* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.39 MB | |
| 2026-02-17 15:56:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  238 | 377 | 1994. április 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 103/1994-től 114/1994-ig Rendeletek száma: 8/1994, 9/1994, 10/1994. Napirendi pontok: 9.) Javaslat a vezető óvónők státuszának meghatározására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke 10.) Javaslat az évközben megüresedő vezető óvónői álláshelyek pályáztatására (Írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke 11.) Javaslat a középiskolai kollégiumok átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) Javaslat az általános iskolákban induló tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának 1993. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Az 1993. évi pénzmaradvány felosztása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor önálló képviselői indítványa Bagola-Kisfakos-Nagyfakos gázellátásáról (írásban) 15.) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 16.) Kiegészítő javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város vagyonkatasztere elkészítésének díjazására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 17.) Fejlesztési javaslat Nagykanizsa város gazdasági életének élénkítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 18.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház rekonstrukciójának állásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 19.) A Hivatásos önkormányzati Tűzoltóság támogatása gépjármű beszerzéséhez (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 20.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványai a Piarista Iskola ügyében és a Humán Osztály vezetőjének leváltása tárgyában, a víz-csatornadíj megállapításához (írásban) 21.) Stamler Lajos önálló képviselői indítványa város galéria létesítésére (írásban) 22.) Marton István önálló képviselői indítványa az Oktatási és Kulturális Bizottság feloszlatása és újraválasztása ügyében (írásban) 23.) Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 24.) Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke 25.) A hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezete Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 26.) Egyebek a.) Arany László fellebbezése (írásban) b.) Kertész Imréné fellebbezése (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-6/2/1994. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1994. április 25-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 103/1994-től 114/1994-ig Rendeletek száma: 8/1994, 9/1994, 10/1994. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. április 25-én (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Sabján Imre, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Jesch Aladár, Metzgerné Pilczer Éva, Sneff Mária. Tanácskozási .joggal meg.ielent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Cserti Tibor, Dr. Spingár László, Karmazin József, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Dr. Müller János, Osváth Sándorné, Dusnoki Ágnes, Csordásné Láng Éva, Ágoston Károlyné, Tóth Lászlóné, ifj. Ostváth Sándorné, Imre Béla a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Teleki László szószóló, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet részéről, Dr. Szabó Csaba kórházigazgató, Janzsó Antal, Jászberényi László, Dömötör Miklósné, Horváth Ferenc, Silló Zsolt, Tóth Miklós, Tóth László igazgatók, Gerócs László a KANIZSABER vezetője, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok. Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa új^ság munkatársa, a város óvónői, pedagógusai, a Nagyrác Uti Általános Iskola tanulóinak szülei és Tuboly Józsefné SZM-elnök. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, ezért a folytatólagos ülést megnyitom. Megkérem a jegyzőnőt ismertesse az április 18-i közgyűlésen elfogadott és még meg nem tárgyalt napirendi pontokat. Dr. Henczi Edit: Az elmúlt közgyűlésen a következő napirendi pontok tárgyalását szavazta meg a testület: 2 9.) Javaslat a vezető óvónők státuszának meghatározására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke 10 11 12 13 14 15 16 17, 18 19 20 21 Javaslat az évközben megüresedő vezető óvónői álláshelyek pályáztatására (Írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke Javaslat a középiskolai kollégiumok átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Javaslat az általános iskolákban induló tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának 1993. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Az 1993. évi pénzmaradvány felosztása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor önálló képviselői indítványa Bagola-Kisfakos-Nagyfakos gázellátásáról (írásban) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Kiegészítő javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város vagyonkatasztere elkészítésének díjazására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Fejlesztési javaslat Nagykanizsa város gazdasági életének élénkítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház rekonstrukciójának állásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke A Hivatásos önkormányzati Tűzoltóság támogatása gépjármű beszerzéséhez (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok Palotás Tibor önálló képviselői indítványai a Piarista Iskola ügyében és a Humán Osztály vezetőjének leváltása tárgyában, a víz-csatornadíj megállapításához (írásban) Stamler Lajos önálló képviselői indítványa város galéria létesítésére (írásban) 22.) Marton István önálló képviselői indítványa az Oktatási és Kulturális Bizottság feloszlatása és újraválasztása ügyében (írásban) 23.) Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 24.) Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke 25.) A hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezete Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 26.) Egyebek a.) Arany László fellebbezése (írásban) b.) Kertész Imréné fellebbezése (írásban) c.) Márkus Jánosné fellebbezése (írásban) Kérem a fellebbezéseket a közgyűlés zárt ülésen tárgyalja meg. Dr. Kereskai István: Aki a felsorolt napirendi pontokat elfogadja és a fellebbezéseknél zárt ülés tartásával ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 9.) Javaslat a vezető óvónők státuszának meghatározására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke Palotás Tibor: Törvényes-e ez az előterjesztés? Dr. Henczi Edit: Az önkormányzatnak joga eldönteni, hogy az intézmények státuszát hogy határozza meg, önálló vagy részben önálló intézményt alakít ki. Ha valaki besorolása már megtörtént és most visszasorolták, az kezdeményezhet Munkaügyi Bíróságon pert. Gerencsér Tibor: Az Oktatási és Kulturális Bizottság az előterjesztés c.) pontjában azt javasolja, hogy azokban az intézményekben, ahol a vezető megbízatása ez évben lejár, egy évi időtartamra kapjanak a vezetők a közgyűléstől megbizást. Ez törvénybe ütköző, mert egy lejárt pályázat után a pályázat meghirdetése helyett egy éves megbizásról lenne szó. Ha a pályázat eredménytelen, akkor lehet valakit megbízni egy évre a vezetői feladatokkal. Balogh György: Rosszul fogalmazott Gerencsér Tibor a Humán Osztály vezetője, mivel szerinte az Oktatási és Kulturális Bizottság tette ezt a javaslatot. Az előterjesztés pontosan azt tartalmazza, hogy az említett javaslatot a bizottság elveti (1 igen, 4 nem, 1 tartózkodás). A Családi Iroda vezetőjének pályáztatásánál elmondtam a "vezetői" és a "magasabb vezetői" besorolás szerinti különbséget. Itt arról van szó, hogy intézményvezetőket visszaminősítene a testület. Ha ezt megtennénk, törvényesen cselekszünk, de erkölcsileg - és a múltkori döntés alapján, következetesek vagyunk - nem tudjuk elfogadni. Ahol lejárt a vezetői megbizatás időtartama, ott pályázatot kell kiírni. Cserti Tibor: A közgyűlés nem konzekvens korábbi döntéseivel. Mielőtt pályáztatnak tisztázni kellene, milyen szervezeti rendszerben kellene az alapvető feladatot ellátni. Amikor a HUMÁN GESZ önálló napirendként szerepelt napirendként, ott óvodai igazgatóság lehetősége körvonalazódott. Balogh Tibor: Maradjon meg a jelenlegi vezetőknél az eddigi állapot, ha azonban a megbizatás lejár, pályáztatásra kerül sor, ne magasabb vezetői besorolást kapjanak. Dömötörffy Sándor: Ha nem magasabb vezetői besorolás alapján kerül a pályázat kiírásra, akkor ez automatikusan azt jelenti, hogy az óvodai igazgatóságot létre kell hozni? Ki lesz ennek a felügyeleti szerve? Dr. Kereskai István: Valakinek kell munkáltatójának lenni, aki lehet a polgármester vagy egy óvodai igazgatóság vezetője, ez a testület döntésétől függ. Ha nem magasabb vezetői besorolást kapnak, akkor nem kell pályázatot kiírni, hanem meg kell jelölni, hogy ki nevezze ki. Dömötörffy Sándor: Közismert a város anyagi helyzete és az, hogy az óvodák dolgozói gyengén fizetettek. 8-16.000 forintos tételről vitatkozunk, ne tegyük ezt, adjuk meg, de a közgyűlés differenciáljon, az óvónők státuszát változatlanul a közgyűlés hagyja jóvá. Marton István: A közgyűlés működéséből 6 hónap van hátra. Egyetértek Balogh képviselővel, hogy semminemű erkölcsi jogunk visszavonni a magasabb vezetői státuszt. Javasolom az előterjesztés visszavonását, vegyük le a napirendről, a státusz az eddigieknek megfelelően maradjon változatlan. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Marton képviselő javaslatával? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a vezető óvónők státuszának meghatározásáról szóló előterjesztést leveszi a napirendi pontok közül azzal, hogy a vezető óvónők státuszát változatlanul hagyja. 10.) Javaslat az évközben megüresedő vezető óvónői álláshelyek pályáztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 103/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a következő vezető óvónői álláshelyekre hirdet pályázatot: 1. Űrhajós uti Napköziotthonos Óvoda 2. Arany János uti Napköziotthonos Óvoda 3. Kisfaludy uti Napköziotthonos Óvoda 4. III. számú Óvodai Igazgatóság - Az állás betöltésének feltételei: a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet és a 2/1992. (XII. 4.) MKM rendeletben megfogalmazottak szerint. - Bér: a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint. Vezetői jaótlék: 16.000 Ft. - A megbízás kezdő időpontja: 1994. augusztus 1. - A pályázat benyújtásának helye: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Osztálya 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. - A benyújtás határideje: megjelenést követő 30 nap. Határidő: 1994. április 26. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a középiskolai kollégiumok átszervezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: E tárgyban a Széchenyi Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatójától, az intézmény tanulóitól, dolgozóitól, szülőktől, a kollégium vezetőjétől és a Cserháti Szakközépiskola igazgatójától érkezett beadvány. Palotás Tibor: Kinek van igaza, az előterjesztőnek vagy a beadványokat szerkesztőknek, akik arra hívták fel a figyelmünket, hogy az előterjesztésben hibák vannak. Csordásné Láng Bva: Tóth László, a kollégium igazgatója által írt levélre reagálnék. Az előterjesztésben valóban nem szerepel az, hogy az első két szint kerüljön átalakításra iskolaépületként és a felső kettő maradjon meg iskolakollégiumként. Nem látok értelmét ennek a beirásnak, mivel jelenleg az intézmény 11 tantermet használ a kollégiumban átalakítás nélkül, ennél több tanterem kialakítására nincs lehetőség. A 4. pontban írja, hogy "semmibevette az egyeztető tárgyaláson elhangzottakat". Ezt nem értem, mivel az ott elhangzottak - az átalakítás kivételével -beírásra kerültek. A 7. pont arról tájékoztat, hogy csak vasárnap délutántól van ügyelet. Az éjszakai ügyelet is ügyelet, ami iskolai működtetés esetén nem kerül kifizetésre. A 8. ponttal kapcsolatosan az igaz, hogy a döntés ez évben két-három hónapot jelent, de jövőre ugyanúgy jelentkezik. A 10. pontban leírtakat kiegészíteném, hogy a Cserháti "két műszakban" foglalkoztatja a Thury-s gyerekeket, hisz 5.30-ra járnak és 22.00-ig vannak a vendéglátó helyeken és mégis megoldott az ellátásuk. A másik beadványban Jászberényi László kollégiumigazgató levelében arra hivatkozik, hogy nem mérték fel a kollégiumi igényeket. Ezt visszautasítom. Az Ipari Iskola kivételével valamennyi intézmény vállalta, hogy a beiratásokkal egyidejűleg felméri a kollégiumi igényeket is. Ennél az iskolánál az előző évi tanulólétszámból következtettem a várható kollégisták számára. Levelében utal arra, hogy a "Hangár Színház" vidéki tanulóit kötelező elhelyezniük. Arról volt szó, hogy ha szabad kollégiumi kapacitás lesz, akkor megoldjuk az elhelyezést, az ezzel kapcsolatos megbeszélésen Jászberényi László vett részt. Tíz éve zárva van a kollégium hétvégén, pedig lehetőséget kellene teremteni a gyerekeknek, hogy a hétvégén is itt legyen. A vasárnapi ügyeletre 1994-ben 538.000 eFt-tot kért a Széchenyi Ipari Iskola, 1992-ben 162.000 eFt-ot használtak fel e