* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.46 MB | |
| 2026-03-06 08:04:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  170 | 261 | 1991. április 29. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 12/1991, 13/1991, 14/1991, 15/1991, 16/1991 Határozatok száma: 69-től 80-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló Önkormányzati rendelet alkotására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1991. /II.5 / számú rendelet kiegészítése. Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke a/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés b/ Az önkormányzati képviselők költségeinek megtérítése. c/ Javaslat az önkormányzat bizottságainak átalakítására. 4.) Beszámoló a Városi Tanács és a Végrehajtó Bizottság által hozott határozatok végrehajtásáról. (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 5.) Javaslat a Nagykanizsa, Ady u. 4-6. számú ingatlanokra (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejl. Bizottság elnöke 6.) Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának és gazdasági igazgatójának kinevezésére (írásban és szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat a Közgyűlés 1991. évi munkaprogramjára (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8.) Egyebek a) Javaslat a Magyarszentmiklós, Fő ut 19. sz. alatti ingatlanrész eladására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző b) A Cserháti Sándor Kollégium fűtésrekonstrukciója (célokmány) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a Rozgonyi u. 4. sz. ingatlan értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke d) Tájékoztató az Ifjúsági Ház, a Zemplén és a Petőfi általános iskolák elhelyezéséről. Előadó: Czupi Gyula az Okt.és Kult. Biz. tagja e) Vízilabda szakosztály működése Előadó: Minorics Piroska képviselő f) Olajbányász SE tenisz, szakosztályának támogatása Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester g) A balatonberényi üdülő 1991. évi üzemeltetése Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester h) A Zemplén Győző utcában épülő üzletek helyzete Előadó: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő i) Javaslat az Etnikai és Nemzetiségi bizottság összetételének vizsgálatára Előadó: Böröcz Zoltán a bizottság elnöke 9.) Interpelláció 10.) Javaslat az 1991. május 27-i közgyűlés napirendi pontjaira. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1-0/1991« M E ű H t V Ó Nagykanizsa Megyei jogú Város Közgyűlését az I99O, évi LXVm tör vényben biztosított jogkörömben I99I, április 29-én /hétfő/ 14,00 órára összehívom , Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5,/ Napirendi javaslat 1, Polgármesteri tájékoztató Előadói Dr, Kereskai István polgármester 2, Javaslat a temetők rendjérői és a temetkezési tevékenységről szóló önkormányzati rendelet alkotására, Előadót Dv, Henczi Edit jegyző 3, A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/199X^/11,5,/ számú, rendelet kiegészítése, Előadó: Balogh György az Ügyrendi Bizottság elnöke 4, Beszámoló a Városi Tanács és a. Végrehajtó Bizottság által ho zott határozatok végrehajtásáról, Előadó: Dr, Henczi Edit jegyző 5, Javaslat a Nagykanizsa, Ady u, 4-6» számú ingatlanokra Előadóí Jancsi György a Városfejle Bizottság elnöke 6, Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának és gazdasági igazgatójának kinevezésére. Előadó: Dr, Kereskai István polgármester 7» Javaslat a. Közgyűlés I00U évi munkaprogramjára Előadó: Dr, Henczi Edit jegyző 8, Egyebek A közgyűlésre tisztelettel meghívom, ¡•Nagykanizsa, I99U április 24s f Dr, Kereskai István 1-9/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1991. április 29- i üléséről Rendeletek száma: 12/1991, 13/1991, 14/1991, 15/1991, 16/1991 Határozatok száma: 69-től 80-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1991. április 29-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ felnőtt klubja. (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Szőke János a VGV igazgatója, Dr. Nemesvári Márta eü. osztályvezető, Dr. Fazekas István titkársági osztályvezető, Karmazin József műszaki osztályvezető, Kovács Zoltán a ZALATERV képviselője, Lovas Albert a ZALATERV képviselője, Perlaky Lajos városi polgári védelmi törzsparancsnok, Dr. Szabó Csaba kórházigazgató, Márkus István, Kovács Zoltán, Kesz-ler Terézia, Szabó Piroska pályázók, Cserti Tibor, Dr. Spingár László, Gerencsér Tibor, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Nagy Imre a Kanizsa Újság munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülést megnyitom. A napirendi pontokra vonatkozó javaslatot Írásban megkapták a képviselők. Van-e más javaslat? Czupi Gyula: Az egyebek napirend keretében tájékoztatást szeretnék adni az ifjúsági ház, a Zemplén és a Petőfi általános iskola elhelyezésével ''kapcsolatosan. Dr. Bogár Gáspár: Javasolom, hogy a közgyűlés ne foglalkozzon a 3. napirendi pontban szereplő városrészi önkormányzat létrehozására vonatkozó rendelettervezettel. A tervezet több pontja is sérti a városrész lakosságának érdekeit, a 4. §. részletes kidolgozása nélkül a rendeletnek nincs alapja. - 2 - Javasolom, hogy a bizottság a polgármesteri hivatallal közösen komplexen dolgozza ki a rendelettervezetet, részletezze a gazdasági hátteret, tisztázza azokat a hatásköröket, amelyeket átruház. Az előkészitésbe vonja be az érintett városrészek lakosságának képviselőit, ne csak a megválasztott képviselőket, hanem a településrészeken működő szervezetek megbizottjait, vegye figyelembe a véleményüket és ezt követően hozza a következő ülésre a tervezetet. Farkas Zoltán: Egyebek napirend keretében két témában szeretnék szólni . Böröcz Zoltán: Az egyebek napirendnél javaslatot kivánok tenni az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság összetételének vizsgálatára. Göndör István: Napirend előtt május 1-je megünneplésével kapcsolatban szeretnék szólni. Czotterné Ivády Zsuzsa: Egyebek napirend kapcsán a Zemplén Győző utcában épülő üzletsorokról szeretnék szólni. Dr . Henczi Edit: Egyetértek azzal, hogy a városrészi önkormányzat létrehozására vonatkozó rendelet-tervezetet ugy lenne célszerű tárgyalni, hogy a hatáskört és feladatkört ismernénk. A következő testületi ülésen azért nem lehet e témát megtárgyalni, mert várhatóan a hatásköri jogszabályok egy hónapon belül nem jelennek meg, igy a következő testületi ülésen sem leszünk döntési helyzetben. Javaslom, hogy a városrészi önkormányzatról való döntést a jogszabály megjelenését követő időpontra napoljuk el. A közgyűlés 22 szavazattal, 4 tartózkodással úgy foglal állást, hogy a településrészi önkormányzat létrehozására vonatkozó rendelettervezetet leveszi a napirendről, és csak akkor tárgyalja, ha a hatásköri jogszabály rendelkezésre áll. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat fogadja el: 1.) Polgármesteri tájékoztató (irásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló Önkormányzati rendelet alkotására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1991. /II.5 / számú rendelet kiegészítése. Előadó i Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bízottság elnöke a/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés - 3 - b) Az önkormányzati képviselők költségeinek megtérítése. c) Javaslat az önkormányzat bizottságainak átalakítására. 4.) Beszámoló a Városi Tanács és a Végrehajtó Bizottság által hozott határozatok végrehajtásáról. (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 5.) Javaslat a Nagykanizsa, Ady u. 4-6. számú ingatlanokra (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Bizottság elnöke 6.) Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának és gazdasági igazgatójának kinevezésére (írásban és szóban) Előadó: Dr. KereSkai István polgármester 7.) Javaslat a Közgyűlés 1991. évi munkaprogramjára (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8 . ) Egyebek a) Javaslat a Magyarszentmiklós, Fő ut 19. sz. alatti ingatlanrész eladására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző b) A Cserháti Sándor Kollégium fűtésrekonstrukciója (célokmány) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a Rozgonyi u. 4. sz. ingatlan értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke d) Tájékoztató az Ifjúsági Ház, a Zemplén és a Petőfi általános iskolák elhelyezéséről. Előadó: Czupi Gyula az Okt.és Kult. Biz. tagja e) Vizilabda szakosztály működése Előadó: Minorics Piroska képviselő f) Olajbányász SE tenisz, szakosztályának támogatása Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester g) A balatonberényi üdülő 1991. évi üzemeltetése Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester h) A Zemplén Győző utcában épülő üzletek helyzete Előadó: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő i) Javaslat az Etnikai és Nemzetiségi bizottság összetételének vizsgálatára Előadó: Börocz Zoltán a bizottság elnöke 4 - 9,) Interpelláció 10.) Javaslat az 1991. május 27-i közgyűlés napirendi pontjaira. Napirend előtt: Göndör István: Az újságokban többféleképpen jelent meg a május 1-i ünnepség szervezése, az MSZP ebben csak részt vállalt. A rendőrségtől a majális megtartására engedélyt kell kérni, kérem a polgármester urat, hogy ezt haladéktalanul tegye meg. Dr. Kereskai István: A bejelentést tudomásul vesszük, megtesszük a szükséges intézkedést. 1.) Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr. Kereskai István polgármester (A tájékoztató a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Krérner József: Ugy érzem Nagykanizsa életében nagy horderejű a telefonellátás helyzete, ezért javasolom, hogy a következő testületi ülésen ezzel foglalkozzunk. Jónak tartanám, ha a távközlési vállalat néhány szakemberét meghivnánk az ülésre, akik tájékoztatást adnának a fejlesztés lehetőségeiről, irányvonaláról. A városfejlesztési bizottság foglalkozott az uj közlekedésfejlesztési koncepcióval, amiről a polgármesteri tájékoztatóban hallottunk. A bizottság ülésén nem volt arról szó, hogy a tervezőknek megbizást adnak. Ugy érzem, hogy ez a bizottsággal nem lett megfelelően egyeztetve. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Aki telefont kap, annak 90 ezer Ft-ot, plusz 10 ezer Ft szerelési költséget kell fizetni?^ A fizetőparkolók kialakításával olyan gond jelentkezik, hogy a környéken lakók nem tudják hol tárolni gépkocsijaikat. Palotás Tibor: A közlekedésfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan csak szakértői véleménykérésről, volt sző, nem tartom helyesnek a tájékoztatóban szereplő megfogalmazást. Karmazin József: A VÁTI-tól csak szakértői véleményre kértünk ajánlatot. Magyar József: Hol lehet jelentkezni a telefonvonalakért? • 1 « Dr. Kereskai István: Nem látom akadályát annak, hogy a Távközlési Vállalat vezetői tájékoztatást adjanak a fejlesztés lehetőségeiről. Egy telefonvonal költsége 90 ezer Ft, plusz 10 ezer Ft szerelési költség. Az igényt a Polgármesteri Hivatalba kell beadni. A fizetett parkolóban gépkocsit tárolni ingyen nem lehet, ha valaki vállalkozásban üzemelteti a parkolót, nem fogja megengedni, hogy ott bárki fizetés nélkül tárolja a gépkocsiját. A közgyűlés a tájékoztatót 26 szavazattal, egyhangúlag elfogadja. 2.) Javaslat a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló önkormányzati rendelet alkotására. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Az elmúlt pár év alatt a társadalomban jelentős változások következtek be, emiatt szükségessé vált a temetők rendjéről szóló rendelet felülvizsgálata. A városi köztemetőben díszsírhelyeknek elég nagy terület van fenntartva. Többen kezdeményezték a városgazdálkodási vállalatnál, hogy ezt a területet szabaditsák fel. Ezt a lakossági igényt jogosnak tartottuk, ezért a rendeletnek azt a részét, amely a diszsirhelyekkel foglalkozik, indokoltnak tartottuk áttekinteni. A jogszabályhelyi változásokat megvizsgáltuk, ahol szükséges volt módosítottuk. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a rendeletet részleteiben is megtárgyalta és a testület elé tárgyalásra alkalmasnak Ítélte. Jesch Aladár: A 6.§. 1. bekezdése kizárja, hogy vállalkozási formában is történjen temetkezés. Marton István: A 2. §. 3. bekezdése felsorolja, hogy a városban hol lehet temetkezni. Évekkel ezelőtt a sánci temetőben a lakosság tiltakozása ellenére megszüntették a temetkezést, illetve-csak rá-temetést engedélyeztek. Ki és mikor oldotta fel a tilalmat, mióta lehet oda újból temetni? Magyar József: A 13. §.. 13. bekezdése a tűzveszélyes tevékenységgel foglalkozik. Véleményem szerint hagyjuk ki a gyertya, mécses stb. szavakat. Szőke János; Sáncban korlátozott rátemetés volt engedélyezve, mive] egy korábbi elképzelés szerint a Kaposvári ut a 7-es úttal összekötésre került volna, igy a köztemető egy részét igénybe kellett volna venni. Balogh Tibor: Én is azzal értenék egyet, hogy a vállalat felügyelete alatt magánvállalkozó is végezhessen temetést. A 4. §. 5. bekezdése kimondja, hogy csak elhunytnak lehet sirhelyet vásárolni. Élő személy maga számára nem vásárolhat sirhelyet? Palotás Tibor: Miért kell külön sirhelyet kialakitani felnőtteknek és külön gyermekeknek? Miért kell a bejelentkezés sorrendjében temetni ? Javasolom a 6. §. 9. bekezdésében a "megfelelő" szó helyett "jó" kifejezést használjunk. Szőke János: Az éves temetések száma 5-600 körüli, a sirhelyek száma kevés, igy nincs mód előre megvásárolni a sirhelyet. így is hamarosan foglalkozni kell a temető bővitésével. Általában a ravatalozó közelébe szeretnének temetkezni, erre nincs lehetőség, a viták elkerülése végett javaslom, hogy maradjon meg a sorbatemetés. Dr. Henczi Edit: Elhangzott, hogy kizárólagos jogokat ne tartsunk fenn a vállalat részére. Ez nem jogot, hanem kötelezettséget állapit meg. Egyetértek azzal, hogy a jövőben e téren is várható a vállalkozók megjelenése. Azt tudni kell, hogy a városgazdálkodási vállalatnak ez a tevékenysége állami támogatott, vagy az volt, tehát nekünk ez olyan feladatunk, amit fenn kell tartani. Bizottsági ülésen is felmerült, és egyetértettünk abban, hogy a vállalkozásokat lehetővé kell tenni, de a feltételek a vállalat birtokában vannak, tehát a be rendezéseket a vállalattól kellene bérelnie a vállalkozónak, ez pillanatnyilag árfelhajtó hatású. E vállalat feladata jelenleg még, hogy a köztemetőben ellássa a temetkezést. A rendeletet vállalkozási igény esetén módositani lehet. Gyermek- és felnőtt sirhelyek külön történő kialakitására helykihász nálás miatt kerül sor. A 6. §. 9. bekezdésében a javasolt módositással egyetértek, A tűzveszélyes tevékenység fogalmának meghatározását a bizottság szakember tagja végezte. Dr. Kereskai István: Az a véleményem, hogy a jogszabály megjelenéséig magánvállalkozónak temetkezési tevékenységre engedélyt kiadni nem szabad, mivel e kérdés még nerti tisztázott. PalqtáTibor: Javaslom, hogy a gyertya, mécses szót huzzuk ki a rendeletből. Véleményem szerint a Sáncba való temetést felül kell vizsgálni . " Marton István: Elfogadhatatlannak ci temetőben, akkor temetni miért Azt meg lehetne vizsgálni, hogy a Hitül i csak rátemetni. tar tom, ha rátemetni Jehet a sán-nem. temető mely zónáiban nem lehet te Szőke János: A rátemetés nem vesz el ujabb területet. Meg kell vizsgálni, hogy a városnak a jelzett útra ott szüksége van-e, amennyiben - 7 - nem, akkor ezt a területet igénybe lehet venni és a tiltást fel lehet oldani. Marton István: Fenntartom azon véleményemet, hogy a sánci temetőben lehessen temetni . Jesch Aladár: A 6. §. 1. bekezdését a következők szerint javasolom módositani: "A köztemetőkben temetkezési szolgáltatásokról a Vállalat köteles gondoskodni. Más vállalkozók ilyen jellegű tevékenysége sincs kizárva, ha az jogszabályt nem sért." A közgyűlés 26 szavazattal egyetért a módosításokkal és egyhangúlag a következő rendeletet alkotja: 12/1991. (IV.29.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/1991./IV . 29 . / számú rendelete a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 3.) a/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Előadó: Balogh György az Ügyr. és ig. Biz. elnöke Palotás Tibor: A 3. §. 4. bekezdésének utolsó sora az legyen, hogy a közgyűlés a kezdeményezésről határozattal dönt. Javasolom, hogy az 5. §. 2. bekezdésében a 10 % helyett 5 \ szerepeljen. A 6. §. 1.bekezdését a következők Szerint javasolom megfogalmazni: A népi kezdeményezés visszautasítható, ha: ~ nem a képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyben nyújtják be, - nem állapitható meg minden aláirás valódisága, és ezáltal az aláírások száma 5 % alá csökken. A 2. bekezdésből a "polgármester" szót hagyjuk ki. Göndör István: Az l.§. 2. bekezdésének e./ pontját hagyjuk el. Az a véleményem, hogy bármely állampolgár, bármely képviselő és a testület bármely bizottsága kezdeményezhessen népszavazást. Egy állampolgár is kezdeményezhet , meg kell hozzá szereznie a 15 %-Dt. - 8 - Palotás Tibor: Az 1. §. /2/ bekezdés e./ pontjában - a választópolgárok 15 %-a helyett 10 %-ot javasolok megállapítani. Marton István: A választópolgárok 10 %-ának kezdeményezését javasolom elfogadni, mert ez elég magas szám, esetünkben 4500 állampolgárt jelent. Ha ez a % összejön, akkor a népszavazással kötelesek vagyunk foglalkozni. Farkas Zoltán: Ha a kezdeményezésre jogosultak a rendeletben meghatározottak szerint kezdeményezik a polgármesternél a népszavazást, akkor nincs joga elutasitani. A közgyűlés határoz a népszavazás tartásáról . 15 % megléte esetén a népszavazást meg kell tartani. A 10 %-ot logikusnak tartom. A közgyűlés 17 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az 1. §. 2. bekezdés e./ pontjának szövegét a következők szerint módosítja: "a választópolgárok 10 %-a." Jesch Aladár: Az 1. §. 3. bekezdését a következők szerint javasolom megfogalmazni: Népszavazás megtartásáról a közgyűlés 2/3-os minősített többséggel dönt. Az l.§. 4. bekezdéssel egészüljön ki: Ha a választópolgárok 15 %-a kezdeményezte a népszavazást, akkor azt a közgyűléstől függetlenül meg kell tartani." Farkas, Zoltán: Véleményem szerint minősített többség elegendő, ne szigorítsuk még a jogszabályi előirásokat is. Palotás Tibor: A 3. §. 4. bekezdését a következők szerint javasolom módosítani: " Ha az aláírások hitelességének vizsgálata eredményeként ö kezdeményező választópolgárok száma 10 % alá csökken, a közgyűlés a kezdeményezésről határozattal dönt." A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a 3. §. 4. bekezdésére tett módositó javaslattal a fentiek szerint egyetért. Palotás Tibor: Fenntartom azt a javaslatomat, hogy a népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5 %-ának megléte esetén is be lehessen nyújtani. A közgyűlés 7 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. ■jesch Aladár: A 6. §. 1. bekezdés 2. gondolat jeles sorát a következő módosítással javasolom:" nem állapítható meg az összes aláírás valódisága, ezáltal a hiteles aláírások száma 10 % alá csökkeni f - illetve nem állapitható meg a kezdeményezés célja." Palotás Tibor: A 6. §. 2. bekezdésében javasoltam a polgármester szó elhagyását, ezt visszavonom. Dr. Kereskai István: A képviselőtestület egyetértett azzal, hogy a népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok 10 %-a szükséges, igy az 1. §. 