Dr. Kereskai István: Konkrétan arról van szó, hogy a 18.000 Ft-os illetményalapnak a 140 %-a lenne pótlék, tehát a fizetése állna alapfizetésből és pótlékból. Aki Palotás Tibor módosító javaslatával egyetért, kérem szavazzon igennel. A közgyűlés 3 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Javasolta Palotás Tibor a 14. §. 1. bekezdésének a.) pontjában foglalt illetményalap 20-50 %-os pótlék 20-40 %-ra legyen módosítva. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 4 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Következő javaslata az volt, hogy ugyanezen § b.) pontjában javasolja felemelni az illetményalap 20 %-ról 40 %-ra. Aki a javaslattal egyetért, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: A kiküldetés szabályozását polgármesteri hatáskörbe javasolja a rendelet-tervezet adni. Böröcz Zoltán: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény pontosan meghatározza a nyelvpótlékot. Kérdés az, hogy vannak-e olyan munkakörök a hivatalban, amelyek ide sorolhatók, ez pedig a munkáltató, tehát a polgármester feladata. Dr. Kereskai István: Fenntartja-e a Palotás úr ezek után a módosító javaslatát? 42 Palotás Tibor: Igen-, mert hibának tartom, hogy ennek rendezése kimaradt a tervezetből, holott a nemzeközi kapcsolataink miatt is ilyen tevékenységre szükség lehet, amit természetesen dotálni kell. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ezt a rendeletben szabályozzuk - csak konkrétan meg kellene fogalmazni, hogy mit javasol Palotás Tibor. Palotás Tibor: Javaslom, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert, állapítsa meg, milyen munkaköröknél szükséges az idegen nyelv használata és azért a törvény szerinti pótlék fizethető. Böröcz Zoltán: Felesleges ezt szabályozni, hiszen a törvény szabályozza. Az idegen nyelv tudási pótlékra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója állapltja meg. A felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 25 %-a, ill. 15 %-a. Dr. Kereskai István: A törvény munkáltatói jogkörbe adja azt, amit Palotás Tibor javasol. Mivel a képviselő fenntartja módosító javaslatát, kérem szavazzanak. A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A 17. §. 2. bekezdésénél azt javasolja Palotás Tibor, hogy a köztisztviselői létszám 6 %-áig adhassunk tanácsosi, illetve főtanácsosi címet. Bodzái Tiborné: A 10 % csak a 98 fő ügyintézői létszámra vonatkozik, és az 10 főt jelent. Dr. Kereskai István: Tehát a két cím adományozása 10 főt jelent, ha Palotás Tibor javaslatát fogadjuk el, akkor 6 fő. Palotás úr fenntartja javaslatát? Palotás Tibor: Visszavonom a javaslatomat. Dr. Kereskai István: A következő módosító indítvány, hogy minden naptári évben külön juttatásként a hivatali dolgozók egy havi illetményre jogosultak a másfél havi helyett. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: A 19. §. 2. bekezdését javasolja a 20 éves közszolgálatnál 2 hónapra, a 30 évesnél pedig 3 hónapra módosítani. Aki ezzel egyetért, kérem igennel szavazzon. 43 A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A 21. §. -ban tett módosító javaslat: a hivatali dolgozókat 3 évente ruházati költségtérítés illeti meg, melynek összege az illetményalap 100 %-a. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A 25. §-ban volt még módosító indítvány, a hivatali dolgozók éves költségvetésben jóváhagyott béralapjának 5 %-át javasoljuk jutalomra. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javasolta még Palotás Tibor, hogy az üdülőt képviselők és családtagjaik is igénybe vehessék. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Takács képviselő javasolta, hogy a mérlegelést lehetővé tevő rendeleti részekben, amit a polgármester hatáskörébe utalna a rendelet, ki kell kérni a szakszervezet, az érdekképviselet véleményét. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kollégáim jelzik, hogy a rendelettervezetben elírás történt, mégpedig az 1. §. 3. bekezdésében, a rendelet 7, 18-29-ig terjedő paragrafusaiban kérem javítsuk ki. Kérem, hogy aki elfogadja, szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Kérem, hogy a módosított, kiegészített rendelet-tervezet elfogadásáról szavazzon a testület. 