célra. Az előterjesztésben szereplő összegek nem tartalmazzák a hétvégi ill. éjszakai működtetés költségeit. Az elkövetkezendő négy évben a középiskolák gyermeklétszáma várhatóan 1000 fővel csökken, így a kollégiumi férőhelyek iránti igény is csökkeni fog. Ma kaptak a képviselők egy újabb beadványt az érintett négy fél, ill. szakszervezet aláírásával, mely előkészítésében az osztály is részt vett. Úgy érzem, az osztály által összeállított anyag részletes. Kérem fogadják el az előterjesztést. Koczfán Ferenc: Az előterjesztésben a Széchenyi Ipari Iskola tanulói által igénybevett kollégiumi férőhelyek száma 71, ugyanakkor itt 21-23 fő hangzott el. Mi az összefüggés a kettő között? Csordásné Láng Sva: A Cserháti kollégiumból a lányok a Középiskolai Leánykollégiumba költöznének. A kollégium vezetője 67 főt mondott, az év elején a statisztikájukban 66 fő szerepelt, az egyeztető tárgyaláson 71 fő, majd az ezt követő napokban 73 személyt mondtak. Az 1994-95-ös évre a Széchenyi kollégiumban 50 főt tartok reálisnak. Farkas Zoltán: A határozati javaslat b. pontjának első változatának utolsó mondata így hangzik: "A közgyűlés támogatja, hogy a jelenlegi Széchenyi István fiúkollégium épülete iskolai oktatási célokat szolgáljon." Én a harmadik változatra szavaznék, ugyanis ha ez az épület az oktatási szektorban marad, akkor nem tettünk semmit. Elképzelhetőnek tartom, hogy a kollégiumot albérlők házaként vagy nyugdíjas házként hasznosíthatná a testület. Balogh Tibor: A Középiskolai Leánykollégium, a Dr. Mező Ferenc Gimnázium, a Széchenyi Ipari, a Cserháti Szakközépiskolák igazgatói, valamint a Pedagógus Szakszervezet titkára beadványukban kérték a határozati javaslat a.) pontjának elfogadását. Ha a Középiskolai Leánykollégium összevonásra kerül a Dr. Mező Ferenc kollégiummal, akkor három nevelői állás bére takarítható meg, mely éves szinten 2.373.440 forintot jelent. A Széchenyi kollégiumot megvizsgálták mérnökök és nem tartjá alkalmasnak az épület míy5odiJi_L^harma^ iskola oktatási célra történő hasznosítását. Palotás Tibor: Farkas Zoltán alpolgármestertől kérdezem, valóban úgy gondolja, át lehetne adni a kollégium épületét az általa javasolt célú hasznosításra annak ellenére, hogy ott iskolai oktatás folyik? Farkas Zoltán: Nem tudom megmondani mennyi a realitása az általam elmondottaknak, mert a szükséges vizsgálatok nem kerültek elvégzésre. Ha a 11 osztály máshova nem helyezhető el, akkor további egy évre az elhelyezést ott kellene megoldani. Czobor Zoltán: Módosító javaslatom, hogy a közgyűlés a későbbiekben döntsön az épület hasznosításáról, határidő 1994. szeptember 30. legyen. Koczfán Ferenc: Mi a véleménye a Széchenyi vezetőjének a kollégium felső két szintjének más célra történő hasznosításáról, amikor köztudott, hogy állandó teremproblémái voltak? Oktatási célra kellene-e ezt az épületet hasznosítani? Dr. Kereskai István: Jelenleg 11 tantermet használ a Széchenyi Ipari Iskola a kollégium épületében. A kővetkező oktatási éviién a szakmunkásképző iskolában 9 osz táTTyaT- Tsevesebb indul. Nem szabad plusz épület igényeket inegszavaznia ^TTcozgyülésnek. Gerencsér Tibor: Külön kell választani azt, hogy mi lesz az épület sorsa, mit nyújt az ipari iskola kollégiumi épülete az ott lakók számára. Az egyeztetésen a diáktanács elnöke elmondta, nincsenek meg ott a kollégiumi feltételek. A város oktatási intézményeitől a működési költségekre 100 millió forintos igény került benyújtásra. Mindezek ismeretében meg kell fontolni a testületnek a döntést. Kérem az előterjesztés elfogadását. Balogh György: Gondozóházra szükség lenne, de úgy gondolom, hogy lakóépület működtetése egy kimondott (gimnáziumi, általános) iskolai környezetben nem szerencsés megoldás. Sab.ján Imre: Fogadjuk el az intézményvezetők beadványát olyan feltétellel, hogy amennyiben a júniusi beiratások meglesznek, akkor döntsünk végérvényesen. Farkas Zoltán: Úgy gondolom, ötletemnek van realitása. Szerintem egy albérlők háza és egy leánykollégium elfér egymás mellett. Meg kell vizsgálni a lehetőséget, van-e ennek jogosultsága, természetesen akkor, ha ma nem mondja ki a testület az oktatási célra történő további működtetését. Cserti Tibor: Nem döntéssel is a közgyűlés olyan konkrét döntéseket "hoz", melyek alapjaiban határozzák meg a következő időszakot. A folyó működési kiadások 300 millió forinttal haladják meg a működő bevételeket, mely a beruházást, felújítást nem tartalmazza. Körülbelül 250 közalkalmazott jövőbeni sorsáról van szó, melyet humánosan, szakmailag elfogadhatóan kell megoldani. Az önkormányzat a tulajdonos, ezért döntenie kell, hogyan gazdálkodik vagyonával. Farkas Zoltán: A határozati javaslat b.) pontjára tett módosító indítványomat visszavonom. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő az első változat utolsó mondatának módosítását javasolta, "A közgyűlés későbbiekben dönt a Széchenyi kollégium épületének hasznosításáról, melynek határideje 1994. szeptember 30." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 12 szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Sabján Imre képviselő javaslata, hogy az 5 aláírással ellátott változatot (beadványt) fogadja el a testület és a kollégiumi beiratások után térjünk vissza rá. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Gerencsér Tibor: Az átszervezés levezényléséhez idő kell, abban az esetben, ha csak szeptemberben derül ki hogy dönt a közgyűlés, akkor az ott dolgozó nevelők munkájának megszervezése nehéz lesz. Ha most dönt, akkor van idő helyet biztosítani számukra vagy maguk keresnek másik munkahelyet. Palotás Tibor: Sabján Imre képviselő javaslatáról az osztályvezető által elmondottakkor derül ki, hogy egy képtelen javaslatot tett, ezért kérem, az újbóli szavazást, vitát. Balogh Tibor: Szavazás előtt más véleményt is hallgassunk meg. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Janzsó Antal igazgató szólhasson? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 9 Janzsó Antal: Az előterjesztést az érintett intézményvezetők kérték azzal, hogy racionálni kell a kollégiumok helyzetét, amit mi leírtunk, azt vállaljuk. A pénz - ami itt szóba került -augusztus végén mobilizálható. Ha a beiratáskor új helyzet áll be, azt is vállaljuk, hogy közösen megoldjuk. Az előterjesztés a.) pontjának elfogadását kérjük, mely a szakszerűség, gazdaságosság elvét próbálja érvényesíteni. Dr. Kereskai István: Ismételten szavazunk Sabján képviselő javaslatáról. Ki fogadja el javaslatát? A közgyűlés 11 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a határozati javaslat a.) pontjával? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A módosított b.) pont első változatával ki ért egyet? A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti, mivel intézmény megszüntetéséről van szó. Dr. Kereskai István: Ismételten megkérdezem, ki ért egyet a b.) ponttal? A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A b.) pont második változatával ki ért egyet? A közgyűlés 1 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A b.) pont harmadik változatával ki ért egyet? A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 104/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) az Oktatási és Kulturális Bizottság javaslata alapján 1994. július l-jétől a Középiskolai Leánykollégiumot, mint részben önálló intézményt megszünteti és szervezetileg a Dr. Mező Ferenc Kollégiummal összevonja. A kollégium szakmai irányítását az intézmény igazgatója által kinevezett kollégiumvezető látja el. Határidő: 1994. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) későbbiekben dönt a Széchenyi kollégium épületének hasznosításáról. Határidő: 1994. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c.) jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Széchenyi kollégium 1 fő, a Középiskolai Leánykollégium 2 fő nevelő tanári állást megszüntet saját hatáskörben. 12.) Javaslat az általános iskolákban induló tanulócsoportok számának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Bejelentési kötelezettségem van. A napirend tárgyalásán nem fogok részt venni, ennek oka, hogy elfogultsággal vádolható vagyok. A Zalai Hírlap pénteki száma van előttem, melyben két dolog szerepel az első oldalon. Az egyik, hogy megszűnik-e a Nagyrác Iskola, alatta pedig Orbán Viktor pártelnök a Fidesz Zala megyei képviselőjelöltjei között. Felolvasok a felette lévő cikkből, "ók ragaszkodnak az iskoláért, és ez ügyben rendkívüli szülői értekezletet is tartottak, ahova meghívták Farkas Zoltán alpolgármestert is, hogy adjon választ kérdéseikre, ámde megmagyarázhatatlan elutasítással találták szemben magukat, nem ér rá elmenni, mert a sörgyári bálon kell részt vennie." Mit sugall ez a cikk? Csütörtök délután bejött hozzám pár ember, akiket bejelentés- nélkül fogadtam két tárgyalás között. Meghallgattam problémájukat, azt tanácsoltam, fogalmazzanak meg egy tiltakozó levelet és jöjjenek el a testület ülésére. Erre jelent meg a Zalai Hírlap cikke. Péntek délelőtt behozták a petíciót, meghívtak a szülői értekezletre és ekkor mondtam, hogy nem tudok elmenni, mert a sörgyári bálba a polgármester a fővédnök, aki Kovásznára utazott és ezért én helyettesítem. (Az újságcikk a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 11 Dr. Kereskai István: Kérek mindenkit ne politizáljanak, a tárgyal kapcsolatosan mondják el véleményüket. Takács Zoltán: Én is más elfoglaltságomat mondtam le és ott tudtam lenni a szülői értekezleten. A sörgyári bálra hivatalos volt Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő is, aki a szülői értekezleten vett részt, Múrakeresztúron lakossági fórumon, és a sörgyári bálon is. A Nagyrác utcai iskola ügyében hozandó döntés fontos a kiskanizsaiak részére. A törvény szerint egy osztályban a maximális létszám 25 fő. Ha ezt szigorúan venné a testület, akkor a beiratott gyermekek számát alapul véve négy gyermeket nem tudnának hova beiratni. Javasolom 26 első osztály indítását. Gerencsér Tibor: A jelentkezők között sok vidéki van, ha nem veszik fel őket abba az intézménybe, ahol tanulni szeretnének, akkor sokan a falusi iskolába járatják gyermeküket. A Piarista Iskolában további két osztály indul. Az április 8-i előterjesztésben a Nagyrác Iskolánál 12 első osztályos szerepel, azóta 17 főre változott. Célszerű lenne itt is engedélyezni az első osztály indítását. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Kiskanizsa olyan családi házas terület, ahová egyre többen kisgyermekkel költöznek ki, várható a gyermeklétszám emelkedése, indokolt az első osztály beindítása. Dr. Kereskai István: Az elkövetkezendő négy évben a várható első osztályosok száma Kiskanizsán 50-60 fő. Sokan behozták gyermekeiket a belváros iskoláiba, így 1993-ban 60 főből 17-et, itt jelentkezik a gond. Azt is megjegyezni kívánom, hogy egy általános iskolára való gyermek (kb. 350 fő) jár be vidékről, tehát mégegy iskolát meg lehetne szüntetni. Balogh^ György: Az Oktatási és Kulturális Bizottság a Zemplén Győző Altalános Iskolában két első osztály indítását javasolja. Március végéig a Nagyrác Iskolába 11 gyermek került beiratásra. A testületnek kell eldöntenie, hogy az alacsony létszám ellenére engedélyezi-e az első osztály indítását, vagy a Templom téri Általános Iskolába irányítja át őket. Ez utóbbi sem jelentené az intézmény megszűnését, hisz jövőre várhatóan 25 első osztályos gyermek lesz a Nagyrác Iskolában. Takács Zoltán: Kiskanizsa 4 km átmérőjű területen helyezkedik el. A két iskola egymástól való távolsága 1,7 km. Nagykanizsa belvárosában ekkora területen kb. 8 iskola van. Kiskanizsának szüksége van a Nagyrác és a Templom téri Iskolára is. Számolni kell azzal, hogy a közeljövőben egyre többen költöznek vissza a peremterületekre - az infrastruktúra fejlesztésével -, ezért nem szabad intézményt megszüntetni. Értsenek egyet első osztály indításával a Nagyrác Iskolában is most is és a későbbiek során is. Kérem hallgassák meg a Szülői Munkaközösség vezetőjét és az intézmény igazgatóját. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A Templom téri Iskolába 33 gyermek jelentkezett, ebből mennyi a vidékről bejáró? A Piarista Iskolába főleg Kiskanizsáról járnak, nem lehetne-e a Templom téri Iskolában kompromisszummal megoldani? Palotás Tibor: Az iskolába 16 gyermek beiratkozott. így egyet kell érteni az első osztály indításával. A Zemplén Győző Általános Iskolába miért két első osztály induljon a tervezett eggyel szemben, mikor az elképzelés az, hogy az Ifjúsági Házban működő tantermeket meg kell szüntetni. Mit ért képviselőnő a Piarista és a Templom téri Iskola közötti kompromisszumos megoldás alatt. Kovács János: A Vécsey és Palini Általános Iskolában 16 fővel indítanak első osztályt, itt is 16 fő jelentkezett, tehát engedélyezni kell az első osztály indítását. Czotterné Ivády Zsuzsa: Nincs oktatási koncepció, így megint nehéz helyzetbe kerültünk. Balogh György: A beíratott gyermeklétszám alapján tette meg javaslatát az Oktatási és Kulturális Bizottság. Ha valóban 16-17 gyermek lesz a Nagyrác uti Iskolában, akkor induljon első osztály ott. De mi legyen azzal a 33 gyermekkel, aki 1,7 km-rel odébb a Templom téri jól felszerelt iskolába iratkozott? Akkor itt nem lehet két osztályt indítani? Mi legyen a plusz 8 gyermek sorsa? Böröcz Zoltán: Meg kell találni az iskola fennmaradásának módját. Egyetértek Czotterné képviselővel, hogy döntésünknél érezzük a koncepció hiányát. Csordásné Láng Bva: A Nagyrác uti Iskolából a Templom téribe nincs közvetlen autóbuszközlekedés, átszállással közelíthető meg. A Zemplén Győző Általános Iskolába egy első osztály indítását támogatnám, mivel nincs önálló épülete, szükségtantermekben vannak elhelyezve az Ifjúsági Házban. Dusnoki Ágnes: Az oktatási koncepciónak két sarkalatos pontja van, a Piarista Iskola elhelyezése és az Ifjúsági Ház jövőbeni sorsa. Nekünk azok az adatok állnak a rendelkezésünkre, melyek a beiratáskor voltak. Jelenleg 60 gyermek jár Kiskanizsáról a belváros iskoláiba. A jelenlegi statisztikai adatok szerint az elkövetkezendő években 45-60 között változik évente az első osztályosok száma. Több érv szól amellett, hogy a^ Nagyrác Iskolában is induljon első osztály. A Templom téri Általános Iskola a város egyik legkorszerűbben felszerelt iskolája, így indokolt az is, hogy ott a jelentkező létszám alapján két osztály indulhasson. Cserti Tibor: Az intézmény a tényleges beiratott gyermekek után kapja a normatív állami támogatást. Jelentős azon gyermekek száma, akik vidékről járnak be, a községeket azonban nem lehet arra kényszeríteni, hogy utánuk a 30-40 eFt-os támogatást megfizessék. A Templom téri Iskola fajlagosan a város legdrágább intézménye lesz, ha nem megfelelő a kihasználtsága. Marton István: Az Oktatási és Kulturális Bizottságra sokkal több operatív feladat hárul, mint a többi bizottságra. Tavaly 50 fős létszám mellett három első osztály indult, egy a Nagyrácban, kettő a Templom tériben. Ez a helyzet nem tartható. Most 40 főről hallottunk. A Zemplén Iskolába 45 főt Írattak be, a Nagyrácba 11-et, ez nem lehet azonos értékű. A bizottság alapos elemző munkát végzett, az osztály előterjesztése eltérő a bizottság véleményétől. Az előzetes számok alapján a bizottság nem hozott döntést. A beiratásokra volt idő, utólagos változtatásokat nem szabadna elfogadni. A város érdeke az intézmények áttekintése, szükséges meghagyása. Jancsi György: Mennyi az utaztatott gyermekek száma? Gerencsér Tibor: A Zemplén Iskola 200 főt utaztat az Ifjúsági Házba, ez éves szinten 400 eFt. A Körösi Csoma Sándor Általános Iskola két osztályt utaztat (60 főt) Kiskanizsára a Templom téri Iskolába. Elhangzott, hogy az oktatás tervszerű áttekintése nem történt meg, ebben a teremben valóban nem. De a szakemberek és az iskolák között megtörtént, kezemben van az oktatási koncepció legutolsó, az osztály által elkészített változata, melyet az iskolák vezetőivel, a szakszervezettel egyeztettünk, az Oktatási és Kulturális Bizottság el kezdte tárgyalni, de nem hozta a testület elé. 1997-ig az összes tanulócsoport létszám is szerepel ebben. A vidékről érkező gyermekeket szívesen fogadjuk abban az esetben, ha a jelentkező intézményben van hely, hisz utánuk a fejkvótát megkapjuk. A Zemplén Iskolába most 45 gyermek jelentkezett, ha oda felveszik őket, akkor az utaztatási költségek 200 eFt-ot tesznek ki, nincs saját konyhája, így az ételköltséget további rezsiköltség terheli, ami éves szinten további 1 millió forintot jelent. A Hevesi Iskolába a korábbi évekkel ellentétben most kevesebb gyermek iratkozott be, ennek feltehető oka, hogy magas volt eddig az elutasított gyermekek száma. Dr. Kereskai István: Takács képviselő javasolta, hallgassuk meg a Szülői Munkaközösség elnökét, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tuboly Józsefné: Miért a sajtóból kell megtudnunk, hogy iskolánkat meg akarják szüntetni? Ez felháborodást váltott ki. Sok társadalmi munkát végeztünk és ha kell megtesszük most is és ha kell, megvédjük az iskolához való jogunkat is. Ha nem indulna első osztály, hátrányos helyzetbe kerülnénk. Tudjuk, hogy a költségvetés pénzszűkében van, de ne az oktatáson spóroljanak. Kisebb létszámú osztályokban eredményesebb munka folyhat. Bízunk abban, hogy önök megfontoltan, jószándékúan döntenek és továbbra is indulhat első osztály. Dömötör Miklósné: Ebből a térségből is neves emberek kerültek ki a mostoha körülmények ellenére is. Most csak első osztály nem indulna, de rövidesen az iskola megszüntetésére kerül sor. Lehet hivatkozni pénzügyi nehézségekre, de gyermekek sorsáról van szó, kérem ezt vegyék figyelembe. Az elkövetkezendő öt évben várható gyermeklétszámról írásban tájékoztattuk a képviselőket. A szülök érdekeiket nem a mindig megfontolandó kifinomult eljárásokkal védik anyagi, szellemi tulajdonukat, az iskolát. Feltehetően más megoldást is lehetett volna találni, mint az újságcikk. Vállaltuk a 9., 10. osztály működtetését intézményünkben, mely kertészet és kisgazdaasszony képzést jelent. Kérem engedélyezzék az első osztály indítását. Jancsi György: A Zemplén Győző, a Körösi Csoma Sándor, a Petőfi Sándor Iskola tanulói több helyen vannak elhelyezve. Az önkormányzat kötelessége azonos feltételek biztosítása az iskolásoknak. Egyes iskolákban 15-16 gyermek jár egy-egy osztályba, míg máshol 30-35. Meddig tartható ez? A gyermekcentrikusságot és a gazdasági szempontokat kell alapul venni. Balogh Tibor: Ügyrendi javaslatom, zárjuk le a vitát. Javasolom, hogy a Nagyrác, Templom téri, Zemplén Általános Iskolákban egy-egy első osztály indulhasson. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy folytatódjon a vita? A közgyűlés 9 szavazattal, 12 ellenszavazattal úgy dönt, hogy a vitát be zárja, nem folytatja tovább. Dr. Kereskai István: Takács képviselő javaslata, hogy a Nagyrác uti Altalános Iskolában induljon első osztály. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Balogh György képviselő javasolta, hogy a Zemplén Altalános Iskolában két első osztály induljon. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javaslata, hogy a Nagyrác Iskolában és a Templom téri Iskolában egy-egy első osztály induljon. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Cserti Tibor: Kérem a polgármestert, szavaztassa meg a költségvetésnél a hozott döntés fedezetét is. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokat is figyelembe véve elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással az előterjesztést nem fogadja el. Czobor Zoltán: Kérem szavazzunk ismételten arról, hogy a Templom téri Iskolában egy első osztály induljon. Kovács János: A Templom téri Iskolába 35 első osztályos van, kérem hallgassuk meg az intézmény igazgatóját. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Silló Zsolt: A törvény értelmében egy osztályban tanítható gyermekek maximális létszáma 25 fő. Ha a testület nem változtatja meg a most hozott döntését, akkor ez azt jelenti, hogy 10 gyermeket el kell utasítani, akiknél ugyanaz a helyzet, mint amit a Nagyrác Iskolánál felsorakoztattak. A jelentkezettek közül három bajcsai, egy pedig tótszerdahelyi gyermek. Horváth Ferenc: A Hunyadi Iskolába 32 gyermek jelentkezett. Ha a napokban további 8 gyermek jelentkezik, 40-es létszám esetén indulhat-e két első osztály intézményünkben az előzőekben felsorolt logika szerint? Jancsi György: Miért nem illeti meg ez a jog a Bolyai Iskolát, illetve a Hunyadi Iskolát, ha Kiskanizsát megilleti? Miért sorolja az önkormányzat hátrányos helyzetbe azokat a családokat, akik a Bolyai Iskolába iratkoztak be? Igazságos beiratkozási feltételek legyenek, azonos mércével. Balogh György: Szabad iskolaválasztás van, de csak a meghatározott létszámig, a törvény maximum 25 főt engedélyez. Rendelkezésünkre állnak az adatok, hogy hova hányan iratkoztak be. A kiskanizsai gyermeklétszám alapján nem tudjuk elképzelni, hogy három első osztály indulhasson. Erre csak akkor van mód, ha annak költségvetési fedezetét is megszavazza a testület. Czobor Zoltán: Nem értek egyet Kiskanizsán három első osztály indításával, 8-10 gyermeket másik intézménybe kell átirányítani. Balassa Béla: A szabad iskolaválasztás joga a magyar állampolgárt megilleti, bizonyos önmérséklettel és kompromisszumkészséggel. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Kiskanizsán két első osztály induljon, egyik a Templom téri, másik a Nagyrác uti Általános Iskolában? 16 A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: Kérem döntsünk arról, hogy a Hunyadi Iskolának lehetősége van-e kettő csoport indítására. Palotás Tibor: Czupi képviselő javaslatával nem értek egyet, kérem a testületet ne értsen azzal egyet. Koczfán Ferenc: 45 fős létszám mellett a Hevesi Iskolában három, míg a Zemplén Iskolában egy osztály indulna. Igaz ez? Göndör István: Balogh Tibor képviselő javasolta, hogy a Zemplén Iskolában ez évben egy első osztály induljon. Kérem szavazzunk erről. Csertl Tibor: Szakmai-gazdasági szempontok alapján javasoljuk -az érveinket az előzőekben már elmondtuk -, hogy a Zemplén Iskolában egy, a Hevesi Iskolában pedig három osztály induljon. Dr. Kereskai István: A szünet előtt a képviselők megszavazták, hogy a Zemplén Iskolában két első osztály induljon. Balogh Tibor: Kérem, hogy a Hevesi, Zemplén Iskolákban induló első osztályok számáról együtt szavazzunk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Zemplén Győző Altalános Iskolában egy, a Hevesi Sándor Általános Iskolában három első osztály induljon? A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Hunyadi Általános Iskolában kettő első osztály legyen? A közgyűlés 3 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 17 105/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) az 1994/95-ös tanévben az általános iskolákban induló első osztályok számát a következők szerint határozza meg: Általános Iskola osztályok száma Körösi Csoma Sándor 2 Péterfy Sándor 2 Hevesi Sándor 3 Zemplén Győző 1 Petőfi Sándor 1 Bolyai János 3 Zrínyi Miklós 3 Rozgonyi 2 Hunyadi János 1 Templom téri 1 Nagyrác 1 Vécsey Zsigmond 1 Palin 1 Miklósfa 1 Rózsa uti 1 összesen: 24 Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) a belvárosi iskolákban újabb vidéki diákok beiratását csak abban az esetben engedélyezi, ha a jelentkezőnek jelenleg már tanult testvére az adott iskolában. Szabadon iratkozhatnak be vidéki gyerekek azokba az iskolákba, ahol nagykanizsai gyerekek felvétele után is van szabad férőhely, így: a kiskanizsai városrészben, a Vécsey és a Palini Általános Iskolában, továbbá a Péterfy és a Hevesi Iskolában. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának 1993. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: Az anyag szerkezetével az a gondom, hogy az "általános gazdálkodási feltételek" fejezetnél részletezni kezd, mielőtt elérne a bevételek alakulásához már közzétesz egy bevételi kivonatos táblázatot ellentétben az 5. oldalon lévő kiadásokkal, ahol jó sorrendbe a 6. oldalra került a tábla. "Az átengedett központi források összege és aránya abszolút értékben is forráskiesést mutatott" írja az anyag, ez így igaz, de szerencsétlen dolog önmagában taglalni, főleg, ha nem tesz arról említést, hogy az állami támogatások milyen mértékben nőttek. Az átengedett központi források 55 millió Ft-os csökkentéséhez hozzá kell tenni, hogy 180 millió Ft-tal nőtt az állami támogatás elsősorban a normatívákból eredően, így a többlet 225 millió Ft. A 2. oldalon látható, hogy a nettó bevétel és a tényleges kiadások összege közötti különbség 154 millió Ft, ez azt jelenti, hogy a hitelpolitikánkkal bizonyos gondok voltak. Nem tudom belátni - amit az anyag részletez -, hogy nőttek a feladatok. Ha kiadásaink 15%-kal nőttek, mely 3%-át fedezte az előző évi maradvány, akkor 12%-os kiadásnövekedés van, 154 millió Ft-os bevételi többlet mellett. Nem látom, hogy akár az inflációt követően nőttek volna a feladatok, mivel annak kétharmadát sem teszi ki. A bevételekre azt írják, hogy jelentősen elmarad a tervezetthez képest. Ez nem igaz, elmaradt a Polgármesteri Hivatalnál, de összességében 93,7%-ra teljesült a tavalyi bizonytalan év ellenére. Kevés a közművesített telkek száma, ez igaz, tűrhetetlennek tartom, hogy az év elején összesen 9 telek várt értékesítésre. Évek óta sérelmezem amikor a módosított előirányzathoz viszonyítják a tényt, az a korrekt, ha az eredetihez viszonyítunk. Egyetértek azzal a megfogalmazással, hogy a beruházáspolitikánkat a visszafogottság jellemzi. A 8. oldalon olvasható, hogy a 200 millió Ft-os hitelkeretből 80 millió Ft előtörlesztésre került. Úgy gondolom, a hitelfelvétel túl volt tervezve. Soknak tartom a zárópénzkészlet 105 millió Ft-os összegét. Az önkormányzati lakások értékesítésénél 21 millió forint volt tervezve, amely közel 500%-osan 99 millió Ft-ra teljesült. Az előző évi költségvetés vitájakor 60-100 millió Ft-ra becsültem ezt az összeget, a képviselők akkor nem hitték, de az élet mást produkált. A 14. sz. mellékletet (iskolák helyzete) ajánlom a képviselők figyelmébe, az egy évvel ezelőtti költségvetéssel összehasonlítva. A dolgozók létszáma 820-ról 835-re nőtt, miközben a gyermekek száma 500 fővel csökkent. A középiskoláknál kb. 300-al csökkent a tanulók létszáma, ennek ellenére a dolgozói létszám 682-ről 736-ra nőtt, szakmailag nyilvánvalóan meg lehet indokolni ezt a növekedést. Az utolsó oszlop az 1 ellátóra jutó működési célú önkormányzati támogatás összegét jelöli meg, amely 1993-ban 26.802 Ft/fő/év volt, míg azt megelőző évben 13.785 Ft/fő/év. Megduplázódott az önkormányzati támogatás minden gyermeknél, remélem, hogy az oktatás színvonala is legalább így nőtt. Ha a kiadások fő összegét nézem a normatív állami támogatáshoz viszonyítva, akkor ez a szám kétszerese. Az önkormányzat az előző évben az iskoláknak annyit nyújtott, mint az idei teljes hitelfelvételi igénynek a kétszerese. Kérem ezek tükrében gondolkodjanak el azon, ahogy ez a testület állást foglalt a délelőtti napirendi pontoknál. Czobor Zoltán: Viszonylag jól zártuk az évet, az előterjesztést jónak tartom. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 8/1994. (IV. 25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 8/1994. (IV. 25.) számú rendelete az 1993. évi költségvetési gazdálkodásról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 14.) Az 1993. évi pénzmaradvány felosztása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor önálló képviselői indítványa Bagola-Kisfakos-Nagyfakos gázellátásáról (írásban) Czotterné Ivády Zsuzsa: A Máltai Szeretetszolgálat a kolostor épületében melegkonyhás részt szeretne kialakítani a város rászorulóinak megsegítése érdekében, amelyben a KÖGÁZ is részt vesz, kérem a testület is járuljon ehhez hozzá 200 eFt-tal, de azt is el tudom képzelni, hogy a közgyűlés a pénzmaradványból 500 eFt-ot biztosít karitatív célra, ebből 200 eFt-ot biztosít a Máltai Szeretetszolgálatnak, a fennmaradó 300 eFt felosztását pedig a polgármester hatáskörébe utalja. Palotás Tibor: Kérem a képviselőket támogassák Bagola-Kisfakos-Nagyfakos gázellátásával kapcsolatos képviselői indítványomban foglaltakat. Dömötörffy Sándor: Fakos igénye jogos, egyetértek kérelmük támogatásával. A Miklósfa-i Művelődési Ház működésképtelen, a tavalyi költségvetése 1.200.000 forint volt, ez évben az ad hoc bizottság 1.700.000 forintra emelte. Ez az összeg azonban az igazgató fizetését fedezi csak. Az alpolgármesterrel részt vettünk egy fórumon és a miklósfaiak kérték e kérdés megoldását. Kérem, adjon a testület energiaköltségekre 700 eFt-ot, hogy az alapvető működés az intézményben biztosított legyen. A létesítmény nem az egyesület, hanem az önkormányzat tulajdonában van. A Humán Osztály vizsgálja meg, miért 24 millió Ft a HSMK-nál a bér éves összege. Decentralizálni kellene kulturális művelődési célokra, Palin és Miklósfa városrészeknek is juttatni megfelelő összeget. A Kanizsa Táncegyüttes vezetőinek díja 6.000 forint, ezt az összeget nevetségesnek tartom. A kulturális alapra pályázatot nyújtottunk be, de két éve már, hogy nem részesültünk ebből. Országos alapból sportpálya és játszótér építésére támogatást kaptunk. Kérem segítségüket. Farkas Zoltán: A miklósfai fórumon elhangzott, hogy a tél a művelődési ház tetőszerkezetét megrongálta, amelyet viszonylag kevés költséggel helyre lehetne hozni. Úgy érzem, Dömötörffy képviselő kéréseit a testületnek támogatnia kell. Gerencsér Tibor: Indokolt valamennyi igényt együttesen megvizsgálni. Kérem a testületet, ne most döntsön. Az intézményektől közel 100 millió forintos pótigény érkezett. Cserti Tibor: Az anyag tartalmazza, hogy a szabad rendelkezésű pénzmaradvány összege 4,9 millió forint. A 11. oldal tartalmazza azokat az igényeket, amelyekkel évközben mindenképp foglalkoznia kell a testületnek. Egyetértek azzal, ne kerüljön egy-egy téma kiragadásra, hanem együttesen kerüljön megtárgyalásra. Külön kiemelném a KJT-vel összefüggő peres igényeket, melynek anyagi vonzata több milliós nagyságú. Az intézmények egy részénél beruházás jellegű igény is körvonalazódik, ezek többnyire a világbanki programhoz kapcsolódnak. A 4,9 millió forinttal szemben 250-300 millió forintos igény van, én ma nem javasolom ennek felosztását. Dr. Kereskai István: Amennyiben a 4,9 millió forint most nem kerülne felosztásra, akkor az a tartalékalapot növelhetné. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság ülésén hónapokkal ezelőtt szó volt az Ipari Iskola igényéről, arról, hogy minél előbb foglalkozzon vele a testület, ez sem történt még meg. Amikor a költségvetést elfogadtuk kértem, hogy 10 millió forinttal támogassuk a városközpont tisztántartását, akkor olyan ígéretet kaptam, nem kell ehhez közgyűlési döntés elég, ha jegyzőkönyvbe vesszük. Most hallom, hogy ezt a pénzösszeget nem találják, rendelkezésére áll-e a TEFO-nak? Minorics Piroska: A 700 eFt-os kérés a rendelkezésre bocsátott 600 eFt-on felül értendő? Dr. Kereskai István: Igen, a miklósfai Mindenki Háza fenntartásához további 700 eFt-ra lenne szükség. Magyar József: Az 1993. évi zárszámadási anyagban szerepelt, hogy a város kevés pénzt tud biztosítani a zöldterület karbantartására és a tisztaságra, úgy érzem, ez évben ugyanott^tartunk. Meg kell nézni, a 10 millió forint rendelkezésre áll-e. Át kell tekinteni, hogy az intézmények milyen támogatást kaptak és az igényeik jogosak-e, ehhez szakemberek segítségét kell kérni és azt követően a testület elé hozni. Dr. Csákai Iván: Két évvel ezelőtt szó volt az Ady u. 31. sz. alatt lévő Fogtechnikai Vállalat kiköltözéséről. 6,3 millió forintos bérleti díj hátralékuk van, melyet 46%-os kamat is terhel. Ezt az összeget a Társadalombiztosítási Igazgatóság a Kórház finanszírozásából bármikor le tudja vonni. A jelenlegi szakellátás nagy részét átadta a Fogászat, emiatt működése korlátozott. A megfelelő fogászati ellátás biztosítása jelentős összeg biztosítását teszi szükségessé a költségvetésben. Dömötörffy Sándor: Kérem a közgyűlést, támogassák a miklósfaiak kérését, ha a szükséges összeget nem kapják meg, az energiaköltségeket sem tudják kifizetni. Csertl Tibor: Miklósfán a Mindenki Házát egyesület működteti, melyet az önkormányzat rendszeresen támogatott. A munkáltatói jogokat sem a közgyűlés gyakorolja. A Humán Osztály vezetője utalt rá, hogy más városrészek hasonló igényével kellene összehasonlítani és ennek figyelembevételével dönteni a támogatási összegről. A Mindenki Háza önkormányzati tulajdonban van, de egyesület működteti, el kellene dönteni, felajánlják-e költségvetési intézménynek. Marton István: Nem mindegy, hogy valami kié. Én támogatom minden egyesület tulajdonszerzési jogát, de óvom attól őket, hogy mindent megpróbálnak átvállalni és utána probléma annak fenntartása. Kell egy kis idő, míg megérnek a tulajdonosi szerepre. Ez az objektum a városé, de egyik egyesülete üzemelteti. Az ad hoc bizottság 1,2 millió forintot javasolt a létesítménynek, de a közgyűlés 700 eFt-ot hagyott jóvá. Gyors megoldást kell találni, a tetőt meg kell javítani. Fogászati témához kapcsolnám a Képcsarnok Galéria ügyét is, melyet ma a későbbiek során tárgyal a testület. Czotterné javaslatát jónak tartom, mivel lényegesen hatékonyabban tudják ezek a szervezetek felhasználni a pénzt. Egyetértek azzal, hogy a 200 eFt-ot a Máltai Szeretetszolgálat kapja meg, de célszerűnek tartanám, ha a jövőben pályáznának erre is, az oktatásikulturális alapból kellene megoldani. Dr. Kereskai István: Czotterné képviselő javasolta, hogy a pénzmaradványból karitatív célra 500 eFt-ot biztosítson a testület, ebből kapjon meg 200 eFt-ot a Máltai Szeretetszolgálat. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javasolta továbbá, hogy az 500 eFt-ból megmaradó 300 eFt elnyerésére pályázatot kell benyújtani, melyről a Népjóléti Bizottság döntsön. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Henczi Edit: Szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét arra, hogy a következő napirend a szociális támogatási rendelet módosítása. Ha az abban foglaltak elfogadásra kerülnek, akkor annak 5 millió forintos költségkihatása van erre az évre. Amennyiben a most elhangzott javaslatokat megszavazza a testület, akkor kizárják annak lehetőségét, hogy ebből a pénzösszegből a rendelet módosítás végrehajtásához pénzösszeg biztosításra kerüljön. Farkas Zoltán: Javaslatként hangzott el, hogy az igényeket össze kell gyűjteni és önálló napirend keretében tárgyalni, szavazzunk erről. 22 Dr. Kereskal István: Ki ért egyet azzal, hogy a Dömötörffy, Palotás képviselők által tett javaslatok, valamint az osztályon gyűjtött igények együttesen, külön napirendként kerüljenek megtárgyalásra? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a kővetkező határozatot hozza: 106/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja, hogy a Dömötörffy Sándor és Palotás Tibor képviselők által megfogalmazott igények, valamint a Humán Osztályra, a város intézményeiből érkezett pótigények együttesen, külön napirendként kerüljenek megtárgyalásra. Határidő: 1994. május 16. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki a pénzmaradvány rendelettervezetet a módosításnak megfelelően elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a tervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 9/1994. (IV. 25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 9/1994. (IV. 25.) sz. rendelete a költségvetési előirányzatok módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Palotás Tibor: A kiviteli terveztetésről dönteni kellene most, mert a határidő június 30-val lejár. Arról sem döntöttünk, hogy milyen határidővel tárgyaljuk az igényeket. Dr. Kereskai István: A KÖGÁZ-zal történt-e egyeztetés? Palotás Tibor: Egyelőre arról van szó, hogy a vezeték átmérőjét kell úgy terveztetni, hogy utána továbbvihető legyen. A KÖGÁZ tervezési osztályán voltam, ahol olyan tájékoztatást kaptam, hogy a Polgármesteri Hivatal Bagoláig rendelte meg a tervezést és nem Kisfakosig, ekkor mondták, hogy tervmódosításra van szükség. Karmazin József: A KÖGÁZ tervezőinek véleménye szerint a többletköltség nem 2,5 millió forint, hanem 1,9 millió forint. Intézkedtünk, hogy a vezeték további kapacitási lehetőségeket tartalmazzon a későbbi továbbvezetés érdekében. Palotás Tibor: A választ elfogadom. 15.) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A korábbi testületi ülésen elhangzott, hogy szűk a jogosultak köre, ezt felülvizsgáltuk és tettük meg javaslatunkat az előterjesztésnek megfelelően. Sok problémát okozott az, hogy a kérelmező pár forint (nem egyszer 10, 20 forint miatt) esett ki a támogatási körből, ezért gondoltunk arra, hogy 2%-os tűrőhatárt építünk be a rendeletbe, amely kb. 200 Ft-ot jelent. Ugyancsak sok problémát jelentett a lakásnagyság a jogosultságnál, ezért a kérelmek alapján próbáltuk igazítani a négyzetmétert. A közgyűlés ez évben lakásfenntartási támogatásra 7.800.000 Ft-ot állapított meg. Az első félévi teljesítés 5 millió forint volt. Ha a jelenleg rendelkezésünkre álló összeg nem emelkedik, és ha a támogatás összegét 1000 forintra is csökkentjük, de kb. 150 fős növekedéssel számolhatunk, akkor is minimálisan 2-3 millió forintra lenne szükség, hogy ezt a támogatási formát nyújtani tudjuk. A rendszeres nevelési segély a közgyűlés számára új, mivel a törvény önkormányzati hatáskörbe utalta a kiskorúak támogatását. Ezévben 18 millió forint áll a költségvetésben rendelkezésre e célra. Ez az összeg, valamint a rendszeres nevelési segély kiegészítésére kapott céltámogatási összeg (6-7 millió forint) várhatóan ezévben elegendő lesz. összességében ha az igények tovább emelkednek, akkor a költségvetésben meghatározott összeg nem lesz elegendő és bizonyos segédnemeknél szükség lesz további fedezet biztosítása. Cserti Tibor: Az 1994. évi költségvetésről szóló rendelet kimondja, hogy a közgyűlés a szociálpolitikai segélyezési támogatási feladatok megoldására összesen 80 millió forint előirányzatot engedélyez a Humán GESZ költségvetésén belül célfeladatként azzal, hogy a polgármester a keretösszegen belül jogcímenként átcsoportosíthat. Egy kicsit falsnak érzem azt az érvelést, hogy egyik jogcímen beszorulunk, azon teljesíthető, » másikon tulfutunk és rendeletet kell módosítani. A szakmának egyetlen alapkövetelménye van: amit önök az éves költségvetésben elgondoltak, szakmailag indokoltnak láttak, azt a költségvetési gazdálkodási év keretén belül a polgármesterre átruházott hatáskörben lecelebrálja. Ennek megfelelően takarékosan gazdálkodik. Számomra elfogadhatatlannak tűnik az olyan érvelés, hogy most nem tudom megmondani hogy egyfajta bővítés milyen széles kört érint és milyen anyagi terheléssel jár. Körlevélben hívtuk fel a hivatal dolgozóinak figyelmét arra, hogy csak úgy kerülhet a közgyűlés elé rendeletmódosítás, ha a pénzügyi teher-vizsgálat előtte kimunkálásra kerül. Dr. Kereskai István: Tehát az a lényeg, ha ezt a rendeletet elfogadjuk, várhatóan pár millió forinttal a keretet megnöveli, más fedezetét én sem látom, mint a költségvetés tartalékát. Dr. Csákai Iván: A Népjóléti Bizottság dolgozta át a rendeletet, 29 ember felszólítására csinálta, azon indokból, hogy a méltányosság intézményét vezessük be. Fel lehet emelni az 