2. bekezdésének a./ pontja feleslegessé vált, azt hagyjuk ki és a további pontozás ennek megfelelően legyen meghatározva. Kérem a közgyűlést, hogy a már részleteiben megszavazott rendeletet fogadja el. A közgyűlés 27 szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotja: 13/1991. /IV.29./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/1991. /IV.29./ számú rendelete a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ 3.) b/ Az önkormányzati képviselők költségeinek megtérítése. Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. eln. Balogh György: A képviselők költségátalányára 3 variációt terjesztünk a közgyűlés elé, ebből a C. változat összevontan tartalmazza a költségeket. A véleményeket elég széles körből összegyűjtöttük, a többségi vélemény , amely megegyezik a bizottság véleményével is, a B. variációt tartja elfogadhatónak. Czupi Gyula: Javaslom, hogy először a bizottságok szerkezetéről döntsünk, mert ha változás történne, akkor annak esetleg lenne hatása a költségtérítésre |g, Palotás Tibor: Véleményem szerint a C. változatban is konkrétan kellene szerepeltetni a költségeket és nem összevontan. Javaslatom, 3000, 2600 j 3000 Ft. Az 1. §.3. bekezdését módositani kellene ugy, hogy a hónap szó megfogalmazás helyett 1/2 hónap legyen. Balogh György: Az összegekre vonatkozó javaslattal egyetértek, a 3. bekezdésre tett módosítással nem, mert esetleg a havi egy közgyűlésnél az 50 % nem alkalmazható. Palotás Tibor: A bizottsági munkára gondoltam elsősorban, és a bizottságok több ülést is tartanak, - 10 - Böröcz Zoltán: Azzal értek egyet, hogy átalány ne legyen, de konkrét esetekben /munkaidő-kiesés, városon kivüli gépkocsihasználat, telefonköltség/ vállalja át az önkormányzat a költségeket. Pilczer Éva: Véleményem szerint a bizottsági munkáért kellene többet adni, javaslom, hogy a testületi munkáért 2000, a bizottsági munkáért 3000, illetve 3500 Ft-ot állapitsunk meg. Dr. Bogár Gáspár: Szerintem a testületi munka a több. Takács Zoltán: Az a véleményem, hogy mindenkinek annyi a tevékenysége, amennyit elvállal. Ha adunk dijat, mindenki egyformán kapjon. Marton István: A C változattal ne foglalkozzunk, mert a két változat összege között nincs 10 %-os eltérés, igy külön variánsnak azt nem lehet elfogadni. Farkas Zoltán: A 2. bekezdés tartalmazza, hogy bizottságonként külön-külön jár a költségtérítés. Ha valaki a bizottság elnöke, akkor ugyanazon bizottsági tagság után dijazás nem jár. Ha egy másik bizottságnak tagja, ott megkapja a dijazást. Takács Zoltán: Javaslom, hogy a bizottsági elnöki dijat 4000.- Ft-ban állapitsuk meg. Jesch Aladár: Azt javaslom, hogy a testületi munkáért 2000, a bizottsági tagsági munkáért 1000, a bizottsági elnöki tevékenységért 2000 Ft dijazást állapitsunk meg. Stamler Lajos: Nem értek egyet a javaslattal. A közgyűlés a módositó javaslatokra történő szavazások után 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a "B" variációt fogadja el azzal a változtatással, hogy a bizottsági elnöki tevékenységért 4000.- Ft dijazást állapit meg. A bizottság elnöke csak egy jegeimen jogosult a költségtérítésre. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 14/1991. /IV.29./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1991„ /IV.29./ számú rendelete az önkormányzati képviselők költségeinek megtérítéséről. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ - 11 - 3. c) Javaslat az önkormányzat bizottságainak átalakítására. Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Balogh György: Kérem a közgyűlés véleményét, hogy a már kialakitott bizottságok maradjanak-e. A közgyűlés 21 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a jelenlegi bizottsági struktura maradjon. Halogh György: Abban is kérem a testület állásfoglalását, hogy a bizottságok elnökeit és tagságát újból válasszuk-e? Dr. Kereskai István: Ha a bizottságokat megerősítette a testület, akkor véleményem szerint annak tagságát is célszerű lenne változatlanul hagyni. Magyar József: Az a véleményem, hogy ezt a témát ilyen gyorsan nem szabad elintézni, a bizottságok dolgát át kellene gondolni, esetleg kevesebb bizottságot létrehozni és albizottságokban gondolkodni . Dr. Kereskai István: Felhivom a figyelmet, hogy a bizottságok számáról az előbb döntött a testület. Hozzáértő külső szakemberek bevonására eddig is lehetősége volt a bizottságoknak. Marton István: Az a véleményem, hogy a jelenlegi feladatok 2-3 bizottság illetékességét érintik. A korábban tárgyalt témák: a temetők rendje, a helyi népszavazás, népi kezdeményezésről szóló rendelet előkészítése tipikus albizottsági munka lett volna. A bizottság az albizottsági szűrés után már jobban elő tudta volna késziteni az anyagot tárgyalásra. Koczfán Ferenc: A jelenlegi bizottságokat a testület 2/3-a elfogadja, feleslegesnek tartom a bizottsági tagok újraválasztását. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a bizottságok elnökei a következő ülés re terjesszék elő, hogy elégedettek-e a bizottság összetételével? Dr. Kereskai István: Kivánja-e a testület a bizottság tagjainak újraválasztását. A közgyűlés 3 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 6 tartózkodással ugy döntj hogy a bizottságok tagságát nem választja újra. I - 12 - Lehota János: Bejelentem, hogy Írásban beadtam lemondásomat a kulturális bizottsági elnöki tisztemről, és a bizottságnak tagja sem kivánok lenni. Dr. Kereskai István: A bizottságokban megüresedett elnöki és tagsági helyeket minél rövidebb időn belül be kell tölteni, kérem, hogy javaslataikat a következő ülésen tegyék meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba 1 tag, és elnök, az Oktatási és Kulturális Bizottságba 1 tag és elnök, a Városüzemeltetési Bizottságba 1 tag, a gazdasági bizottságba 1 tag megválasztása szükséges. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a képviselőtestület következő ülésén a megüresedett bizottsági helyeket betölti . 4.) Beszámoló a Városi Tanács és a Végrehajtó Bizottság által hozott határozatok végrehajtásáról. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A 44/1991. sz. kormányrendelet 27. §.-a március 14-ével hatályon kivül helyezte azt a jogszabályt, amely alapján mezőőri járulékot kell fizetni. Kérem a testületet, hogy a tanácsrendeletet helyezze hatályon kivül. Koczfán Ferenc: A 25/1990. számú vb. határozatban foglaltak szerint a ''közgyűlés engedélyezte a szolgáltató költségvetési üzem vezető állású dolgozói 1990. évi prémiuma 66-70 %-ának kifizetését. Erről nem tudok. Dr. Henczi Edit: Valóban a közgyűlés ezzel a témával nem foglalkozott. Korábban a végrehajtó bizottság hatásköre volt a prémium megállapítása, amelyet az elmúlt év tavaszán meg is tett. Az volt a szokás, hogy a megállapitott prémiumra előleget fizettek ki. Ebben az esetben is ez történt, ezt az összeget a költségvetési üzem vezetői felvették. Az, hogy ezt az összeget a közgyűlés állapította meg, elirás az anyagban. A városüzemeltetési bizottság korábban ugy döntött, hogy ne adjunk prémiumot, mert ez a rendszer nem jó, ezért nem is hoztuk ide a testület elé ezt az ügyet. Palotás Tibor: Mit jelent a határozati javaslatban, hogy a közgyűlés a tanácshatározatok végrehajtását tudomásul veszi? Nekem vannak ellenvetéseim, van-e értelme azokat megtenni? Dr. Henczi Edit: Amennyiben a testület ugy dönt, hogy nem fogadja el a határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, akkor az a lehetőségük, hogy az Önök által megjelölt időpontban kitűzik tárgyalni az- anyagot és foglalkozik vele a testület. - 13 - Szeretnénk, ha az egészségügyről szóló hosszú távú koncepciót a testület hatályában fenntartaná. Palotás Tibor: Az 1. oldalon a város szemétkezelése véleményem szerint nem megfelelő, foglalkozni kell vele. A város tudomására kell hozni, hogy nem kell dijat fizetni a szemét lerakásáért. A város szélén ideiglenes szemétlerakóhelyet kell kialakitani, ahonnan össze tudják szedni azt. A 2. oldalon az állattartási tanácsrendeletre vonatkozóan ugy fogalmaztak, hogy felül kell vizsgálni. Mikor kerül erre sor? A 16 -os számú határozat végrehajtását nem fogadom el. A 21/1988-as számú tanácshatározat végrehajtását sem tartom elfogadhatónak. Nem tartom kielégítőnek a következő határozatokra tett intézkedéseket sem: a 30/1989, az 5/1990. tanácshatározatok, a 28/1986, a 81/ 1987, a 30/1988, a 45/1988, a 20/1989, és a 21/1990. számú vb. határozatoknál . Farkas Zoltán: Azt javaslom, hogy a testület fogadja el a határozatok hatályon kivül helyezését ugy, hogy a Palotás képviselő által felvetettek közül azokat, amelyekre nem kaptunk megnyugtató választ vegyük fel a munkaprogramunkba és foglalkozzunk velük. Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést, hogy a mezőgazdasági őrszolgálati járulékról szóló tanácsrendeletet, valamint az előterjesztésben szereplő Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1985. /VI.20./ számú tanácsrendeletet helyezze hatályon kivül. Kérem a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadását. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással fe következő rendeletet alkotja: 15/1991. /IV.29./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei űogu Város Közgyűlésének 15/1991. /IV. 29./ számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1985. /VI.20./ számú tanácsrendelet hatályon kivül helyezésiről. 