44 A közgyűlés 21 szavazattal a következő rendeletet alkotja: 5/1993. (III.1.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 5/1993. (III.l.) számú rendelete. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) h.) A hulladékgazdálkodási pályázat (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Gazdasági bizottság javaslatáról kellene dönteni, amely mellé Farkas úr tette le véleményét, szeretném, ha vita nélkül határoznánk. Megkérdezem a Gazdasági Bizottságot, nem tudják-e elfogadni Farkas úr javaslatát, fenntartják az indítványukat? Czobor Zoltán: Ha az alpolgármester úr javaslata az a.) pontra vonatkozik és úgy szól, hogy amennyiben nem jön létre a szerződéskötés a két nevezettel akkor lehet a többivel tárgyalni, akkor én el tudom fogadni és elfogadásra javaslom. Dömötörffy Sándor: A jogi problémákat - amiket Farkas úr mond -én a következők miatt nem látom: a bizottság állásfoglalása úgy szól, hogy a bizottság nem állít fel sorrendet. Ebből logikusan következik, hogy mind a négy pályázótól az árajánlatot be lehet kérni. Az más, hogy az első kettővel kell elsősorban tárgyalni és úgy a többivel. Én nem látok itt jogi ellentmondást és amiért fontosnak tartanám, hogy a közgyűlés elfogadja, mert felháborítónak tartottam, hogy a múlt alkalommal a közgyűlés vita nélkül döntött ebben a kérdésben, amikor 500 millió Ft értékű beruházásról van szó. Ügyrendi kérdésként kezelte a közgyűlés és úgy döntött. Az anyag gazdasági véleményezése hiányzik és ezért tartjuk fontosnak, hogy az árajánlatot mind a négy pályázótól be lehessen kérni.Kérem a közgyűlést, fogadja el a bizottság javaslatát erre vonatkozóan. Az 51 %-ot azért tartjuk fontosnak, mert mindegy hogy ki építi meg a szeméttelepet, egy biztos, hogy a város lakossága fogja fizetni és ne sarcolhassák a város lakosságát az állandó emeléssel. Jesch Aladár: Nem értettem egészen amit Dömötörffy úr mondott, mert azt mondta, hogy a bizottság nem állapított meg sorrendet, később meg azt mondta, hogy az első kettőt, tehát ezzel bizonyította, hogy van sorrend. 45 Dr. Kereskai István: Van a gazdasági bizottságnak egy javaslata, Farkas úrnak pedig egy módosító indítványa, hogy az elsó pontot azzal a kiegészítéssel fogadjuk el amit ő megfogalmazott, a másik kettót pedig fogadja el a testület úgy, ahogy eló van terjesztve. Farkas Zoltán: Igenis a bizottság eredményt hirdetett, a pályázatnak a nyertesét nem hirdette ki, csak két második helyezettet hirdetett, egyenesen következik az, hogy amig ezzel két céggel valamilyen oknál fogva nem hiusul meg a szerződéskötés lehetősége, addig véleményem szerint bírósági eljárás kockáztatása nélkül nem lehet tárgyalni egyikkel sem a többi jelentkező közül. Nem tudom miért nem lehet ezt megérteni. Dr. Kereskai István: Kérem vita nélkül szavazzanak. A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 2. pontot el tudja fogadni, hogy a bizottság egészüljön ki két taggal a gazdasági bizottság delegálásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Dr. Kereskai István: A 3. pontot teszem fel szavazásra. 51 %-os önkormányzati tulajdon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 22/1993. számú határozat A közgyűlés 1993. február 22-én hozott 8/1993. számú határozatának a) és b) pontját módosítja, valamint a c) pontját kiegészíti: a) Amennyiben a közgyűlés a Saubermacher (Graz)-RYNO Kft. (Nagykanizsa) és a Rumpold-Hungária Kft. (Budapest) szerződéses ajánlatát nem fogadja el, úgy a további két pályázó, Mull ex GmbH (Graz) és a Stummer (Bad-Ischl)-VGV (Nagykanizsa) is bevonható a tárgyalásokba. b) Az ad hoc bizottsággá alakuló Bíráló Bizottság a Gazdasági Bizottság által delegált két személlyel kiegészül. 46 c) A további tárgyalások során egyik fő szempont, a legalább 51 %-os önkormányzati tulajdonrész lehetősége legyen, a központi lerakóhely megvalósításában és működtetésében. Határidő: 1993. március 31. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester Stamler Lajos a Környezetv. Biz. elnöke Dr. Kereskai István: A következő közgyűlést munkaterv szerint, március 22-én 14.00 órakor tartjuk. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Tfldo''m frneit Dr. Lukácsa Erzsébet osztályvezető Oktatási és Kulturális Bizottság Nagykanizsa |
