Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg!
1.99 MB
2026-06-24 14:47:27
 

application/pdf
Védett Védett
0
46
Régió Magazin Nagykanizsa 2004. március 30. VII. évf. 3. szám

Információs kiadvány
Főszerkesztő: Deregi László
Munkatársak:
Balogh Antal, Szalai Melinda, Szendrői Eszter,
Tábori Zsuzsanna, Szabadi Tibor, Vízvári József.
Tördeiőszerkesztő: Bányai Péter • E-mail: peterbanvai@axelero.hu
Címlaptotó: Bányai Péter
Szerkesztőség levélcíme: 8801 Nagykanizsa, Pf.: 504.
Telefon: 06 30/969-3115; • Fax: 93/326-905
E-mail: kanizsaradio@chello.hu: WEB: http://www.kanizsamagazin.hu
A Kanizsa Magazin megrendelhető:
Informatikai Kiadó Bt. 8801 Nagykanizsa, Pf.: 504.
ISSN: 1418-6543

A következő szöveg a kiadványból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével:

Információs kiadvány
Nagykanizsán, a régió településein. Térítésmentesen jut el többek között a könyvtárakba, szállodákba, szociális, információs, idegenforgalmi, szórakoztató egységekbe a kanizsai postafiókkal rendelkező cégekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez.
alomból
.iteratúra
t Horn Gyulával vétról
'' ''ímÉÉ- {stv^n> Radnóti-díjas versmondó ormányvdltás és az igazság
\
Tavasz és szerelem 7. oldal
www.kanizsamagazin.hu
2
Kanizsa Magazin
így látja a volt miniszterelnök
Beszélgetés Horn Gyulával
Március 24-én pár órára Nagykanizsán járt Horn Gyula, volt miniszterelnök úr. A Honvéd Kaszinó épületében tartott egy rövid áttekintést a mai politikai aktualitásokról, válaszolt az érdeklődők kérdéseire és adott interjút lapunknak is.
— Alig egy hónap és az Európai Unió tagjai leszünk. Értékelje az eddigi tapasztalatait. Milyen vélemények hangzanak el a leggyakrabban?
— En sorsdöntőnek tartom azt, ami az idén végbement. Ez egy folyamatnak nem a lezárása, hanem a része. Vannak nagyon kemény, elitélő vélemények is. Most legutóbb Zalaegerszegen is, és nem a lakosság, hanem az odaérkező politikusok szájából kellett hallanom olyan sületlenségeket, amelyekkel az emberekben akarják megingatni az Európai Unióba vetett hitüket. Tessék elhinni, hogy ilyen lehetőségünk soha nem volt, hogy a fejlett államokhoz föl tudjunk zárkózni. És ez nem valakiknek a jótékonykodása miatt jöhetett létre, hanem a nép áldozatvállalása árán. Szeretném elmondani, hogy jelentősen csökkent az ország adósságállománya, 26 milliárd dollár adóssággal vettük át az Antall-kormánytól az ország vezetését és 7 milliárd dollárral adtuk át a Fidesznek. Van még ma is adósságunk, de ez már kezelhető! Állítom, hogy az ország gazdasága fejlett. Olyan országok piacain is jelen vannak a termékeink, ahol több szomszéd még nem is tudott megjelenni. Legyünk büszkék erre! Sokan azt mondják, hogy a belépéssel elveszítjük a függetlenségünket. Ma már nincs olyan állam, amely független lenne, legalábbis a régi értelemben. Ma már a kölcsönös egymásra utaltság korszakát éljük!
— Említette, hogy vannak még ellenzői a csatlakozásnak. Hogyan jelentkeznek ezek a megnyilvánulások? Milyen negatív hatásai vannak, vagy lehetnek ezeknek?
— A tíz, most csatlakozni szándékozó ország közül csak egyedül mi vittük ki belső bajainkat a nemzetközi fórumokra. Hogy ezt miért csinálják egyes urak, meg nem tudom mondani. A mi vitáinkat itt helyben, az országban kellene megvitatnunk és megoldanunk. Mi ezt szeretnénk, de úgy látszik, nem mindenki gondolja így. Ezek a megnyilvánulások mindenképpen ártanak az ország megítélésének.
— Az Európai Unióban a szociális helyzet mindig elsőrendű kérdés. Mi hogyan állunk ezzel? Nagyon régóta vár megoldásra a cigány kérdés is. Mi a véleménye?
— Létezik az európai szociális modell. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell a különbséget a gazdasági növekedés, teljesítmény és a jövedelmi viszonyok terén. Ez kisebb-nagyobb mértékben egész Európában probléma. Biztosítani kell a tisztességes megélhetéshez szüksége