1. §, A közgyűlés a Nagykanizsai Városi Tanács 3/1985. /VI.20./ számú, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletét 1991. február 28-től hatályon kivül helyezi, Nagykanizsa, 1991. április 29. Dr. Henczi Edit s.k jegyző Dr.Kereskai István s.k. polgármester - 14 - közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással következő rendeletet alkotja: 16/1991. /IV.29./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/1991. /IV.29./ számú rendelete a tanácsi mezőgazdasági őrszolgálati járulékról szóló 3/1988. /X.6./ sz. tanácsrendelet hatályon kivül helyezéséről. I, §. A közgyűlés Nagykanizsa Város Tanácsának 3/1988. /X.6./ számú rendeletét - a tanácsi mezőgazdasági őrszolgálati járulékról - hatályon kivül helyezi. 2. §. Ez a rendelet 1991. május l-jén lép hatályba. Nagykanizsa, 1991. április 29. Dr. Henczi Edit s.k. Dr.Kereskai István s.k. jegyző polgármester közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással következő határozatot hozza: 69/1991. számú határozat a/ A közgyűlés a 7/b/c/f/g/1986 , a 10/a,b,c , d/1986 , a ll/a,c/1986, a 16/a/1986, a; 13/b/l987, a 16/a/b/c/d/e/1987, a 17/1987, a 13/1988 , a 21/a,b,c,/d/g/1988 , a 22/1988, a 30/a/b/c/ d/e/1989, a 3/199G, az 5/1990. és a 17/1990. számú ta-nácshatározatok végrehajtásáról szóló beszámolót tudomásul vesKi. b/ A 8/1987, a 9/188, a 12/1988, a 21/1988, a 15/1989, a 16/1989. és a 30/1989, sz. tanácshatározatokat idős/a rütlenségük miatt hatályon kivül helyezi. - 15 - c/ A 4/1989. sz. tanácshatározatot továbbra is hatályában fenntartja. d/ A 49/a/b/c/1984, a 34/b/1985, a 46/a,c/1985, az 56/d/ e/1985, a 2/a , b,c , d/1986 , a 6/b,c/1986, a 9/c/1986, a 16/1986, a 23/1986, a 28/a , b,c/1986, a 29/a,b,c/ 1986, a 33/a/1986 , a 35/a,b , c/1986 , a 45/1986, a 49/a,b/1986, a 2/a,b/1987, a 3/a,b/1987, a 22/d/1987, a 45/c/1987, a 81/b,c/1987, a 2/b/1988, a 8/a,b/1988, a 17/a,b,c,d/1988 , a 30/c/1988 , a 35/a/1988 , a 36/a,c, d,e/1988, a 44/a,b,c , d/1988 , a 45/1988, a 46/a,b,c,d, e/1988, a 69/a,b,c/198 8, a 70/a,b,c/1988, a 83/a,b/1988, a 20/a, b/1989, a 37/b/1989 , a 73/a,b/1989, a Bl/c/1989 , a 89/a,c/1989, a 95/1989, a 110/a/1989, a 4/1990, a 8/a,d/1990, a 9/b,c/1990, a 17/a,b/1990, a 21/a,b/ 1990, a 25/1990 , a 26/a,b , c,d/1990 , a 31/a/1990, a 48/1990, az 57/a,b/1990, az 58/1990, a 66/1990, a 67/ 1990. számú végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról a beszámolót tudomásul veszi. e/ Az 51/1986, a 4/1987, a 16/1988, a 24/1988, a 44/1988, a 70/1988, a 2/1989, az 5/1989, a 21/1989, a 37/1989, a 44/1989, a 62/1989, a 74/1989, a 77/1989, a 81/1989, a 90/1989, a 110/1989, a 8/1990, a 14/1990, a 20/1990, a 21/1990, a 22/1990,a 31/1990. és a 66/1990. számú végrehajtó bizottsági határozatokat időszerütlenségük miatt hatályon kivül helyezi. 5.) Javaslat a Nagykanizsa Ady u. 4-6. számú ingatlanokra Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Dömötörffy Sándor: Az Ady u. 4-6. sz. épületek kivitelezési munkáihoz ez évben 23-30 millió forint szükséges. Ennek pénzügyi fedezete honnan biztosított? Ha ez nem áll rendelkezésre, addig az. építési tilalmat nem kell feloldani. Dr. Henczi Edit: Az építési tilalmat fel kell oldani, március 30. pslt a határidő. Meg kell keresni a lehetőséget, hogy milyen pénzből, milyen módon valósítható meg az építés. Farkas Zoltán: Tudomásul kell vennünk, hogy ha a határozati javas-lat a,/ pontját elfogadjuk, akkor a döntésünket fel kell vállalni, a kivitelezéshez meg kell találnun k a forrásoldalt. Palotás Tibor: Abban már megegyeztünk, hogy ezt a két épületet nem tartjuk meg önkormányzati tulajdonban. Szükségesnek tartom, hogy egy műszaki ellenőrzésre jogosult szervezet - amit már a korábbi testületi ülésen javasoltam - felülvizsgálja a kivitelezés költségeit, amely maximum egy hetet vehet igénybe. A vizsgálat -lé- terjedjen ki, hogy versenyképes árakat alkalmaznak-e. Szükség van a létesitmény folytatásához pénzre, melyet az önkormányzatnak meg kell előlegezni, mert az épületet ugy is el akarjuk adni. Magyar József: Egyetértek azzal, hogy az épités pénzügyi és műszaki folytatásának lehetőségeit meg kell vizsgálni. A város közepén nem maradhat egy felducolt épület. Göndör István: Azt tapasztaltam, hogy az IKKV az Ady u. 4-6. sz. építkezésről teljesen levonult, az épitési anyagot is elszállította. Ha feloldjuk a tilalmat, akkor elkezdődik a visszavonulás, ami óriási többletköltséget jelent és súlyosan terheli a költségvetésünket. Ezt a kérdést jól meg kell gondolnunk, véleményem szerint május 31-ig, amig a vizsgálat megtörténik a tilalmat fenn kell tartani. Marton István: A 4. sz. mellékletben szereplő összeg 1989-ben készült költségvetés alapján lett megállapítva, holott az 1990-es költségvetés át lett indexelve. Ugy gondolom, hogy 1991-ben ez már nem állja meg a helyét. Ha ebben az évben nem tudjuk tető alá hozni az épületet, sokmilliós kárt okozunk. El kell döntenünk, hogy folyik a munka és majd meglesz a forrás, vagy várjunk.Ebben az ügyben már több alkalommal szóltam és ennek eredménye, hogy itt van most egy hiteles, elfogadható zsűri által letett javaslat, amit a városfejlesztési bizottság jól dolgozott fel. A forrást arra kell koncentrálni, hogy ebben az évben a két épület tető alá kerüljön. Farkas Zoltán: Az IKKV-nak a működése hátralévő idejére megvan a fedezete arra, hogy a munkabéreket fizesse. Javaslom, hogy az önkormányzat hitelezze meg ezeknek az épületeknek a felujitásait, az anyagköltségeit is. így elkerüljük a fölösleges vizsgálatokat is, az IKKV pedig a rendelkezésére álló kapacitásával - ami amúgy is kihasználatlan — végezze el ezeket a munkákat és csak az anyagköltséget téritse a hivatal átmeneti finanszírozással. Marton István: Ez a koncepció addig jó, amig az utódszervek fel nem állnak. 0 r. Kereska i. István: Két javaslat közül kell dönteni a testületnek. Az egyik a határozatban megfogalmazott álláspont, a másik pedig az a képviselői javaslat, hogy addig ne folytassuk a kivitelező munkát, Sffrig az anyagi forrását biztosítani nem tudjuk. Ezt a módositó indítványt teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 7 szavazattal, 15 ellenszavazattal., 5 tartózkodással 1 módosító indítványt nem fogadja el, Dr. Kereska i István: Kérem, aki az előterjesztésben megfogalmazott határozati javaslattal ért egyet, szavazzon. - 17 - A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a következő határozatot hozza: 70/1991. számú határozat a/ A közgyűlés az Ady E.u. 4-6. sz. alatti épületek kivitelezési munkáinak felfüggesztését feloldja. Fenti épület kivitelezését terv szerint kell elvégezni. Határidő: azonnal Felelős : Marton István önkormányzati megbizott b/ Az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalat a Polgármesteri Hivatallal vizsgálja meg az épités pénzügyi és műszaki folytatásának lehetőségeit. Határidő: 1991. május 31. Felelős: Marton István önkormányzati megbizott Karmazin József a településellátási és fejlesztési osztály vezetője c/ Az Ady E. u. - Zrinyi M.u. - Erzsébet tér által határolt tömbbelső hasznosítására, rendezésére - figyelemmel az eddigi szakértői véleményekre és tervekre - tervpályázatot kell kiirni. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős : Karmazin József a településellátási- és fejlesztési osztály vezetője 6.) Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának és gazdasági igazgatójának kinevezésére Előadó: Dr. Keréskai István polgármester Dr. Szabó Csaba: Bejelentem, hogy Márkus István gazdasági igazgatói kinevezéséhez nem járulok hozzá, Kovács Zoltán kinevezésével egyetértek. E döntéSSmet nem kivánom indokolni részletesen. Dr. Matoltsy né dr» Horváth Ágnes: Javasolom, hogy az igazgató döntse el kivel szeretne'', kivel tud együttdolgozni. Koczfán Ferenc: A kórházi dolgozók nagyobb része - az anyag szerint -Márkus István kinevezésével ért egyet. Ki állította össze a közvéleménykutatást, mi ennek a magyarázata? - 18 - Dr. Szabó Csaba: A jogszabály értelmében a dolgozók véleményét ki kell kérni. Mi ezt a polgármesteri hivatal képviselőinek jelenlétében megtettük. Dr. Henczi Edit: A munkakollektivának véleménynyilvánítási joga van e kérdésben, amit jegyzőkönyvben rögzítettek. A kórházigazgatónak egyetértési joga van, a döntés a képviselőtestületé. Németh László: Ugy tudom, hogy a kórházigazgató Márkus Istvánt ki emelt fizetésemelésben részesítette, most hogyan egyezteti össze, hogy nem javasolja a kinevezését. Dr. Bogár Gáspár: A közgyűlés tagjai és a város lakossága is kíváncsi lenne az indokra, mivel az egészségügyi intézmények gazdasági vezetőinek országos egyesületének szakértői is Márkus Istvánt javasolták elsősorban a gazdasági igazgatói posztra. A dolgozók is az ő kinevezését támogatták. Azt is megkérdezem, nem vállal-e az igazgató ur nagy kockázatot az által, hogy az egészségügyben járatlan munkatársat választ ilyen fontos pozicióra? Dr. Szabó Csaba: Erre a kérdésre azért tudok válaszolni, mert össze tudom egyeztetni azon elvemmel, hogy személyi kérdések részletei nem tartoznak a város közvéleményére. A szakértők bizonyos szempontok szerint értékelték a pályázókat, ők tudják, hogy milyenek szerint. Azt viszont tduom, hogy a jelenlegi gazdasági igazgatóhelyettest nem kérdezték meg Márkus István munkájával kapcsolatosan. Ezért a magam részéről nem érzem kötelezőnek azt a kitételt, hogy munkáját magas színvonalon végezte eddig. Ennek értékelése kapcsán fogalmaztam meg azon véleményemet, hogy nem járulok hozzá a kinevezéséhez. Magyar József: Az önkormányzat a kórházigazgatónak bizalmat adott, nem tudom elképzelni, hogy én vagy az önkormányzat ráerőltetek valakit az igazgatóra, ő válassza meg kivel akar dolgozni. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Az előterjesztést nem tartom korrekt nek, mert nagyon sok minden kimaradt belőle. A kórházi főorvosi kar 2 vagy 3 kivétellel nem fogadta el gazdasági igazgatónak a jelenlegi gazdasági igazgatót. Dr. Kereskai István: Ezeket a pályázatokat egy pártatlan zsűri bírálta, rangsorolta. Véleményt nyilvánított egy munkaközösség a kórházban, ós ezzel szemben van a kórházigazgató véleménye, a döntést pedig a testületnek kell meghozni.. farkas Zoltán: Ha azzal az elvvel egyetértünk, hogy bizalmat szavaztunk az orvosigazgatónak, nem tehetjük azt meg, hogy olyan munkatársat teszünk mellé, akivel nem kiván dolgozni. - 19 - Stamler Lajos: A közgyűlés szavazhat ugy, hogy az igazgató véleményét hagyja jóvá és akkor megoldódik a kérdés. Palotás Tibor: Az erre vonatkozó belügyminiszteri rendelet lényege, hogy az eddigi egyszemélyi vezetést a kórház élén a kollegális vezetés váltja fel. így a kórházigazgató, a gazdasági igazgató és az ápolási igazgató vezeti. Az nem indok, hogy ő kit szeretne látni, egyenrangú társként fogják vezetni a kórházat. Dr. Szabó Csaba: Az idézett rendelet egyik bekezdése azt mondja, hogy a kollegális hármas vezetés egyedüli vezetője az orvosigazgató. Kapcsolatukat majd a később megjelenő rendeletek szabályozzák. Az egyszemélyi felelősség vállalása olyan kérdés, melyet fel tud vállalni majdan megszülető jó rendeletek reményében, de a személyi feltételek között kialakulatlan munkakapcsolatot felvállalni az egyszemélyi vezető kötelessége. Takács Zoltán: Akkor orientálna a kórházigazgató határozott és kemény kijelentése, ha a dolgozói vélemények 60-40 %-os arányban oszlanának meg. Akkor azt mondom, döntsön a kórházigazgató szava. Itt viszont 84 %-os egyetértés feltétlen többet ér, mint egy személy véleménye. Mert kérdezem hogy lesz egyetértés a kórházigazgató és a gazdasági igazgató között, ha a gazdasági igazgató és a beosztottak között nincs összhang. Emiatt a 84-16 %-os arány miatt zsarolásnak tűnik számomra az igazgató-főorvos kemény és határozott kijelentése. Jancsi György: Tekintettel arra, hogy a kórházban gyógyitó jellegű tevékenység folyik, elsődlegességet kell adnunk azoknak a szakembereknek, akik ezt végzik. Ennek a kérdésnek az eldöntése egy alapelvből kell hogy legyen. Farkas Zoltán: Takács képviselő által elmondottakkal egyet lehetne érteni, ha azonos esélyekkel induló emberekről lenne szó. Egy kollek-tivától nem hiszem hogy el lehet várni, hogy azonos esélyt adjon annak, akit nem ismer az ismerttel szemben. Takács Zoltán: A 84 % azt jelenti, hogy akivel eddig dolgoztak, azzal szívesen dolgoznának továbbra is. Németh László: Kérdezem, hogy a titkos szavazás eredménye hogy jött ki. Az ápolási igazgatót a dolgozók a 4 éves kórházi munkaviszonya mellett sem özavarták meg. Dr. Szabó Csaba: A titkos véleménykérést nem rendelet irja elő. A főorvosok tekintetében 17 nem és 1 igen Márkus István javára. Ugyanezt el tudom mondani az 5 gazdasági ügyviteli osztályvezetőre, csak ott 5:0 az arány. I - 20 - Márkus István: Matoltsynéval szemben elfogultságot jelentek be, mivel három szempontból is érdekelt. Édesapja jogán, férje jogán, saját jogán. Kérem igy kezelni az ügyet. 19 év óta látom el ezt a feladatot, fejlesztési elképzeléseinket végrehajtottuk, gazdasági fegyelem volt. A müszergazdaságért az igazgató volt a felelős, az utóbbi időben Szabó igazgató ur. 1988. december 8 óta nem történt semmi, akkoroszlatta fel a müszerügyi bizottságot. Azt szeretném hallani, hogy mi volt a konkrét probléma. Ismereteim szerint nem is volt annyi főorvos jelen a szavazásnál, mint ahány szavazat kijött. Likviditási és egyéb probléma nem volt, a rendelkezésre álló eszközökkel - fajlagos mutatóinkat is figyelembe véve -gazdálkodtunk és álltihatom, hogy kategóriánkban a jó középmezőny, sőt a felső mezőnybe jutottunk az elmúlt időszakban. Hogy az orvosi ténykedés milyen volt, azért ne tegyenek felelőssé bennünket. Jesch Aladár: Örülök annak, hogy hallottuk Márkus Istvánt, mert ezután még inkább a Szabó igazgató ur véleménye mellé állok. Kovács Zoltán: Ezen belső dolgokba nem tudok beleszólni. Pályázatomat,szakmai elképzelésemet mint kívülálló tettem meg, ezt leirtam. Jelenleg nem kivánok szót kérni. Balogh György: Matoltsyné elfogultságára nem látunk kizáró okot. Nincs rokoni kapcsolatba, az, hogy véleménye van és az valakire kedvezőtlen az egyéni dolog, mindannyiunknak van, de a döntésből való kizárást ez nem eredményezheti. Németh László: Titkos szavazást kérek ez ügyben. Dömötörffy Sándor: Az ápolási igazgató kinevezését is tárgyaljuk meg és egyszerre szavazzunk mindkettőben titkosan.. Dr. Kereskai István: Két inditvány hangzott el. Aki egyetért azzal, Hogy mindkét személyről titkosan szavazzunk, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 4 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ugy dönt, hogy nyilt szavazással nyilvánítja ki véleményét az igazgatóhelyettesek kinevezéséről. Or. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy 1991. május 1-től 4 évre Kovács Zoltán legyen a kórház gazdasági igazgatója, szavazzon. A közgyűlés 22 szavazdttal, 6 tartózkodással Kovács Zoltánt nevezi ki a Kórház gazdasági igazgatójának. Űr. Kereskai István: Kérem a kórházigazgatót, tegyen javaslatot a gazdasági igazgató bérére. - 21 - Dr. Szabó Csaba: A gazdasági alapbérét 46.500.- Ft-ban javasolom megállapítani. Palotás Tibor: Mennyi a kórházigazgató és a jelenlegi gazdasági igazgató munkabére? Dr. Kereskai István: A kórházigazgatóé 59.ooo.- Ft, a gazdasági igazgatóé 46.500 Ft. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a gazdasági igazgató alapbérét 46.500.- Ft-ban állapitja meg. Or Szabó Csaba: Szeretném elmondani, hogy Márkus István szakértelmére ezután is számítunk. Az ápolási igazgatóval kapcsolatosan egyet nem értés támadt a biráló bizottság és a rendelet megfogalmazása között a szakirányú végzettségben. Az ápolási igazgató végzettsége egészségügyi főiskola szak megjelölése nélkül. Másik megjelölés egészségügyi főiskola intézetvezetői szak. Amikor a pályázat kiírásra került akkor a Népjóléti Minisztériumban különféle vélemények fogalmazódtak meg a szakirányú végzettséget illetően. Tudomásom szerint ebben hivatalos állásfoglalás azóta sem történt. Az idevonatkozó munkaügyi rendelet egyértelműen lehetővé teszi a szigorú alkalmazást. Az a helyzet állt elő, hogy a polgármesteri hivatal bírálatra elküldött pályázatok visszaérkezése kapcsán az egyik pályázó azért kapott szakmai alkalmatlan minősítést, mert a végzettsége nem intézetvezetői szakra szól. A dolgozói vélemény kérés ez esetben is elég aránytalanul oszlott meg, a nevezett dolgozó kapta a dolgozói vélemények túlnyomó többségét. Adva van egy olyan szakmai bírálat, amely a kevesebb szakmai szavazatot kapott pályázót alkalmasnak tartja, adva van a dolgozók által jobban támogatott pályázó, aki a szakmai értékelő bizottság véleménye szerint a szakirányú végzettség hiánya miatt nem alkalmas. Ha a szakirányú végzettséget tágabb értelemben fogjuk fel, akkor még sokkal tágabb kör pályázatával is számitani lehetett volna. Javaslom a pályázat megismétlését. Dr. Henczi Edit: Az ápolási igazgatói pályázat szövege egyértelműen intézetvezetői végzettséget ir elő. A pályázati feltétel igy szólt. Ehhez képest volt a szakmai vélemény is az, hogy szakmai elképzelései vannak, de ez az ápolási igazgatói állás betöltéséhez nem elegendő, illetve a jogszabályi feltételeknek nem felelt meg. Rendelkezésünkre áll a Népjóléti Minisztériumi államtitkár véleménye, aki egyértelműen az egészségügyi főiskola intézetvezetői szakon szerzett képesítéshez köti, hogy valaki e kategóriába besorolható legyen. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Az egész választásban az volt a furcsa, hogy két ember személye közül kellett választani, és amikor - II - ez megtörtént, kiderült, hogy az egyikük a szükséges képesitési előírással nem rendelkezik, A nővérek emiatt nagyon fel voltak háborodva. Újra ki kellett volna irni a pályázatot. Dr. Csákai Iván: Ott jogász ült a polgármesteri hivatal részéről. A javaslatokat, amit leirtak nem lehet komolyan venni? Elvártuk volna, hogy a kiküldött felvilágosítja a megjelenteket arról, hogy tulajdonképpen csak áz egyik pályázóra lehet szavazni. Ugy gondolom, ezzel félrevezettük az ott dolgozók közösségét. Javaslom, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztázzuk a pályázati kiirás feltételeit, ha szükséges, kérjünk állásfoglalást a Népjóléti Minisztériumból. Továbbra is sürgetem az állás mielőbbi megpályáztatását és betöltését. Dr. Henczi Edit: Felhivom a képviselőtestület figyelmét arra, hogy hasonló körülmények voltak az elmúlt időszakban az osztályvezetői pályázatok kiírásánál. Itt is előfordult, hogy Önök a képesitési előírásokat a pályázatban ugy határozták meg, ami miatt olyan pályázó esett ki, aki számitásba jöhetett volna. A pályázati feltétel az említett módon került meghatározásra, igy a képesitési feltételeknek meg nem felelőt nem lehet figyelembe venni. Palotás Tibor: Meggyőződésem, ha írásban kapjuk meg az igazgató véleményét a pályázókkal kapcsolatosan, akkor a pályázatok elbirálása másképp alakul. Dr. Nemesvári Márta: A pályázati anyag elkészítésénél törekedtünk a pártatlanságra. Az ápolási igazgatói álláshelyre olyan pályázat is érkezett, amely megfelel a szakmai feltételeknek, ahogy az államtitkári rendelkezés szól. Nem tartom szükségesnek, hogy amikor van alkalmas pályázó, akkor az igazgató kitér az alkalmas pályázóval kapcsolatos vélemény elől is. Itt emberi