1000 Ft-os támogatási összeget 1200 Ft-ra akkor, ha a közgyűlés mellérendeli a pénzeszközöket. Nem hiszem el, hogy az előterjesztés annyira rossz lenne, a közgyűlés felszólította a népjóléti bizottságot, mi idehoztuk. Czobor Zoltán: Javaslom nézzék meg az illetékesek a rendelettervezet pénzügyi kihatásait, és majdan a tartalékfelhasználással együtt kellene visszahozni és akkor elfogadni, ha az anyagi alapját meg tudjuk teremteni. Palotás Tibor: A népjóléti bizottság valóban azt tette amit kértünk tőle, hogy próbálja meg ezt a rendeletet az élethez igazítani, használhatóvá tenni és a legnagyobb feszültségeket feloldani. Ez a rendelet viszonylag jószándékkal elkészült. Ha már megszülte a bizottság, legalább fogadjuk el. Ne a pénz domináljon, hanem a jószándék és a szakszerűség. Eddig is az volt a képviselők nagyrészének véleménye, hogy a rendelet rossz volt, most megpróbálták az illetékesek megjavítani, ne kössük semmiféle anyagi feltételhez. A város lakosságát méltó módon támogatnunk kell, ez nem lehet pénzkérdés. Ne itt akarjuk elspórolni azt a néhány millió forintot. A lakásnégyzetméterek, melyek az 1. sz. mellékletben vannak ezek már hasonlítanak arra, amit az előterjesztő saját maga is javasolt, egyet kivéve az utolsó sort a 6 főnél és a 4 szobaszámú lakásnál. Ott a lakásnégyzetmétert csak 6 m2-rel növelte 80-ról 90-re, családi háznál pedig 90-ről 95-re, azt pedig mindenki látja, hogy a félszoba 9 m2-nek illik lenni (ő mondta így, különben sem értem) a szokásos gyakorlat szerint is 8 m2 számít egy félszobának. Ezért annyit kérek legalább ezt javítsuk ki. Többszintes tömblakásnál a 90 m2 helyett írjunk 94-et, családi háznál pedig a 95 helyett 100 m2-t. Ehhez a rendelethez igazítsuk majd a kiadási oldalt a későbbiekben. Partiné dr.Szmodics Györgyi: Ennek a kihatásait - már az eredeti rendelet tárgyalásakor is elmondtuk - nagyon nehéz mérni. Egyrészt nem rendelkezünk adatokkal a lakosság jövedelmi viszonyairól, másrészt a lakásnagyságról sem.Az elmúlt évben beérkezett kérelmek alapján próbáltuk prognosztizálni (kb.700 volt), amiből 300-at el kellett utasítani, a téli időszakban nagyon szépen emelkedett a jogosultak köre, év elején 310 volt, jelenleg 443. Mi azt gondoljuk, ha kb. 700-ra felfut ez a támogatási forma év végére, akkor 3 millió forinttal, lecsökkentve a havi támogatást ezerre, meg lehet ezt a támogatási formát oldani egész évben. Nem javasolnám az elhalasztását, mivel a lakásfenntartási támogatást úgy állapítottuk meg eredetileg, hogy július l-jétől kezdődik az év, most fog lejárni, májusban felül kell vizsgálni az ilyen támogatásban részesülőket. Amennyiben nem alkotjuk meg a rendeletet, a felülvizsgálatot nem tudjuk már az új szabály alapján elvégezni, és ez nagy gondot, technikai problémát jelentene. Rendeletünk második része teljesen új feladatot jelöl meg, és ameddig a közgyűlés nem alkotja meg a rendszeres nevelési segélyre a szabályt, addig állnak a kérelmek és nem tudunk 25 dönteni, mivel jogszabály nincs. A központi jogszabályt hatályon kívül helyezték, ha a helyi önkormányzat nem alkotja meg, nem tudunk újat megállapítani. Kérjük a döntést. Palotás képviselő módosító javaslatával (93 és 100 m2 legyen) én egyetértek. Marton István: Leginkább a Cserti úr által elmondottakkal tudok azonosulni, mert ha jól emlékszem a szociális jellegű kiadásoknak 10 sora van, nincs meg mind a 10 sorának az elemzése. Úgy gondolom, hogy a következő májusi közgyűlés elé oda lehetne tenni az év egyharmadának a tényadatait, abból már sokmindenre lehet következtetni és akkor még a július 1-jei határidőből sem csúsznánk ki. Hiába mondja a Palotás képviselő,hogy adjunk, mert adni kell, én is ezt mondom, de mindennek megvannak a maga anyagi korlátai. Ha az itteni módosítások azt eredményezik, hogy a költségvetésben jóváhagyott 80 millióval szemben mondjuk 120 millió Ft, akkor jónéhány tételre azt kell hogy szavazzam, hogy nem. Úgy gondolom, az az információmennyiség ami most a rendelkezésünkre áll, az kevés ahhoz, hogy felelősséggel tudjunk dönteni. Farkas Zoltán: Palotás Tiborral értek egyet, és azt javaslom, hogy a rendeletet el kell fogadni, az a 3 millió forint véleményem szerint olyan nagyságrend, ami az általános tartalék terhére megoldható. Magyar József: Ha a népjóléti bizottság és a hivatal javaslatát elfogadnánk, akkor úgy érzem, hogy a korábbi gyakorlaton semmi nem változna, tehát ide kellene hozni minden egyes esetet, ami "kilóg ebből a határból" és nekünk újra nyomogatni kellene a gombokat. Én úgy értettem, olyan rendeletet kellene alkotni, amiben mérlegelési jogköre lenne az önkormányzatnak, hogy adja vagy nem adja. Én úgy érzem, hogy a 2%-os vagy nem tudom hány %-os határt ide kellene utalni, hogy itt legyen mérlegelve, hogy a 3, 4, 5 gyerekesnél elfogadom, egyedül állónál nem fogadom el. Lehetne esetleg azon is gondolkozni, hogy a lakástámogatási hozzájárulás nem 7800 Ft, miért nem csinálunk olyat, hogy az egyik 5000, a másik 8500. Akkor azt mondom, hogy ahol jobban rászorulnak annak a 8500-at adom, ahol kevésbé annak az 5000-et. Dr. Henczi Edit: Magyar képviselőnek teljes mértékben igaza van. Amikor felmerült a rendelet módosítása, épp ezt próbáltam önöknek megmagyarázni, hogy bizonyos mérlegelési jogkört sem lehet telepíteni máshova, csak az első fokra, mert a másodfok csak az első fok szabályos eljárását ellenőrizheti. Az egy rossz dolog a jogszabályban, hogy a képviselőtestületre adta a másodfokot, azaz a fellebbezési hatáskört, mert ahhoz nem kell közgyűlés, hogy kimondja, hogy az első fok, vagyis a polgármesteri hivatalban a polgármester a helyi rendeletet jól alkalmazta és pontosan állapította meg a támogatás mértékét. Itt mérlegelés egy módon lehetne, ha a polgármesteri hivatal a jogszabály vagy a helyi rendelet által meghatározottnál kevesebbet adna és akkor azt a közgyűlés felhozhatná a jogszabályban meghatározott mértékig. Itt lenne a mérlegelési jog. Dr. Kereskai István: Ha a 2%-ot - amit már Magyar képviselő érintett a hozzászólásában - felemeljük 5%-ra, azt is az első foknak kell megadni, és ha azzal nem ért egyet az illető, akkor szintén idekerül a közgyűlés elé. Ezen változtatni nem lehet. Tehát itt a mértéken lehet vitatkozni - ezt mondta a jegyző asszony is - 2% vagy 5% . Dr. Henczi Edit: Egy dolgot tehet a hivatal, hogy a mostani tűréshatár alatt, tehát a korábbi szabályok szerint állapítja meg és akkor a 2%-os tűréshatárban van joga a testületnek felülbírálni a korábbit. Az egy szerencsétlen dolog, hogy ilyen feladatokat a képviselőtestületre bízott a jogszabályalkotó, nem a testület dolga mindenegyes egyedi ügyet ilyen értelemben felülvizsgálni. Czobor Zoltán: Ha a testület a rendeletet elfogadja, akkor olyan módosító javaslattal élek, hogy a tartalékalapból e célra 3 millió forintot félreteszünk. Korábbi javaslatomat visszavonom. Palotás Tibor: Nagyon köszönöm a sok magyar nagykanizsai állampolgár nevében Czobor Zoltánnak amit mondott. Magyar képviselő nagyon téved, ha azt hiszi, hogy ez a rendelet nem előrelépés. Ez a rendelet megközelíti azokat a reális lehetőségeket, amelyeket már korábban is meg kellett volna tennünk. Engem a lakásnégyzetméterek irritáltak, mert ezekből volt a legtöbb probléma, ami most a rendeletbe került az elfogadható, jónak tartom a rendelet szellemét és tendenciáját. Ezért kérem ennek a támogatását. Cserti Tibor: Mégegyszer felhívom a figyelmet, hogy a jelenlegi végrehajtási rendeletünk a polgármesternek ad egy mozgásteret az egyes jogcímek közötti átcsoportosításra. Ez nem 3 millió forint többletteher, mert a pénzügyi tehervizsgálat nem történt meg. Ez annál jóval több. Idén tört év van, és önöknek kell szavazni a jövő évre áthúzódó terhekről is egyúttal. Annak a nagyságrendje meghaladja a 10 millió forint feletti összeget is. Ha ezt a rendeletmódosítást a mai napon így elfogadják, ami már kiegészült menetközben a népjóléti minisztériumhoz telepített segélyezési összeggel is, amivel együtt durván 87 millió forint áll a segélyezési feladatok ellátására. Ha azt mondják, hogy 3 millió forint, akkor javaslom, hogy az előirányzat kötöttséget is meg kell határozni a végrehajtási utasítások között. Akkor azt mondjuk, a szakmát tegyék felelőssé a szakszerű előirányzat felhasználásért és ennek a betartásáért. Ez tervszerű felhasználást tesz lehetővé. Dr. Kereskai István: Ha elfogad a testület egy rendeletet és aszerint dolgozik első fokon nevemben a hatósági osztály jár el. Mig fellebbezési eljárás során másodfokon a testület, akkor azért nem lehet senkit felelősségre vonni. Ha nem tudja az előirányzatot betartani, akkor ide kell jönni és megmondani honnan veszi el ennek a fedezetét. Palotás képviselőnek volt módosító javaslata. Kérem elmondani, mire vonatkozik a módosítás. 27 Palotás Tibor: Az 1. sz. mellékletet a többszintes tömblakásnál az utolsó sornál 6 főnél 4 szobánál 93 m2-re, a családi házas jellegű épületnél pedig 100 m2-re kérem módosítani. Dr. Kereskai István: Aki a módosító indítványt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a módosító indítványt 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal nem fogadja el. Dr. Kereskai István: A 3. §-on belül a. és b. változat között kell állást foglalnunk. Az a.) változatban az összeg 1000 Ft, a b.) változatban 1200 Ft. A 3 milliós variáció az a.) változatra van prognosztizálva. Aki az a.) változattal ért egyet, kérem szavazzon igennel. A közgyűlés az a.) változatot 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 2.sz. melléklet b.) változattal egyetért,kérem szavazzon. A közgyűlés a b.) változatot 17 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a rendelet-tervezetet egészében elfogadja, úgy, hogy a 3 milliót a tartalékalapból biztosítjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelet-tervezetet és a 3 millió forint e célra történő felhasználását a tartalékalapból elfogadja: 10/1994. (IV. 25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló 14/1993. (V. 24.) sz. rendeletének módosításáról és kiegészítéséről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A közgyűlés az előbb elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 28 107/1994, számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja a lakásfenntartási támogatás előirányzatának 3 millió forinttal történő kiegészítését az 1994. évi általános tartalék terhére. Egyúttal a Polgármesteri Hivatal gondoskodjon az előirányzatmódosítás átvezetéséről, az 1994. évi költségvetési rendelet módosításáról. Határidő: 1994. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 16.) Kiegészítő javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város vagyonkatasztere elkészítésének díjazására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 108/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 147/1992. (XI. 16.) Korm. sz. rendeletben meghatározott a város teljes vagyonállományát tartalmazó "Vagyonkataszter" elkészítésével járó többletmunka díjazására és a színvonalas feldolgozás premizálására 1,5 millió forintot állapít meg az alábbi feltételekkel: - a feladat a jogszabály által meghatározott 1994. június 30-i határidőre elvégzendő, - az adatfeldolgozás színvonalát a polgármester belső revízió keretében ellenőrzi, a keret felosztását és kifizetését a munkavégzés arányában a polgármester engedélyezi, - bármely hiányosság esetén a polgármester a díjat részben vagy egészében visszatarthatja. Határidő: 1994. július 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 17.) Fejlesztési javaslat Nagykanizsa város gazdasági életének élénkítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Czobor Zoltán: Kérem a határozati javaslat módosítását. 