* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.87 MB | |
| 2026-02-18 09:32:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  290 | 446 | 1994. május 2. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 115/1994-től 125/1994-ig Rendeletek száma: 11/1994, 12/1994. Napirendi pontok: 23.) Interpellációk 24.) Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 25.) Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke 26.) Rózsa u. 13. szám alatt lakók kérelme 27.) Javaslat lakás és nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó rendeletre 28.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására 29.) Kovács János önálló képviselői indítványa (E napirend tárgyalására nem került sor, mivel az interpellációk során a képviselő indítványára választ kapott.) 30.) Előterjesztés rövidtávú útépítések részben pályázati rendszerben történő megvalósításához Zárt ülés 31.) Egyebek a.) Márkus Jánosné fellebbezése (írásban) b.) Arany László fellebbezése (írásban) c.) Kertész Imréné fellebbezése (írásban) 32.) A hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezete Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 33.) Gazdasági Bizottság tájékoztatója Előadó: Czobor Zoltán bizottsági tag A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-6/3/1994. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1994. május 2-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 115/1994-től 125/1994-ig Rendeletek száma: 11/1994, 12/1994. - 1 - JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. május 2-án (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Farkas Zoltán, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Palotás Tibor, Sabján Imre, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Böröcz Zoltán, Dömötörfty Sándor, Göndör István, Jesch Aladár, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Metzgerné Pilczer Éva, Minorics Piroska, Németh László, Sneff Mária, Stamler Lajos képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Cserti Tibor, Dr. Spingár László, Karmazin József, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Dr. Müller János, Csordásné Láng Éva a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Ferencz József a VG Kft. vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa újság munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, a Templom téri Általános Iskola tanulóinak szülei, Balogh András a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola igazgatóhelyettese, Csörgei Sándorné a Rózsa u. 13. sz. lakóház közös képviselője és 5 lakó. Farkas Zoltán: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, ezért a folytatólagos ülés folytatását megnyitom. Az április 25-i folytatólagos közgyűlésen elfogadott és még meg nem tárgyalt napirendi pontok a következők: Fellebbezések, Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához, Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére, Javaslat a hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezetére, Lakás és nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó rendelet, Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására. További napirendi javaslat a mai ülésre Kovács János önálló - 2 - képviselői indítványa és Balassa Béla úthálózatfejlesztéssel kapcsolatos javaslata. Dr. Henczi Edit: Minorics Piroska eljuttatott hozzám ma egy nyilatkozatot és kérte, hogy ma a közgyűlésen adjak önöknek erről tájékoztatást. "Ezúton szeretném bejelenteni, hogy a mai napon képviselői megbízólevelemet visszaadom minden külön indokolás nélkül. Kérem a polgármester urat a további intézkedések szíves megtételére." Képviselőnő pártlistán került be a képviselőtestületbe, ezért fel fogjuk hívni az őt delegált pártot, a Fidesz-t arra, hogy közölje velünk a pártlistán soron következő nevét és az ő személyének a beiktatására kerül sor a következő testületi ülésen. Czobor Zoltán: Kérem, hogy a mai közgyűlésen interpellációra legyen lehetőség. Én két interpellációra kérek engedélyt. A napirendekre vonatkozóan pedig az a javaslatom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk a VG Kft. szerződéstervezetét és a fellebbezéseket. E két napirend előtt, szintén zárt ülésen két percet kérek a Gazdasági Bizottság részéről egy tájékoztatóra az OFOTÉRT üzlet értékesítésével kapcsolatosan. Javasolom még, hogy a következő közgyűlés május 30-án legyen. Czupi Gyula: Kérem, hogy vegyük napirendre a Rózsa u. 13. kérdését, mivel ott már pénteken elkezdődött az építkezés. Már egy korábbi ülésen megígértük az ott lakóknak, hogy napirendre tűzzük ezt a témát. Mivel a következő ülésig már jobbára fel fog épülni ez az épület, ezért nem lesz módunk úgy tárgyalni erről a kérdésről, hogy komoly anyagi konzekvenciát magával vonó döntés ne legyen. Az ügy lényege, hogy az a lakótársaság, amelyik már egyszer aláírásával tiltakozott az ellen, hogy ott valami épüljön, olyan levelet kapott, amelyben egy egész más területre elmondták, hogy mi fog ott épülni, ezért ők arra a következtetésre jutottak, hogy őmellettük nem fog egyáltalán semmi sem épülni. Később tiltakoztak, amikor kiderült, hogy mi fog ott épülni, amelyre különösebb reakció nem volt, leveleket kaptak a polgár-mestertől és a jegyzőasszonytól is. Végül eljutottak a közgyű-lésig, semmi nem történt, nem mentek el bíróságra. Elkezdődött az építkezés, ezért ez az utolsó lehetőség, hogy beleszóljunk a folyamatba. Ami módosíthatja az