sorsokról van szó, akkor tessék megmondani, hogy kit miért nem, és kit miért tart vagy nem tart alkalmasnak az állásra. Stamler Lajos: Ebben az esetben nem pályázatról van szó, hanem csak jelentkezésről, mert egy személy van, akiről szó van. Mindenképpen indokoltnak tartom, hogy a pályázatot megismételjük, azzal a feltétellel, ahogy a doktor ur mondta. Űr. Henczi Edit: Az ápolási igazgató kinevezéséhez a szakmai feltételeket az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló 14/1983. /XII.17./ ÁBMH rendelkezés 2. sz. besorolási feltételeket tartalmazó melléklete „irja elő. Az abban foglaltak szerint fekvőbetegellátó intézményben ápolási igazgatóvá csak megfelelő ápolási gyakorlattal és ápolónői /szakápolói/ szakképesítéssel, valamint Egészségügyi Főiskola Intézetvezető szakán szerzett oklevéllel rendelkező dolgozó torolható be. Ezt az állásfoglalást kaptuk a Népjóléti Minisztérium államtitkárától. - Dr, Matoltsyné dr. Horváth Ágnes; Azt jelenti, hogy akik ápolónői gyakorlattal rendelkeznek, azok is részt vehetnek a pályázaton? Dr. Henczi Edit: Azok, akik gyakorlattal és szakápolói képesitéssel rendelkeznek, tehát minden feltétel együtt van. Minorics Piroska: Azt gondolom, hogy amikor a pályázat beérkezett, akkor tudták, hogy ez a pályázó nem felel meg a feltételeknek, akkor miért kellett odvanni a dolgozók elé. Azt gondolom, akár megismételjük a pályázatot, annak az eredményét előre lehet látni, kiszámitható. Szerintem akire a kórházi dolgozók leadták a voksukat azt igenis szeretnék, elfogadnák. A magam részéről az eljárást nem tartom tisztességesnek . Dr. Bogár Gáspár: A felolvasott feltételeknek - a pályázókon kivül -van-e még megfelelő személy a kórházban dolgozó ápolónők közül? Dr. Szabó Csaba: Olyan van, aki jelenleg végzi ezt a szakot. Ez felmerült a kórházigazgatók éves kongresszusán. Jelen esetben egy szakmai pályázat szakmai elbirálása foglalt össze véleményt alkalmatlansági érvként, nem tudom vállalni a felelősséget, mert nem én vagyok a kinevező. A pályázat megismétlését kérem. Czotterné Ivády Zsuzsa: A pályázat megismétlése esetén is ragaszkodni kell az intézetvezetői kitételhez? Dr. Henczi Edit: Igen, A jogszabályt is elővettem, egyértelműen ezt irja. Esetleg felmentést lehetne kérni a kitétel alól. Marton István: Azt hiszem ez lenne az eléggé gyors megoldás, de ezt én hitetlenkedve hallottam, hogy alkalmas arra, hogy neveljen, oktasson és vezessen. Ez egy kicsit furcsa. Szerintem az önkormányzatnak van joga, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást. Jesch Aladár: Azt tartanám helyesnek, hogy a kórházigazgató véleményével egyezzünk meg, Írassuk ki az uj pályázatot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az ápolási igazgatói álláshelyre ismételjük meg a pályázatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással ugy dönt, hogy az ápolási igazgatói állásra uj pályázatot ir ki. Farkas Zoltán: Arról nem határoztunk, hogy a feltételek szélesitése tárgyában tegyünk-e lépéseket? Dr. Kereskai István: Ha olyan határozatot hoz a képviselőtestület, ami törvényellenes, azt a köztársasági megbizott észrevételezni fogja. Az a véleményem, hogy az államtitkártól kérjünk felmentést, - 24 - ha megadja, akkor azzal a feltétellel hirdessük meg a pályázatot, ha nem, akkor ugy, ahogy korábban volt. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 71/1991. számú határozat a/ A közgyűlés 1991. május 1-től 1995. április 30-ig - 4 évre - Kovács Zoltánt a Nagykanizsai Városi Kórház gazdasági igazgatójává kinevezi. A gazdasági igazgató alapbérét 46.500.- Ft-ban állapitja meg. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a kinevezéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. b/ A közgyűlés a Nagykanizsai Városi Kórház ápolási igazgatói állására pályázatot ir ki. A pályázatot a népjóléti közlönyben kell meghirdetni. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat a Közgyűlés 1991. évi munkaprogramjára Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Krémer József: Kérem a munkaprogramban október hónapra tervezni az 1992. évi költségvetés tárgyalását első ütemben, második fordulóban pedig a közgyűlés decemberi ülésén tárgyalni. Szükségesnek tartom a telefonellátás helyzetének megtárgyalását a következő testületi ülésen. A város közlekedési koncepciója ne augusztus 12-én szerepeljen a testület előtt, hanem a szeptemberi ülésre javasolom. Pilczer Éva: Május 20-a valószínű, hogy egyházi ünnep lesz és munkaszüneti nap, ezért a tervezetthez képest 1 héttel később tartsuk a testületi ülést. Napirendként javasolom a Katonarét közlekedésének a megvitatását, mert ebben az ügyben többen fordultak a polgármesterhez i Stamler Lajos; A májusi közgyűlés napirendjeként javasolom megtárgyalni a város., parkolási gondjait, tekintettel arra, hogy e kérdéssel már foglalkoztunk korábban, de előrelépés nem történt. Kérem, hogy az illetékes; osztály számoljon be az ezügyben tett intézkedéseiről. Jnsch Aladár: A Városgazdálkodási Vállalat átalakulásával kapcsolatosan megjelölt május 20-i határidő rövid, igy későbbi időpontban kerüljön a közgyűlés elé e téma. Czqtterné Ivády Zsuzsa: Kérem a képviselőtestület adjon arra lehetőséget, hogy az újonnan kinevezett osztályvezetők javaslatai is beépüljenek 3 munkaprogramba. - 25 - Dr. Bogár Gáspár: A város peremterületeinek infrastruktúrája cimü téma a munkaprogram első változatában április 22-én, a másodikban november 4-én, mig most november 11-én szerepel. Bizom benne, hogy az elkövetkezendő hónapokban nem fog végleg kikerülni a programból. A munkaprogram első változatában szerepelt a palini általános iskola felújításának vizsgálata. Most a munkaprogram nem tartalmazza. Farkas Zoltán: Nagyon sok olyan téma van, amelyek megtárgyalása szükséges és a költségvetésünket jelentősen befolyásolja, Ilyen pl. az Ady u. 4-6. sz. épület kivitelezésének rendezése stb. Javaslom, hogy a következő ülés napirendjeként vagy rendkívüli napirendként ezeket a témákat tárgyaljuk meg. Magyar József: Szükségesnek tartanám a fő stratégiai vonalakat meghatározni, mely azt tartalmazná, hogy az önkormányzatnak milyen témákkal kellene foglalkoznia hosszú távon. Dr. Kereskai István: Azért szerepel már harmadszor a munkaprogram a közgyűlés előtt, mert nem tudtuk eldönteni a sok témából hogy mit szerepeltessünk az éves elképzelések között. A munkaprogram elfogadása azt jelentené, hogy tervszerűbben előre meghatározott témákat tudnánk-tárgyalni. így lenne elegendő idő az alapos felkészülésre, Színvonalas munkavégzésre, ezáltal elkerülnénk, hogy egy-egy alkalommal, mint pl. ma is, 12 napirendet tárgyaljunk. Stamler Lajos: A város közlekedésére vonatkozó tervek megtárgyalása előtt szükséges bizonyos levegőszennyezési mérések elvégzése, melyhez mérőműszerek beszerzése indokolt. Javasolom a közgyűlés következő ülésén e témát megtárgyalni. Az erre vonatkozó előterjesztést a környezetvédelmi bizottság elő tudja készíteni. Palotás Tibor: Egyetértek Czotterné képviselő javaslatával, az osztályvezetők adjanak javaslatot, melyek azok a feladatok, amelyeket el kell végezni. Azt kérem vegyük le a napirendről a munkaprogram tárgyalását, utolsó napirendünkben úgyis meghatározzuk a következő ülés témáját. Czupi Gyula: Az a véleményem, hogy hosszabb távú programban is gondolkodhatunk ezzel egyidőben, amiatt a mai programot nem kell levenni a napirendről. Hosszabb távú programnál a várost és környékét is figyelembe kell venni. Ellene vagyok annak, hogy tulzsufoljuk az elkövetkezendő ülést már előre, de javaslom a májusi napirendek közé felvenni az ifjúsági házzal kapcsolatos témát. Marton István: Abban az esetben ha elkészülünk vele, javasolom felvenni a májusi napirendek közé az IKKV átalakítási koncepciójának végrehajtására kidolgozott utasítás-tervezetet. - 26 - E helyről is felkérem városunk vállalkozó polgárait arra, hogy aki fantáziát lát a várható IKKV "utódok" valamelyikében és tőkével is hajlandó lenne beszállni, az keressen meg. Göndör István: Egyetértek azzal a javaslattal, hogy legyen hosszú távú elképzelés a munkaterv szempontjából. Ugy érzem az ifjúsági ház és az oktatási koncepció megvitatását a májusi közgyűlésen nem tudjuk megtenni, mivel Lehota dános a bizottság elnöke lemondott. Véleményem szerint a város közlekedésfejlesztési koncepciójának kidolgozásába a városüzemeltetési bizottságot be kell vonni. Szeptember 9-én 3. napirend a lakásgazdálkodási koncepció, ennek előkészítésébe a gazdasági bizottságot be kell vonni. Dr. Csákai Iván: Javasolom, hogy a junius 17-i 3. napirendi pont május 27-én kerüljön megtárgyalásra. Jancsi György: Ugy gondolom a lakásgazdálkodási koncepciót akkor kellene megtárgyalni, amikor az ezzel kapcsolatos törvény már megjelent. Kérésem, hogy a polgármesteri hivatal bocsássa a bizottságok rendelkezésére mindazokat a vizsgálati anyagokat amelyek a város életével kapcsolatosan készültek. Dömötörffy Sándor: Egyetértek azzal, hogy szükséges a költségvetés bizonyos tételeinek az újratárgyalása. Az Ady u. 4-6. sz. épület kivitelezésére hozott határozatban döntöttünk arról, hogy az Ady E. u.