1. pont 2. bekezdésében, "... megbízást adjon a kereskedelem fejlesztési feasibility study elkészítésére, melynek költségei ..." ezt a mondatrészt ki kellene venni, mert akkor lenne összhangban a javaslat többi pontjával. Itt ellentmondás van, vagy adunk egy megbízást, vagy pedig először behozzuk ide és úgy adunk megbízást, ezért kérem, hogy a megbízást vegyük ki és egyértelmű lesz a határozati javaslat. Javasolom a közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert, hogy tárgyalásokat folytasson a cégekkel, melynek költségei olasz kamara illetve kormányzati forrásból f inanszírozhatók. Palotás Tibor: Nem igazán értem, hogy ez a fejlesztési javaslat mennyire reális, mennyire időszerű és egyáltalán figyelembe vette-e Nagykanizsán e témakörben már megindult kezdeti lépéseket. Véleményem szerint ezt a határozati javaslatot elfogadni nem szabad, főleg a 2. pontját, miszerint a közgyűlés megbízza a Városfejlesztési Bizottságot, hogy együttműködve az üzleti partnerekkel és a hivatal illetékes szakmai szervezetével jelölje ki a fejlesztés helyszínét. Kizárt dolog, hogy ezt egy bizottságra szabad kiosztani, ezt közgyűlési hatáskörbe kell helyezni. Rendkívül sajnálom, hogy a fejlesztési javaslat elfelejti, hogy Nagykanizsán még létezik egy Kft, az Alfától az Omegáig Kft, amely pontosan azt a célt tűzte ki, hogy Nagykanizsán az EXPO jegyében olyan fejlesztéseket hajtson végre, amely a város javát szolgálja. Ennek a Kft-nek az önkormányzat 34%-ban tulajdonostársa. Meggyőződésem, hogy nem kellene keresni sem Kft-t sem területet, mert ez adott, csupán szándék kellene hozzá, hogy ennek a Kft-nek a célját az illetékesek megvalósítsák. Befektetőt sem kellene keresni, mert a Kft jelenlegi vezetője Kovács Zoltán, - aki egy éve nem tett semmit a Kft érdekében - azt mondta ezelőtt több mint egy évvel, hogy többezer m2 beruházói igény jelentkezett. El nem tudom hinni azt a naiv szöveget, ami a 3. oldalon van, hogy a felajánlott munka értéke mintegy 30 millió forintnak megfelelő konvertibilis deviza, melyet olasz kamarai illetve kormányzati támogatási források teljes egészében finanszíroznak. Ilyen nagybácsi nincs a földkerekségen, aki akárcsak 100 Ft-ot is megszavazna Kanizsa javára úgy, hogy ne esetleg adomány legyen. Nyilvánvaló, hogy ehhez valamilyen kapcsolt kötelezettség tartozik, legjobb tudomásom szerint ezzel kapcsolatban semmilyen tárgyalás, semmilyen ígéret el nem hangzott a leendőnek vélt külföldi partnerek részéről. Egyébként is túlméretezett a program, 3-4 milliárdos megvalósítás lebeg itt valakiknek a szeme előtt, szép lett volna ha 3 évvel ezelőtt próbáltak volna megfogalmazni egyes bizottsági tagok vagy képviselőtársak. Támogassák az Alfától az Omegáig Kft-t, a vezetőjét le kell váltani ha nem dolgozik, meg kell keresni a megfelelő embereket, akik értenek ehhez a feladathoz. Koczfán Ferenc: Az én olvasatomban úgy hangzik ez az előterjesztés, hogy első részben 30 millióért megterveztetnénk egy projektet, aminek a beruházási költsége 3-4 milliárd forint. Ennek a 3-4 milliárdnak a 35%-át egy magyar társaságnak kellene finanszírozni, amit esetleg az önkormányzat által létrehozott Kft szervezne, 60-70%-át pedig valami külföldi társaság próbálná meg összehozni. Véleményem szerint a 35% magyar tőkeigény, kb. 1 milliárd forint meghaladja a jelenlegi lehetőségeinket, azt hiszem, hogy nekünk ezzel már kár foglalkozni. Amennyiben az olasz társaság a 30 milliót a tervezésért kifizeti és azt mondja, hogy semmi kötelezettség nem lesz, gondolok olyanra, hogy olasz importtal valósítsuk meg, akkor semmi kifogásom a tervezés megrendelése ellen, de félek, hogy a 30 milliót senki nem fogja adni, ha utána azt mondjuk, hogy sajnáljuk, de nincs meg rá az 1 milliárd forintunk. Dr. Kereskai István: Félreértik a képviselők az előterjesztést. Nem értem az ellenkezését, mert ha ez önkormányzati pénzt igényel, akkor ez az egész ügylet abban a pillanatban visszamegy. Az egy más kérdés, ha majd valaki ezeknek a terveknek az alapján fejleszteni akar, akkor ki ad hozzá pénzt. Biztos, hogy nem az önkormányzat, mert ha lenne, akkor megcsináltatná a terveket is, meg a fejlesztést is. Az Alfától az Omegáig Kft-nek a régi vezetése nem csinált semmit, nekik kellett volna jobban dolgozni. Németh László: Minden fejlesztési elképzelés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem tudom miért vannak aggályai Palotás képviselőnek, hiszen úgyis a képviselőtestület elé kerül akármilyen probléma előadódik. Javasolom, hogy fogadjuk el a javaslatot, mert bármilyen pici megvalósul belőle, az a város javát fogja szolgálni. Marton István: Ki kell mondani egyértelműen, világosan, hogy ez a városnak nem kerül pénzébe most sem és később sem, ha jól értelmezem ami le van írva, illetve amit itt elmondtak. Tehát arról van szó, hogy 30 millió forintnak megfelelő összeget kockáztatnak egy majdani mintegy 3 millárd forinttal egyenértékes üzletnek a reményében. Ez reális kockázat. A másik: a fejlesztések az ÖKO szerint is igénylik egy a piaci jellegű városfejlesztési feladatot szervező, végrehajtó kft életrehívását. Ilyenre már volt korábban is próbálkozás, az le lett söpörve, én nem tartom valószínűnek, hogy Az Alfától az Omegáig Kft-böl ki lehetne növeszteni ezt a partnert, akit a város legnagyobb beruházásával meg lehetne bízni. De lehet hogy igen, mert már bizonyos tőkerészei vannak a városnak, csak akkor tulajdonképpen mindent és mindenkit ki kell hogy ott cseréljünk. Egyetértek a Czobor képviselő felvetésével, hogy a fél mondat értelemzavaró, azt ki kell húzni, amit a Palotás képviselő is mondott, és a határozati javaslat 2. pontja tartalmaz, hogy jelölje ki a fejlesztés helyszínét, ezt nem teheti meg, mert messze közgyűlési hatáskör. Helyesen: tegyen javaslatot a fejlesztés helyszíneire, hogy a közgyűlésnek alternatív döntési lehetősége legyen. Nem értek egyet az 1. sz. melléklet 2 mondatával, amikor kijelentik, hogy nincs stagnáló város, vagy fejlődik, vagy pusztul. Igenis három lehetséges változat van. Szerintem ezt meg kell tenni, de nem azért, amit ideírtak. Úgy gondolom ez nem jelent terheket, és anyagi elkötelezettséget a város számára, ezért ne késleltessük a munkát. Palotás Tibor: Én csak azt mondtam, nem kell keresni a szervezetet, mert az létezik, van. Az pedig, hogy ennek a kft-nek 50 ezer négyzetméter területtulajdona van az tény. Az olyan óriási lehetőség, amely összhangban van a részletes rendezési tervekkel, sehol másutt a városfejlesztési bizottság nem tud találni megfelelőbb területet, hisz annak idején éppen a városfejlesztési bizottság széleskörű igényét elégítette ki az a rendezési terv, amely még nem született meg teljes végleges jóváhagyásra, de a programját a közgyűlés elfogadta. Tehát nem kell keresni helyszíneket és szervezetet, esetleg ki kell cserélni a vezetőket, mert valóban az új vezető nem tett semmit. Dr. Kereskai István: Felhívom a Palotás képviselő figyelmét, hogy mai közgyűlésünknek nem napirendi pontja Az Alfától az Omegáig Kft sorsa, rendreutasítom és megvonom tőle a szót. Hozzászólási szándékát a testülettel fogom ezt követően megszavaztatni. Marton István: A 2. sz. melléklet 6 pontban elég világosan leírja, hogy miről van szó, és ami a Palotás képviselő Kft-jét érintheti, az mindössze az első pont, tehát a feladatnak csak egy része, talán az egész fejlesztésnek a 20%-a. Magyar József: Ennek az anyagnak az elkészültét megelőzte, - az Alfától Omegáig Kft. megalakulása körül történtekkel ellentétben - hogy meglátogatták a város kiemelt cégeit, megkérdezték véleményüket. Egy 30 millió forintos pénzlehetőség van, amit ha nem fogad el a testület, akkor hibát vét. Úgy érzem, itt nem a polgármester elképzeléséről van szó, hanem egy komplex munkának az eredményéről. A 3. pont tartalmazza, hogy kb. 30-35%-ot kell a városnak biztosítania, de nem az önkormányzat költségvetéséből, hanem az erre a célra létrehozott társaságnak, amely elsősorban bankot jelent. Van a cégek tulajdonában olyan, mely önmagában jelenleg nem hasznosítható, de ha beviszi valamilyen társaságba, akkor ezek az épületek, ingatlanok szállodává stb. alakíthatók. Ez a lehetőség közös összefogásra serkentheti a várost. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javasolta, hogy a határozati javaslat 1. pontjából maradjon ki "megbízást adjon" mondatrész, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolta a 2. pontnál "jelölje ki a fejlesztés helyszínét" helyett "tegyen javaslatot a fejlesztések helyszíneire" kifejezést. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 32 Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést és a határozati javaslatot a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 109/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) Nagykanizsa kereskedelmi szerepének kidolgozása tárgyú elképzelést, melyet az ÖKO Rt. terjesztett elő, megvalósíthatónak tartja. Amennyiben a megvalósíthatósági tervek elkészítése nem igényel önkormányzati anyagi eszközt. A részletek tekintetében további egyeztetés szükséges különösen a 30 millió forintos támogatás megszerzése feltételeinek tisztázása indokolt. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy tárgyalásokat folytasson az Agrocon-sult, HYDEA és ÖKO cégekkel, melynek költségei olasz kamara, illetve kormányzati forrásból finanszírozhatók. Ebbe vonja be a Gazdasági Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság képviselőjét. A tárgyalások eredményét a Gazdasági Bizottság javaslatokkal ellátva terjessze a közgyűlés elé. b.) megbízza a Városfejlesztési bizottságot, hogy együttműködve az üzleti partnerekkel és a hivatal illetékes szakmai szervezeteivel tegyen javaslatot a fejlesztések helyszíneire . Határidő: 1994. június 20. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dömötörffy Sándor a Gazd. Biz. elnöke Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke 18.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház rekonstrukciójának állásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Czobor Zoltán: A kórházrekonstrukciós bizottság tagja vagyok, e témakör jelenlegi állását képviseltem a Gazdasági Bizottságban is. Az anyag azért került a testület elé, mert az eredetileg tervezett 1,3 milliárd forintos programhoz képest jelentős változások következtek be. Az 1,3 millió forintból azt a műszaki tartalmat nem lehet megvalósítani, amelyre a pályázat készítésekor elképzelés volt. A tervezők a módosított műszaki tartalmat is túllépték 129 millió forinttal. A rekonstrukcióra a pályázati hirdetmény megjelent. A pályázati kiírás két fordulós, az első fordulóban "bennt maradt" pályázóknak visszaadva az ajánlati dokumentációt kérni fogjuk a várható műszaki tartalom csökkentését az előírt költségkereten belülre. Ha ez megoldható, akkor kérjük a testületet fogadja el és ezt követően a csökkentett műszaki tartalmat nyújtsuk be az eredeti pályázatot elfogadott szervnek, a BM-nek. Ha az alapműszaki tartalom jelentősen sérül, akkor nem hirdetnénk eredményt és idehoznánk a közgyűlés elé, mert várhatóan akkor teljes áttervezés is szükséges. Határozati javaslatunk a következő: a.) a rekonstrukciós program módosított műszaki tartalmi változását, miután ennek végleges bekerülési költsége tisztázódik a hivatal elfogadásra nyújtsa be az illetékes szervekhez, Belügyminisztériumhoz. b.) A rekonstrukciós bizottság a bekért árajánlatok alapján próbálja a műszaki tartalmat az eredeti költségirányzat keretei között tartani. Amennyiben ez a rekonstrukciós program tartalmát alapvetően megváltoztat ja, ebben az esetben eredménytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, illetve szükség esetén soronkívüli közgyűlést kell összehívni a témával kapcsolatban. A Gazdasági Bizottság felkérte a rekonstrukciós bizottságot, hogy a műszaki tartalom csökkenésének okairól nyújtson be részletes jelentést. Palotás Tibor: Czobor képviselő említette, hogy ha nem sikerül olyan keretek közé szorítani az előre eltervezett programot, és ha olyan mértékben csökken a műszaki tartalom, hogy gyakorlatilag felújítássá változik, akkor új tervet kell készíteni. Kérem, hogy a javasolt határozatba kerüljön be, hogy a tervező semmilyen díjat nem kaphat addig, amíg ezek a kérdések nem rendeződtek, itt egy munkaközi állapotról van szó. Farkas Zoltán: A kérdés az, hogy a tervező akarja-e, tudja-e tartalni azokat a költségkereteket, amelyeket a közgyűlés jóváhagyott. Mi az a mérték, amelyet a bizottság el tud képzelni műszaki tartalom csökkentésként? Valami garancia kellene, hogy az 1,3 milliárd forintból az elképzelések megvalósuljanak. Marton István: Az április 8-i anyag melléklete 2.375 milliárd forintot tartalmaz, ami 79%-os túllépésnek felel meg. Akkor, ha a tervezőt kényszerítjük, hogy az 1,3 milliárd forintos eredeti költségen belül maradjon, akkor nem 55%-osan valósul meg, mint ahogy a számok mutatják. Hol az a határ, ahova ez beállhat, ha 80%, akkor még elfogadható. Czobor Zoltán: A rekonstrukciós bizottság a tervezőknek a kifizetést leállította. Úgy gondolom, 40-50%-os értékig, a versenyeztetésig a kifizetést meg kell tenni, szerződéskötésnek megfelelően. Mérték alatt azt értem, amikor a program megvalósul, tehát az épületek felújítása, a szolgáltatás színvonala a tervek szerint teljesül. Spórolni lehet a dolgok anyagán, pl. krómozott lefolyó helyett hagyományos, négyféle világítás helyett egy. Természetesen olyan kórházi technológiát alkalmazva ezekben az esetekben, ami az orvosok számára elfogadható, ha nem, akkor vissza kell hozni a testület elé. A lebonyolítást végzó ilyen szempontok szerint 129 millió forintot megspórolhat, de hogy a generál pályázók milyen ajánlatot hoznak nem tudjuk, erre az esetre szól a határozati javaslat. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: El kell indítani a beruházást, a pénz rendelkezésre áll, ha a felhasználása nem történik meg, akkor a költségek további növekedésével számolhatunk. Dr. Kereskai István: Az anyagban 70%-os kifizetés javasolt, míg Czobor képviselő ennél kevesebbet. Melyik álláspontot érvényesítse a testület? Karmazin József: A bizottsági ülésen nem volt erről szó, elfogadhatónak tartom, hogy a kifizetés az 50%-ot ne haladja meg. Cserti Tibor: A tervezési szerződés egy szerződéses állapotot takar, nem eredményfelelősséggel jött létre. Bárminemű jogi konzekvenciája lenne, akkor kérem arról is beszéljenek. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kórházrekonstrukció szakmai tartalma nem az, mely eredetileg indult. Ha a mellékletet megnézik, hét létesítményrészt, plusz tervezéslebonyolítást tartalmaz, ebből a programból három létesítményrész várható megvalósításáról már nincs szó, a főépületet illetően is lényeges programmódosulás van. A kórházrekonstrukciós program céltámogatási rendszerrel működik, melyet olyan belső tartalommal kell megvalósítani, ahogy ahhoz a tárca hozzájárulását adta. Ha a program módosul, akkor ezt először a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Dr. Kereskai István: A korbonctan, a porta, a D épület rekonstrukciója már nem szerepel a január 25-i felülvizsgálat eredményeként. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a céloknak a céltámogatási igénykor benyújtott részéhez nem adnának állami támogatást? Cserti Tibor: A szakminisztérium, illetve a céltámogatási rendszer a módosított programot nem fogadja el, hanem az eredeti programhoz ragaszkodik, akkor arányosan csökkentésre kerül a céltámogatási rendszer. Dr. Kereskai István: Határozati javaslatom, hogy azonnal keressük meg a Belügyminisztériumot a módosított programmal, aki a céltámogatási kérelmet a parlament elé terjesztette. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság véleménye, hogy nagy valószínűséggel el fogják fogadni a módosított programot, tehát ez a műszaki tartalomcsökkenés várhatóan nem vonja maga után a támogatás mértékének csökkenését. Dr. Kereskai István: Ha nem kapjuk meg az eredeti támogatási összeget, akkor várhatóan 127 millió forinttal kevesebb összegből kell gazdálkodnunk. Mindenképp szükségesnek tartom a BM azonnali megkeresését, hogy a műszaki tartalom változása nem gátja-e a céltámogatás megadásának. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Remélem a Gazdasági Osztály vezetője által elmondottak nem arra irányulnak, hogy esetleg ne történjen meg a kórház rekonstrukciója. Az eltelt négy évben 8 tornaterem építésénél történt, hogy az eredeti összeghez képest jelentősen megváltozott a bekerülés összege és az önkormányzat a hiányzó összeget biztosította. Azonosan kell kezelni az oktatási és egészségügyi intézményeket is. Dr. Kereskai István: Arról van szó, hogy tervezésre megbízást adtunk és az 1,3 milliárd forinttal szemben a tervező majdnem 1 milliárd forinttal magasabb összeget jelölt meg, ez megengedhetetlen. Cserti Tibor: Nem vagyok a kórházrekonstrukció ellen. A tényekre hívtam fel a figyelmet, arra, hogy most már más megvalósítás lenne és az eredeti tervben nem ez szerepel, szükséges annak módosítása és számolni kell ezzel összefüggésben a céltámogatás összegének változásával is. Ha a szakminisztérium nem ahhoz adta engedélyét, akkor egy finanszírozási rendszerhez nem fogadnak el átutalást, vagy felfüggesztik azt. Farkas Zoltán: Több alkalommal is hangsúlyoztam, nem szabad megengednünk azt, amely a tornatermeknél is előfordult, hogy a bekerülési összeg 10%-al is meghaladta a tervezett összeget, ami egy-egy tornaterem építésénél 5 millió forintot jelentett, itt ennél jóval magasabb összegről van szó. Dr. Kereskai István: A tervezőtől kérdezem, hogy az 50 vagy 70%-os tervezési díj kifizetése fogadható el? Gerócs László: A tervezési díj 70%-ának kifizetése tűnik reálisabbnak, mivel a teljes kiviteli dokumentáció is leszállításra került és az említett kérdéseknek a kezelése a továbbiakban hiányjelleggel megoldható. Czobor Zoltán: Az tervezési díj 50%-ára tett javaslatomat visszavonom. Javasolom, hogy a rekonstrukciós bizottság fizethesse ki a tervező számláját 70% erejéig, és nézze meg, milyen megegyezést lehet a tervezőkkel folytatni. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javaslata, hatalmazzuk fel a kórházrekonstrukcióval foglalkozó ad hoc bizottságot, hogy a tervező számláját 70% erejéig kifizethesse úgy, hogy jogi konzekvenciája ne legyen. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Czobor Zoltán: Kérem az előzőekben ismertetett határozati javaslat 1. pontjának elfogadását. A polgármester által tett javaslat határidejét azonnali időponttal kellene megjelölni. Szükséges előzetes állásfoglalást kérni, hogy műszaki tartalommódosulás esetén az érinti-e a pénzügyi részt, mert a tényleges műszaki tartalmat csak a 36 versenyeztetést követően valamikor júniusban ismerhetjük meg. Dr. Kereskai István: Egyetértek, hogy kérjünk előzetesen véleményt a Belügyminisztériumtól és várjuk meg milyen választ kapunk, ezért korábbi javaslatomat visszavonom. Aki egyetért Czobor képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért pontjának elfogadásával? A közgyűlés 18 szavazattal, elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a elfogadja, kérem szavazzon. 1 tartózkodással a javaslatot egyet a határozati javaslat 2. 1 tartózkodással a javaslatot tájékoztatót a kiegészítésekkel A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 110/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) szükségesnek tartja a rekonstrukciós program módosítását, de ezt megelőzően haladéktalanul meg kell keresni a Belügyminisztériumot, hogy a programmódosulás eredményezi-e a céltámogatás összegének változását. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) a rekonstrukciós bizottság a bekért árajánlatok alapján próbálja a műszaki tartalmat az eredeti költségirányzat keretei között tartani. Amennyiben ez a rekonstrukciós program tartalmát alapvetően megváltoztatja, ebben az esetben eredménytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, illetve szükség esetén soronkívüli közgyűlést kell összehívni a témával kapcsolatban. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 37 c.) felhatalmazza a kórházrekonstrukcióval foglalkozó ad hoc bizottságot, hogy a tervező számláját 70% erejéig kifizethesse jogi konzekvencia nélkül. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 19.) A Hivatásos önkormányzati Tűzoltóság támogatása gépjármű beszerzéséhez (írásban) Előadó: Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok Dr. Tolnai Sándor: 1992-ig központi költségvetésből kaptuk a tözoltógépjárműveket, 1993/94-ben pedig pályázat útján nyerhetjük el, ami azt jelenti, hogy a gépjármű értékének 50-60%-át a központi költségvetés biztosítja, míg a hiányzót helyi erőforrásból kell megoldani. Nagyon valószínű, hogy a nagykanizsai hivatásos tűzoltóság jövőre már az önkormányzat intézményeként működik. Ki kellene használni még a lehetőséget, hogy magasból mentő kosaras gépjárműhöz jutna hozzá a Városi Tűzoltóparancsnokság. E gépjárművel bérmunkát is lehet végezni, de azt is el kell mondanom, hogy jelenleg van egy 15 éves IFA gépjármű, melyet 1-2 éven belül pótolni kell. Kérem támogatásukat. Czobor Zoltán: A 2,5 millió forintot miből biztosítsuk? Ha a tartalékalapból, akkor ezt az igényt is a többivel együtt kellene kezelni és megtárgyalni. Dr. Tolnai Sándor: A pályázat benyújtásának határideje június 30. Marton István: Ha egy beruházáshoz 25%-ot kell letenni, akkor azt vállalni kell. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javaslata, hogy a Tűzoltóság gépjárműbeszerzéssel kapcsolatos kérelmét a többi igénnyel együtt a későbbiek során tárgyaljuk meg. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Cserti Tibor: Javasolom alakítsanak bizottságot, mely tekintse át a pályázat feltételeit, a működtetés, üzemeltetés költségeit és ezt követően döntsön. Marton István: Úgy gondolom számunkra fontos, hogy 10 millió forint értékű létráskocsink lesz, ez azt jelenti, ha a lakóház X. emeletén tűz keletkezik, akkor menteni lehet és ez nagyon fontos a város számára. Dr. Kereskai István: Javasolom, úgy szavazza meg a testület a 2,5 millió forintos támogatást, hogy ha az eszközt be tudják szerezni, csak abban az esetben kerüljön átutalásra az összeg a Dél-Zalai Tűzvédelem Alapítvány számlájára. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 111/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Városi Tűzoltóparancsnokság által egy munkakosaras gépezetes tolólétra beszerzését. Amennyiben a kosaras gépjárművet pályázati úton elnyeri, ahhoz 2,5 millió forinttal járul hozzá, mely összegnek a Dél-Zalai Tűzvédelem Alapítvány számlájára történő átutalására gondoskodik. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 20.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa a víz-csatornadíj megállapításához (írásban) Dr. Henczi Edit: Palotás képviselő javasolja, hogy tegyünk különbséget a közületi és magánfogyasztók között, az autómosásra használt víz (locsolóvíz) és a tényleges ivóvíz használata között. Több várostól kaptunk anyagot, ahol ezt a módozatot használják. Tudomásom szerint az a bizottság, mely a víz- és csatornadíjakra vonatkozó rendelet átdolgozásával foglalkozik, gondolkodik ezen a kérdésen is. Minden lehetséges variációt végignézünk, mielőtt a rendelettervezetet a testület elé hozzuk, de önöknek kell dönteni, hogy különbséget kívánnak-e tenni. Kérem foglaljanak állást, hogy a közületi és magánfogyasztók között tegyünk-e különbséget, a magánfogyasztóknál pedig ivóvíz, illetve locsolóvíz esetében, mert százalékosan el lehet határolni. Palotás Tibor: Nem szeretném a közgyűlést abba a helyzetbe hozni, hogy most találja ki, mi a város számára kedvező a vízdíjak megállapításánál. Én leírtam, hogy a VÍZMŰ Vállalat, aki az előterjesztő, dolgozza ki ezeket a számokat. A jegyzőnő is arról próbálta meggyőzni a testületet, hogy más városban is foglalkoztak ezzel a problémával. Akkor tud megfelelően dönteni a testület a víz- és csatornadíjról, ha rendelkezésére állnak variációk. Mondjuk ki, milyen előterjesztést készítsen a VÍZMÚ Vállalat. A városközpontból kitelepíti a hibaelhárító részlegét felszerelésével és kézirattárával együtt. Meggyőződésem, hogy ez gazdaságtalan, ésszerűtlen lépés, mely többletköltségeit a víz-és csatornadíj emelésében kívánták érvényesíteni feltehetően. A lakosság terheit ne növeljék tovább. Farkas Zoltán: Az indítványban olyan szándék látszik megfogalmazódni, hogy a VÍZMÖ Vállalatnak könnyebb legyen az előterjesztés készítése, és több szempontot vegyen figyelembe az ármegállapításnál. Ne gondoljuk, hogy jogunk van abba beleszólni, hogy egy vállalat a részlegét hova telepíti. Dr. Kereskai István: Ezt a vállalatot a vagyonátadó bizottság több önkormányzat tulajdonába adta, a vállalat vezetését a nagykanizsai önkormányzat nem tudja elmozdítani, erre javaslatot tehet. A képviselői indítványt három részre oszthatjuk fel, az első, mely a víz- és csatornadíj megállapításának módozataira tesz javaslatot, ezt adjuk oda a VÍZMŰ Vállalatnak, annak figyelembevételével készítse az előterjesztést. A második rész a hibaelhárító részleg áthelyezésével foglalkozik, mely nem tartozik hatáskörünkbe. A harmadik részben foglaltakat úgy érzem nem tudjuk elfogadni. Ki ért egyet azzal, hogy a VÍZMŰ Vállalatot hívjuk fel, hogy a víz- és csatornadíj megállapításával kapcsolatos előterjesztés készítésénél vegye figyelembe Palotás Tibor képviselő önálló indítványának első részében foglaltakat? A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 112/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért Palotás Tibor képviselő víz-, csatornadíj megállapításával kapcsolatos önálló képviselői indítványának első részében foglaltakkal. Kéri a Dél-Zalai Víz-, Csatorna- és Fürdővállalatot a víz-és csatornadíj megállapítására vonatkozó előterjesztés készítésekor vegye figyelembe a képviselő javaslatait. Határidő: 1994. május 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Kovács Antal a VÍZMÖ Váll. igazgatója 21.) Stamler Lajos önálló képviselői indítványa város galéria létesítésére (írásban) Németh László: Nem tudom Stamler képviselő javaslatát elfogadni, mivel a termékek 80%-a máshol - festmények kivételével megvásárolható. Úgy gondolom ez is egy kereskedelmi egység, ami vállalkozásnak megfelelően működik. A Képcsarnok Vállalat mennyivel tartozik? Miért nem mondtak fel már korábban a vállalatnak? Miért nem írtak ki versenytárgyalást? Dr. Henczi Edit: A Képcsarnok Vállalat megszűnt, veszteséges egységeit, így a nagykanizsait is felszámolta. Most árulja a bérleti jogát, melyhez nincs joga. A régi bérleti szerződés szerint fizette a bérleti díjat, viszont az emelt bérleti díjra vonatkozó szerződést nem kötötte meg, ezért az Ingatlankezelési Intézmény bírósághoz fordult, a per folyamatban van, A Képcsarnok Vállalat figyelmét felhívtuk, hogy miután megszűntek, a bérleti jog átruházására nem jogosultak, a helyiségcsoportokat adják vissza. Levelünkre válasz még nem érkezett. A volt Képcsarnok Vállalat dolgozói vállalkoznának arra, hogy egy hasonló típusú üzletet tartsanak fenn a városban, mert úgy gondolják, hogy az a város kulturális színvonalát növelné. Tájékoztattuk őket arról, hogy a helyiségcsoport jogi sorsa nincs rendezve, így nem tudjuk odaadni. Stamler képviselő kéri, hogy ha az üzlethelyiség sorsa rendeződik, akkor legyen lehetőség ott egy Városi Galéria létesítésére, ehhez járuljon hozzá a testület. Jelenleg a döntés nem aktuális, mivel a Képcsarnok Vállalat nem adta vissza a helyiséget és a helyi szabályozás is hiányzik. Stamler Lajos: A Városi Galéria képző-, iparművészeti alkotások eladására, forgalmazására szolgálna, melyet versenytárgyalással célszerű megoldani. Azonban ez nem lehet csak profit kérdése, fontos szempont a kultúra terjesztése. Czotterné Ivády Zsuzsa: Amíg a Képcsarnok Vállalat nem válaszol a hivatal levelére, addig várnunk kell? Dr. Henczi Edit: Meg kell várnunk a Képcsarnok Vállalat nyilatkozatát, vagy a bíróság ítéletét, mely kimondja, hogy a felmondásunk jogos volt. Jelenleg még a régi bérleti díjat fizetik. Marton István; Egyetértek a képviselő javaslatával, azzal, hogy a város nem maradhat Galéria nélkül. Ezt az objektumot vissza kell szereznie a városnak, majd kötött profillal - Galériaként -versenytárgyalást kell hirdetni. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a művészek is beszállnának ebbe az üzletbe, de lehet, hogy egyéb érdeklődő, kiállításszervező is lesz. Gerencsér Tibor: Támogatva az előterjesztést javasolom, hallgassa meg a testület a Kanizsai Művészek Kerekasztalának véleményét. Elsősorban kanizsai művészek alkotásainak bemutatására kellene lehetőséget teremteni, ezzel is segítve őket. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Stamler képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 113/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért Városi Galéria létesítésével. A Képcsarnok Vállalat által eddig működtetett helyiségeket e célra alkalmasnak tartja. A Képcsarnok Vállalat 41 a bérleményt nem mondta vissza a mai napig, ezért a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg a helyiségek visszaszerzése érdekében, és ennek eredményéről a testületet tájékoztassa. Határidő: 1994. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 22.) Marton István önálló képviselői indítványa az Oktatási és Kulturális Bizottság feloszlatása és újraválasztása ügyében (írásban) Marton István: Az Oktatási és Kulturális Bizottság az önkormányzat kilenc bizottságából abba a kettő-háromba tartozik, melynek tevékenysége a költségvetést fejreállíthatja. A legjobb úton halad, hogy ezt meg is tegye. Javaslatom célja, hogy ha a bizottság átalakul, az működőképes legyen. A jelenlegi bizottság gyakorlatilag nincs vezetve, üléseikre rendszeresen járok, az utóbbi négy hónapban, amikor kb. 15 ülés volt, vezetőjükkel kétszer találkoztam. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság az új bizottság megalakulásáig működjön. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással úgy foglal állást, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottságot feloszlatja, mely az új bizottság megválasztásáig működik. Dr. Kereskai István: Hány tagja legyen az új Oktatási és Kulturális Bizottságnak? Kiket javasolnak a képviselők? Balogh György: Először a tagokat kell megválasztani és majd közülük az elnököt. A bizottság létszámát továbbra is 9 főben javasolom megállapítani, a külsős személyek változatlan hagyása mellett, még a képviselők közül Sabján Imrét, Czupi Gyulát, Kovács Jánost, Marton Istvánt javasolom. Marton István: Nem vállalom a kiskorúsított bizottság tagságát, mert az Oktatási és Kulturális Bizottság hatáskörét egy másik bizottság látja el. Ugyanis március 21-én a közgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre, mely feladatának az oktatási koncepció kidolgozását és a piarista iskola végleges elhelyezését jelölte meg és én ezt nem tudom elfogadni. Czobor Zoltán: Balogh György,Krémer József képviselőket javasolom. Kovács János: Nem vállalom a bizottsági tagságot. Takács Zoltán: Staraler Lajos képviselőt javasolom Dr. Kereskai István: Megkérdezem Sabján Imre, Czupi Gyula, Balogh György, Stamler Lajos, Krémer József képviselőket, vállalják-e a bizottsági tagságot. (Valamennyien vállalják a bizottsági tagságot.) Czotterné Ivády Zsuzsa: A közgyűlés valószínűleg azért választott ad hoc bizottságot, mert a képviselők nem értettek egyet az oktatási és kultúrális bizottság munkájával. Most minden valószínűség szerint lesz egy jobb oktatási, és kultúrális bizottság. Ha a közgyűlés ezt a bizottságot elfogadná, akkor nem kellene ad hoc bizottság,és lehet, hogy az eddigi jelöltek is másképp állnának a kérdéshez. Jelenleg egyedül Krémer képviselő az, aki kívülről, objektívabban tudná megítélni a helyzetet. Szeretném, ha Marton képviselő elvállalná, tagja lenne a bizottságnak. Dr. Kereskai István: Én is javasolom a testület szüntesse meg az ad hoc bizottságot - melyet a piarista iskola végleges elhelyezése és az oktatási koncepció kidolgozása miatt hozott létre - és az új bizottság vegye át ezeket a feladatokat. Balogh György: Egyetértek a polgármester javaslatával, kérem Marton képviselőt vállalja el a bizottsági tagságot. Czobor Zoltán: Az ad hoc bizottságot ne szűntessük meg, foglalkozzon a piaristák ügyével. Az oktatási koncepció kidolgozásával az oktatási és kultúrális bizottságot bízza meg a testület, az ad hoc bizottsággal dolgozzanak együtt. Czupi Gyula: Javasolom, hogy az ad hoc bizottság maradjon meg az oktatási és kultúrális bizottság albizottságaként, vagy tanácsadó testületeként, de ne konkurenseként. Dr. Henczi Edit: Az önkormányzati törvény albizottságot nem ismer. Két lehetőség van, vagy megmarad ad hoc bizottságként, vagy megszűnteti a testület. Marton István: Ha ezt a bizottságot felszámolja a közgyűlés, akkor úgy gondolom, hogy az oktatási és kultúrális bizottság újraválasztása után tiszta lappal indulhat. A munkájának az alapértelme az kell, hogy legyen, amit az egy hónappal ezelőtt felállított bizottság kapott feladatul, tehát az oktatási koncepció elkészítése,amelynek első lépése a piarista iskola végleges elhelyezési megoldási javaslata. Úgy képzelem el, hogy egy oktatási koncepciónak legalább két változatosnak kell lenni, mert egyből nem lehet dönteni. Ha ez a bizottság nem szűnik meg, akkor én nem vállalok tagságot. Krémer József: Támogatom Czobor képviselő javaslatát azzal a kiegészítéssel, hogy az új oktatási bizottság elnöke tagja lehessen az ad hoc bizottságnak, ezzel az együttdolgozás feltétele eleve adva van. Nem lehet párhuzamosan, ellentétesen működnie a két bizottságnak, együtt kell dolgozniuk, hogy 43 sikeresen, eredményesen működjenek. Dömötörffy Sándor: Feleslegesnek tartom a két bizottságot, ezért lemondok az ad hoc bizottsági tagságomról. A cél, hogy egy jól működő bizottság jöjjön létre. Magyar József: Ha új oktatási bizottságot választunk, akkor meg kell adni a jogot, hogy tiszta lappal kezdjen. Ha úgy ítélik meg, hogy szükséges valamely bizottság alakítása, vagy bevonása munkájukba, akkor azt tegyék meg. Czobor Zoltán: Mi volt Marton képviselő feltétele,hogy vállalja a bizottsági tagságot, melyik üggyel ne foglalkozzon az ad hoc bizottság? Marton István: Teljesen feleslegesnek tartom két bizottság munkáját egy feladatkörben, mert nem erősítenék egymás munkáját, hanem gyengítenék. Tagságom csak akkor, jöhet szóba az új oktatási és kultúrális bizottságban, ha előtte ez a közgyűlés azt a másik bizottságot felszámolta. Jancsi György: A képviselői indítványban olvasható, hogy Marton képviselő javasolja az oktatási és kultúrális bizottság feloszlatását és újraválasztását. Az nincs bent, hogy az eddigi közgyűlési döntéseket felül kell vizsgálni, és meg kell szüntetni. Javasolom a képviselői indítvány visszaadását Marton képviselőnek azzal, hogy egészítse ki az itt elhangzottakat, és vizsgáltassa meg a bizottságokkal, hogy alkalmas-e ezt idehozni. Arról van szó, hogy azon a címen, hogy az oktatási és kultúrális bizottság munkáját képviselőtársunk nem tartotta elfogadhatónak, ezért az önkormányzat két korábbi döntését is meg kellene változtatni. Megszűnne az az ad hoc bizottság, amely a piarista iskola elhelyezését kellene, hogy kidolgozza. Ha jól értettem, van egy másik ad hoc bizottság is, amelynek feladata az oktatási koncepció kidolgozása? Dr. Kereskai István: Egy ad hoc bizottságról van szó. Marton István: Félreértésről van szó, amikor az önálló képviselői indítványomat előterjesztettem, nem gondoltam arra, hogy az a megtisztelő, de egyáltalán nem kellemes helyzet áll elő, hogy én is tagja legyek ennek a bizottságnak. Balogh György: Hangsúlyozni kívánom, hogy oktatási koncepció a piaristák elhelyezése nélkül nem lehetséges. Ha a képviselők jobban bíznak egy szakmailag is független testületben, akkor én is megköszönöm a bizottságban való részvételemet, és nem kívánok ott helyet foglalni. Dömötörffy Sándor: Az ad hoc bizottság még nem működött, tehát feloszlatása még semmilyen problémával nem járna. Az elmúlt alkalommal azért támogattam Krémer képviselő indítványát az ad hoc bizottsággal kapcsolatban, mert én sem voltam elégedett az oktatási és kultúrális bizottság munkájával. Egyetértek azzal, hogy az új bizottságot nem szabad úgy kiskorúsítani, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó legfontosabb feladatot, ne ez a 44 bizottság végezze. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy megszűnjön az ad hoc bizottság, melyet a piarista iskola végleges elhelyezésének megoldása és az oktatási koncepció kidolgozása érdekében hozott létre a testület, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Balogh képviselő javasolta, hogy az oktatási és kultúrális bizottság 4 külsős tagja: Mayer Ferenc, Silló Zsolt, Dr. Kotnyek István,Cseke Zoltán továbbiakban is legyen a bizottság tagja, az új bizottságban is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Megkérdezem Marton képviselőt, hogy ezzel a feltétellel vállalja-e a jelöltséget? Marton István: Igen. Dr. Kereskai István: Az elhangzás sorrendjében teszem fel szavazásra, ki ért egyet azzal, hogy Sabján Imre képviselő bizottság tagja legyen? A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Czupi Gyula képviselő bizottsági tagságával? A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Marton István képviselő a bizottság tagja legyen? A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Balogh György képviselő bizottsági tagságával? 45 A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Stamler Lajos képviselő bizottsági tagságával? A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Krémer József képviselő is tagja legyen a bizottságnak? A közgyűlés 10 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A közgyűlés 4 külsőst, és 5 képviselőt választott, így a bizottság létszáma 9 fő. A bizottság elnökére kérek javaslatot. Balogh György: A bizottság elnökének Marton István képviselőt javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyet ért azzal, hogy Marton István képviselő legyen a bizottság elnöke, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Újabb javaslatot kérek a bizottság elnöki tisztségére. Czobor Zoltán: Krémer Józsefet javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Krémer József képviselő a bizottság tagja és egyben elnöke is legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Czupi Gyula: Javasolom, szavazzunk ismételten Krémer József képviselő bizottsági tagságáról, valamint arról, hogy Marton István képviselő legyen a bizottság elnöke. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Krémer József képviselő bizottsági tagságával? 46 A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. szavazzunk ismételten Krémer József Czupi Gyula: Kérem, bizottsági tagságáról. Dr. Kereskai István: bizottsági tagságával, Aki egyetért Krémer kérem szavazzon. József képviselő A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a bizottság elnöke Marton István képviselő legyen? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 114/1994. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése feloszlatja az Oktatási és Kultúrális Bizottságát. b.) Új Oktatási és Kultúrális Bizottságot választ, melynek létszámát 10 főben határozza meg. A bizottság elnöke: Marton István képviselő A bizottság tagjai: Sabján Imre képviselő Czupi Gyula képviselő Balogh György képviselő Stamler Lajos képviselő Krémer József képviselő Cseke Zoltán Dr. Kotnyek István Mayer Ferenc Silló Zsolt c.) Az Oktatási és Kultúrális Bizottság megválasztásával egyidejűleg a piarista iskola végleges elhelyezésével és az oktatási koncepció kidolgozásával megbízott - melyet a 75/b/1994. számú határozatával hozott létre - ad hoc bizottságot megszünteti. Felkéri a polgármestert, hogy a bizottság megszüntetésével illetve az új bizottság megválasztásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 47 Dr. Kereskai István: A közgyűlés elfogadta, hogy a fellebezéseket zárt ülésen tárgyalja, kérem erre az ülés végén kerüljön sor. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Takács Zoltán: Javasolom ma további napirendi pontokat ne tárgyaljunk, hanem május 2-i folytatólagos ülésen kerüljön arra sor. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja; Dr. Kereskai István polgármester a közgyűlés munkáját (18.40 órakor) berekeszti azzal, hogy a ma meg nem tárgyalt napirendi pontokat az 1994. május 2-i folytatólagos ülésen vitatja meg. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