-Zrinyi M. utca és az Erzsébet tér által határolt tömbbelsőre pályázatot kell kiírni annak hasznosítására. Itt merül fel az a kérdés, amiben szükséges döntenünk, hogy hol legyen a piac. Amig ebben nem döntöttünk, addig a pályázatot sem volna szabad kiírni. Véleményem szerint a bizottságok hatásköreit gyorsan tisztázni kellene, át kellene ruházni a bizottságokra bizonyos jogköröket. Palotás Tibor: Igaz, hogy az oktatási és kulturális bizottság elnöke lemondott e tisztségéről, ennek ellenére a bizottság el tudja látni a feladatát. Javasolom, hogy a munkaprogram tárgyalását vegyük le a napirendről. Dr . Kereskai István: Ügyrendi kérdés hangzott el, hogy a munkaprogramot vegyük le a napirendről, kérem a közgyűlést szavazzon. A közgyűlés ]4 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy fogadjuk el a munkaprogramot, mely alapját képezheti a további munkánknak. Bglogh György: A közgyűlés elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyben megjelölte, hogy éves munkaterv alapján dolgozik. - 27 - A mai alkalommal már harmadszor tárgyaljuk ezt a témát, kérem ne vitatkozzunk tovább, fogadjuk el a munkaprogramot. A közgyűlés 26 szavazattal, 2 tartózkodással a munkaprogramot - az elhangzott kiegészítésekkel - elfogadja és a következő határozatot hozza: 72/1991. számú határozat A közgyűlés az 1991. évi munkaprogramját - az elhangzott kiegészítésekkel - elfogadja. Felhivja a polgármestert, hogy a munkaprogram átdolgozásáról gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Egyebek a) Javaslat a Magyarszentmiklós, Fő u. 19. szám alatti ingatlanrész eladására Előadó'': Dr Henczi Edit jegyző Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem a közgyűlést, hogy méltányossági okok ból az a/ variációt fogadja el. Koczfán Ferenc: Javasolom, hogy 15-20000 Ft-ot adjunk gesztusként a magyarszentmiklósi önkormányzatnak. Krémer József: 20 FT/m2 összeget javasolok elfogadásra. A közgyűlés 24 szavazattal, 4 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 73/1991. számú határozat A Magyarszentmiklós, Fő ut 19. számú 209 és 210 tulajdoni lapokon 106 és 107 hrsz. alatti ingatlanok 7 sorszám alatti 1/10 részének kezelői jogát a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala térítésmentesen átadja a Magyarszentmiklósi Polgármesteri Hivatalnak. Határidő: 1991. május 30. Felelős : Karmazin József TEF0 osztályvezető - 28 - 8. b) A Cserháti Sándor Kollégium fűtésrekonstrukciója Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 74/1991. számú határozat A közgyűlés a Cserháti Sándor Kollégium fűtésrekonstrukciójának célokmányát az előterjesztésnek megfelelően elfogadja. Felelős : Karmazin József TEFO osztályvezető 8. c) Javaslat a Rozgonyi u. 4. sz. ingatlan értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke Krémer József: A közgyűlés egy korábbi határozatában már ugy döntött, hogy ezt az épületet le kell bontani, ami szerintem helyes döntés volt. Ezért nem értem, hogy ebben a formában miért foglalkozunk ezzel a témával. A pályázók által vételárként felajánlott összeget kevésnek tartom, mert 500 ezer forintot akkor is megkapnánk érte, ha bontásra értékesítjük. Stamler Lajos: Ugy gondolom, amikor erről az épületről a közgyűlés döntést hozott azt szavazta meg, ha kell, bontással is értékesiti. De nem arról volt szó, hogy feltétlenül el kell bontani. Ha valaki ugy tudja hasznosítani az épületet, hogy nem bontja le, hanem megőrzi annak arculatát, nem tudom miért lenne ez a város számára hátrányos. Tudtommal olyan pályázat nem érkezett, amely az épület elbontását tartalmazná. Balogh Tibor: Amikor korábban a témát tárgyaltuk, arról volt szó, Rogy a Szabadság téri iskola tornateremre nyújtotta be igényét. Akkor az volt a szakemberek véleménye, hogy le kell bontani az épületet. Most kiderült, hogy mégis használható. Dr. Kereskai István: A szakemberektől, kérdezem, hogyha azt mondanánk, hogy le kell bontani az épületet, ez mibe kerülne nekünk? Ha a telket mi szeretnénk értékesíteni, akkor mekkora pénzösszeget kapnánk, igy vessük össze a pályázatokat, Jancsi György: 390 m2 nagyságú területről van szó, mely 4000 Ft négyzetméterenként. Ez azt jelenti, hogy 1,6 millió forint a telek ára, ehhez jön az építmény ára, valamint hogy az épület közmüvei - 29 - ellátott. Marton István: A határozati javaslat a./ pontjával értek egyet, az előbbiekben elhangzott indokok alapján. Németh László: Nem tartom valószinünek, hogy 2 millió forintnál többért el tudjuk adni, mert elfeledkeztünk arról, hogy az épület déli szárnyán 6 db garázs van. Ha valaki megveszi ezt az épületet, ugy éri meg számára, ha a garázsokat is megvásárolja, azokért viszont 500 ezer forintot biztosan elkérnek, ami csökkenti a telek árát. Palotás Tibor: Fontosnak tartanám megkérdezni a Szabadság téri általános iskola igazgatóját, hogy tornaterem céljára még mindig igényelné-e ezt az épületet. Enélkül nem szabadha határoznunk e témában. Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság azért tett többféle javaslatot, mert a 2 millió forintos vételárat kevésnek tartja. Véleményünk szerint ha 5 millió forintért megvásárolnák, akkor adjuk el, amennyiben ez nem történne meg, abban az esetben végezzünk állagmegóvást az épületen, irjunk ki ideiglenes hasznosítási lehetőséget az épületre. Azt is el tudom képzelni, ha az előbbi elképzelések egyike sem valósulna meg, akkor irjunk ki pályázatot az épület lebontására . Krémer József: Továbbra is az a véleményem, hogy az épületet le kell bontani és utána a telket értékesiteni. A bontás nem az önkormányzatnak kerül pénzébe, hanem mi kérünk bizonyos összeget azért, hogy valaki azt elbontsa, mert a benne lévő anyag értéke több mint maga a munkadij. Farkas Zoltán: A TEFO osztályvezető véleményét kérem, hogy mennyibe kerülne ha lebontanák az épületet, ha a garázsokat kisajátítanák, és igy értékesítenénk. Ez lehet nyereséges? Karmazin József: Az IKKV-tól árajánlatot kértünk, bontási költségként 1,8 millió forintot jelölt meg. Böröcz Zoltán: Krémer képviselő javaslatával értek egyet, a bontás nyereséges vállalkozás. Véleményem szerint azonnal meg lehetne pályáztatni bontásra a? épületet. Ha állagmegóvásra pénzt fordítunk és utána mégis le kell bontani, akkor feleslegesen költöttünk az épületre. Palotás Tibor: Ugy gondolom a gazdasági bizottság előterjesztése nem hibás ha azt tételezi fel, hogy valaki 5 millió forintot ad ezért az épületért. De azt mondom Balogh képviselőnek is igaza van, hogyha az épület mégis megmaradhat - mert elképzelhető hogy másik statikusnak ez a szakvéleménye -, és gazdaságosan felújítható, akkor vizsgálni kell at iskola igényét tornaterem céljára. - 30 - Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy fogadjuk el az a/ változatot, amennyiben az nem valósul meg, tehát nem lesz vállalkozó, akik megadja az 5 millió forintot, akkor döntsünk most arról, hogy a b./ vagy a c./ változat lépjen-e a helyébe, azzal a kiegészitéssel, hogy a b./ pontban az állagmegóvás mellett irjunk ki pályázatot az épület ideiglenes hasznosítására, a c,/ változatnál pedig a bontásra ugyancsak pályázatot kell kiírni. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az a./ változat kiegészítését javasolom annyiban, hogy országos pályázatot irjunk ki, és a határidő junius 15 legyen. Balassa Béla: Javaslom az a./ és a c./ változat egyidejű meghirdetését . Magyar József: A Sneff téren megkezdődött a terület rendezése, melyhez ez az épület is csatlakozik a későbbiekben. Kérdésem, hogy városrendezési elképzelés van-e erre a területre? Karmazin József: A 44/1990-es számú határozatában a közgyűlés megerősítette a városrendezési terv azon előírásait, hogy ez az épület megszűnjön. Erre a területre van általános rendezési tervi előírás, városközpont részletes rendezési tervi és van a tömbre egy külön beépítési javaslat is. Azért került közgyűlés elé, mert vita volt, hogy megmarad-e az épület, vagy a a rendezési terv előírásai szerint lebontásra kerül. Böröcz Zoltán: A c./ változattal értek egyet, ugy, hogy a bontásra pályázatot irjunk ki. Ez azt jelenti, hogy a terület marad a városé, amely később bármilyen célra /vállalkozás stb./ használható. Az a./ változattal azért nem értek egyet, mert kapunk 5 millió forintot, amely ugyan a költségvetésünket segitené, de a gazdasági újratermelésben nem vesz részt. Dr. Kereskai István: Aki az a./ változattal és a javasolt kiegészitéssel, hogy országos és helyi lapban is tegyük közzé és a határidő junius 15-e legyen, kérem Szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással az a/ változatot fogadja el, a javasolt kiegészitéssekkel együtt. D r . Ke r e;s kai f s tv áii : Abban kérem az állásfoglalásukat, ha az a./ változat nem valósulna meg, helyette a b./ vagy a c/ változat legyen érvényben, azzal a kiegészitéssel, hogy az épület bontását is meg kell pályáztatni. A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a c./ változatot fogadja el a javasolt kiegészitéssel. -31 - A közgyűlés a következő határozatot hozza: 75/1991. számú határozat a/ A közgyűlés a Rozgonyi u. 4., 1165 hrsz-u ingatlant értékesítésre kijelöli, melyre pályázatot ír ki, amit országos és helyi lapban kell közzétenni. Az ingatlan licitárát minimálisan 5 millió Ft-ban állapítja meg. A pályázó részéről megajánlott vételár a szerződéskötést követően 60 napon belül egyösszegben kerül kifizetésre . Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1991. junius 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b/ Ha az ingatlan értékesítésére kiírt pályázat eredmény telen lesz, akkor gondoskodni kell az épület bontásáról, melyet szintén pályáztatni kell. Határidő: 1991. julius 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8. dl Tájékoztató az Ifjúsági Ház, a Zemplén és a Petőfi általános iskolák elhelyezéséről. Előadó: Czupi Gyula képviselő .Czupj Gyula: Az Oktatási és Kulturális Bizottság meghallgatta a tárgyban érintetteket, meglátogatta az összes helyszint. Ezek alapján kát variációt fogalmazott meg. Az egyik, hogy a Petőfi iskola a Zrínyi utcai épületbe kerül. A Zemplén iskola az Ifjúsági Házba költözne, néhány szakkört tovább működtetne, az ifjúsági ház megszűnne. Ez hasonlít a testület korábbi döntéséhez * A másik variáció: a Petőfi iskola maradna a jelenlegi helyén, de, körülményeinek javítása szükséges, pl. iskolabővítéssel. Várható az iskolaszerkezet változása, akkor másfajta iskolákra lesz Szükség, pl. a 6-10 osztályos iskolák. A Zemplén uti iskola megkapná a Zrínyi uti épületet, az ifjúsági ház közművelődési intézményként működne tovább, népművelők közreműködésével • Az I. változat melletti érvek: az oktatás az elsődleges, ha ennek feltételei javíthatók^ akkor a bizottságunknak mindent meg kell tenni ennek érdekében, az iskoláknak bővítési lehetőséget kell adni - 32 Ezzel szembeni érv: az oktatás valóban alapvető feladat,de tul nagy áldozat volna az ifjúsági ház, annál is inkább, mivel a Zemplén általános iskolának az elhelyezésére nem megfelelő. Az ifjúsági ház szerepe tisztázatlan, a jelenlegi körülmények között fenntartani luxus. De szükség lenne ifjúsági közművelődési intézményként való működésére. A bizottság többségének véleménye, hogy a Petőfi iskola maradjon a jelenlegi épületében, az ifjúsági ház is, a Zemplén Győző általános iskola a Zrinyi uti épületbe költözzön. Ez ügyben a testületnek a közeljövőben állást kell foglalnia. Ugy gondolom, hogy a bizottság tájékoztatója segit a döntés meghozatalában. 8. e) Vizilabda szakosztály működése Előadó: Minorics Piroska képviselő Minorics Piroska: A közgyűlés FIDESZ csoportja az ülés megkezdése előtt adta át a képviselőknek a vizilabda szakosztály működtetésére vonatkozó javaslatát. Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel a Polgármestert az előterjesztésben meghatározott tarta lommal történő megállapodás megkötésére a vizilabda szakosztály működtetése érdekében. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 76/1991. számú határozat A közgyűlés a VIZMÜ SE vizilabda szakosztály 1991. évi működtetésével egyetért. Felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztésben megfogalmazott tartalommal történő megállapodás megkötésére. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8. f) Olajbányász SE tenisz szakosztály támogatása Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Fgr.kas Zoltán: A költségvetésnél elfogadtuk a sportcélú támogatásokat, ebben az Olajbányász SE tenisz Szakosztályának 200 ezer Ft-ot. Az egyesület kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy a 200 ezer Ft-ból 50 ezer Ft-ot a "Volley" alapítványba helyezzünk el. A közgyűlés határozata nélkül alapítványba pénzt átutalni nem lehet, kérem a testület hozzájárulását. - 33 - A közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : 77/1991. számú határozat A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az OLAJBÁNYÁSZ SE tenisz szakosztályának 200.000 Ft-os támogatásából 50.000 Ft a "Volley" alapítványban kerüljön elhelyezésre. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére . Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8. g) A balatonberényi üdülő 1991. évi üzemeltetése. Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: A balatonberényi üdülőt önköltséges alapon ez évben nem tudjuk működtetni, mert nincs a dolgozók részéről igény ilyen formában az üdülésre. Mivel az üdülőt a zalaegerszegi polgármesteri hivatallal közösen üzemeltetjük, ezáltal megkérdőjeleződik az ő nyaralási lehetőségük is, illetve a már korábban kialakított csereüdülési lehetőség, pl. Szentendre. A dolgozók és a szakszervezeti bizottság kérése, hogy ezügyben találjunk megoldást. Javasolom a közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert, hogy a hivatal pénzeszközeiből oldja meg a balatonberényi üdülő ez évi működtetését, hogy az ne önköltséges legyen. Ennek anyagi vonzata 250-300 ezer forint. Pilczer Éva-. Mennyi egy önköltséges turnus családonként, és mennyit Ségitene, ha a kérést az önkormányzat támogatná? Dr. Kereskai István: Felébe kerülne ha nem lenne önköltséges. Ha önköltséges, akkor egy kétgyermekes családnak 10 napra 18-20 ezer forintba kerülne. Aki egyetért azzal, hogy az üdülés ne legyen önköltséges és megbíz azzal, hogy előirányzat felhasználási jogkörömben teremtsem meg az anyagi feltételeket, kérem szavazzon. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 7871991. számu határozat A közgyűlés hozzájárul ahhoz,hogy a balatonberényi üdülő ez évben ne önköltséges alapon működjön. - 34 - Megbízza a polgármestert, hogy előirányzatfelhasználási jogkörében teremtse meg ennek anyagi feltételeit. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8. h) A Zemplén Győző utcában épülő üzletsorok helyzete Elöadő: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő Czotterné Ivády Zsuzsa: A Zemplén Győző utcában épülő üzletek tulajdonosai közül többen kerestek meg a következő problémával. 1990 márciusában nyilvános versenytárgyaláson a tanács licittel eladásra kinálta azt a területet, ahol most a 14 üzlet épül. A tulajdonosokat arra kötelezték, hogy csatlakozó terveket készit-sék el, az épitési engedélyt is ennek figyelembevételével adták ki. Az épitési engedély nem szakaszolja az épitkezést, hanem egyben kezeli. Az épületeknek az év végéig kellett volna elkészülnie, ez módositva lett ez év junius 30-ra. Pillanatnyilag ugy tűnik, hogy ezt a határidőt sem tudják tartani. Az épitési engedély egyik kritériuma az is, hogy a parkolókat is időre el kell késziteni. Amikor a telkek eladásra kerültek üres telekről volt szó. Menet közben kiderült, hogy azon az üres telken rajta fekszik az ÁÉV felvonulási épülete, amelynek ablakai be vannak törve, csövesek kedvenc helye. Ugy tudom erre az épületre akkor bontási határozatot adtak ki, melyet átváltoztattak ideiglenes fennmaradási engedéllyé. Bonyolítja a dolgokat, hogy az ÁÉV időközben egy személynek eladta, vagy bérbeadta az épületet. A tulajdonosok, akik itt vásároltak telket, hogy üzletet építsenek, ezt most nem tudják megtenni. Ha a helyzet rövid időn belül nem változik, akkor a tulajdonosok perelni fogják az önkormányzatot, még az elmaradt haszonért is. Dr. Henczi Edit: Egyedi államigazgatási ügy és nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe. Olyan műszaki probléma, aminek megoldására a műszaki osztály többször javaslatot tett az építőközösségnek. Dr. Kereskai István: Ha egyedi államigazgatási ügy, akkor valóban nem a képviselőtestület kompetenciája. Ha nem értenek egyet az I. faku épitési hatóság döntésével, akkor van fellebbezésre lehetőség. Palotás Tibor: Az lehet, hogy jogilag igy van, hogy egyedi államigazgatási ügyben ez a testület nem illetékes, de akkor azt jelenti, hogy semmilyen kellemetlen ügyben ez a testület nem tud valamilyen megoldást hozni. Én ugy tudtam, hogy az önkormányzatnak sokkal nagyobb ügyekben van jogköre, akkor ebben méginkább van jogkörünk. Ekkora korlátokat ne szabjunk magunknak, mert akkor haza is mehetünk. 0r. Kereskai István: Egyedi államigazgatási ügyben döntési jogköre nincs a testületnek. 35 - 8. i/ Javaslat az etnikai és nemzetiségi bizottság összetételének vizsgálatára. Élőadó: Böröcz Zoltán bizottsági elnök A közgyűlés 28 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 79/1991. számú határozat A közgyűlés megbízza az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság megválasztásának körülményeit. A vizsgálat eredményétől függően tegyen javaslatot a közgyűlésnek az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság szavazással történő megerősítésére vagy a személyi összetétel megváltoztatására . Felelős : Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 9. Interpelláció Czotterné Ivády Zsuzsa Írásban beadott interpellációja a jegyzőkönyvhöz csatolva. Dr. Kereskai István: A képviselőnő által leirtakkal döntően egyetértek , de van egy-két olyan vonatkozása az interpellációban leírtaknak, melyet meg kell vizsgálni. Kérem fogadja el azt, hogy 15 napon belül Írásban válaszolok, hogy a felvetésekkel kapcsolatosan milyen intézkedéseket tettünk. Czotterné Ivády Zsuzsa: Elfogadom, de egy témában szeretném kérni a képviselőtársaim állásfoglalását. Dr. Kereskai István: Korábbi testületi ülésen Takács Zoltán képviselő javasolta, hogy csatlakozzunk a világkiállításhoz. A javaslatot a testület nem fogadta el. Mivel az interpelláció ismételten foglalkozik e témával, megkérdezem a közgyűlést, hogy egyetért-e a világkiállításhoz való csatlakozással? Jancsi György: Ez milyen kötelezettséggel jár? Dr. Kereskai István: Nem jár kötelezettséggel, demonstrálnánk, hogy világkiállítást szeretnénk Magyarországon. A közgyűlés 13 szavazattal, 15 tartózkodással ismét ugy foglal ál lást, hogy a Világkiállítás megrendezéséhez szándéknyilatkozatot nem tesz, 36 10. Az 1991. május 27-i közgyűlés napirendi pontjaira javaslat. A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 80/1991. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1991. május 27-én /hétfő/ 14.00 órakor tartja. Napirendi pontok: Az 1990. évi zárszámadás megtárgyalása. Az uj szeméttelep létesitésével összefüggő feladatok. Kiskanizsa csatornázása. Telefonhelyzet áttekintése. Katonarét autóbuszközlekedése. Bizottságok kiegészitése, az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság is . Környezetvédelmi mérőműszerek. KBMSZ tornaterem ügye. Ifjúsági Ház ügye. IKKV átalakulása. 1991. évi költségvetés módosítására javaslat. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester a közgyűlést 22,30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . Dr.Kereskai István polgármester r |