eddigi álláspontunkat az az, (írásban ki is osztottuk) hogy a jegyzőnek lehetősége van visszavonni az építési engedélyt. Ha a napirendre vételhez az szükséges, akkor mondjuk ki, hogy rendkívüli közgyűlést hívunk össze és akkor formai vétséget sem követünk el. Marton István: Egy személyes bejelentést szeretnék tenni először, majd utána az Oktatási és Kulturális Bizottság megbízásából kérek egy percet, aminek eredményeként nagy valószínűséggel Kovács János képviselő indítványának tárgyalására már nem fog sor kerülni. Palotás Tibor: A múlt héten tárgyaltuk Kisfakos és Bagola gázellátásával kapcsolatos önálló képviselői indítványomat. Ekkor részben kaptam kérdésemre választ, de szeretném újra feltenni ezt a kérdést az illetékes osztálynak. - 3 - Dr. Henczi Edit: A fellebbezések zárt ülésen való megtárgyalásáról már a múlt ülésén döntött a testület, így csak azt kell megerősíteni, hogy ma nem soronkövetkező napirendként, hanem az ülés végén kerül megtárgyalásra. A következő soros közgyűléssel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy május 29-én van a választás második fordulója, így 30-ára nem tudunk testületi előterjesztéseket idehozni. Arról nem is beszélve, hogy május 29-én reggel 4 órától 30-án reggelig dolgozunk a Hivatalban. Ezért kérem ne várják el tőlünk, hogy 30-án délután 14.00-kor ide kelljen jönni és este 22.00-ig érdemi munkát végezzünk. Czupi képviselőnek válaszolom, hogy államigazgatási egyedi ügyről van szó, építési engedélyről. Az építési engedélyt szabályosan a Polgármesteri Hivatal kiadta. Jogerőssé vált. Külön nem kell egyeztetni az érdekeltekkel, hogy mi fog épülni és hogyan. Az építési engedély határozatából kaptak, ha 15 napon belül fellebbezni akartak megtehették volna, 15 napon belül meg is lehetett volna a terveket tekinteni. Egyedi államigazgatási ügyben egy jogerős határozat van, ha én ezt visszavonom, akkor azok, akiknek egyedi államigazgatási határozatuk, tehát jogerős határozatuk van, teljes joggal fognak a Polgármesteri Hivatal ellen fordulni kártérítésért. Nemcsak a tényleges építési kárt fogják kérni, hanem nem vagyoni kárigénnyel is fellépnek. Én államigazgatási jogkörben ennek a következményeit nem vállalom, mert meggyőződésem szerint mi teljesen szabályosan jártunk el. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy ennek ellenére foglalkozik ezzel az üggyel, akkor tegye, de hangsúlyozom, hogy ez egyedi államigazgatási ügy és ebben a közgyűlésnek nincs joga dönteni. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy az ülés végén zárt ülés keretében tárgyaljuk a fellebbezéseket és ezt megelőzően ugyancsak zárt ülés keretében a Javaslat a hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezetére vonatkozó napirendet, illetve a Czobor képviselő által javasolt Gazdasági Bizottság két perces tájékoztatóját, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy interpellációra legyen lehetőség a mai ülésen, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balassa Béla: Kérem a napirendi pontok közé felvenni a rövidtávú útépítések részben pályázati rendszerben történő megvalósításához készült előterjesztést. Dr. Kereskai István: Ki ért ezzel egyet? - 4 - A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: A jegyzőnő valóban csak saját felelősségére tehetné meg az engedély visszavonását. Én azt szeretném elérni, hogy ez a felelősség ránk háruljon, vállaljuk el, hogy ezt ő megtehesse, mert addig nem tudunk előre lépni. Utána el lehet kezdeni tárgyalni az ott lakókkal, az építkezőkkel sajnos arról is, hogy milyen kártérítésre tarthatnak igényt. Ma ezt vállalni kell, ezért szeretném, ha napirendi ponttá válna. Farkas Zoltán: A közgyűlés határozatot ebben a kérdésben nem hozhat. Megtárgyalni meg lehet, a következményeket lehet tisztázni és ajánlást lehet tenni a jegyzőnek, hogy adott esetben hogyan járjon el. Aki egyetért azzal, hogy a Rózsa u. 13. kérdését felvegyük napirendre, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: Mivel a Rózsa u. 13. sz. alatti ház lakói jelen • vannak, javasolom, hogy az ad hoc bizottság megválasztását követően kerüljön sor e téma megtárgyalására. Farkas Zoltán: Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 23.) Interpellációk 24.) Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 25.) Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke 26.) Rózsa u. 13. szám alatt lakók kérelme 27.) Javaslat lakás és nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó rendeletre 28.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására 29.) Kovács János önálló képviselői indítványa (E napirend tárgyalására nem került sor, mivel az inter- - 5 - pellációk során a képviselő indítványára választ kapott.) 30.) Előterjesztés rövidtávú útépítések részben pályázati rendszerben történő megvalósításához Zárt ülés 31.) Egyebek a.) Márkus Jánosné fellebbezése (írásban) b.) Arany László fellebbezése (írásban) c.) Kertész Imréné fellebbezése (írásban) 32.) A hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezete Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 33.) Gazdasági Bizottság tájékoztatója Előadó: Czobor Zoltán bizottsági tag 20.) Interpellációk Czobor Zoltán: Kiírásra került-e már a Hevesi Sándor Művelődési Ház igazgatói állására vonatkozó pályázat? Ha nem, akkor miért? Az új (helységnévtáblák) üdvözlő, elbocsájtó táblák mikor kerülnek kihelyezésre? Dr. Henczi Edit: A helységnévtábla szabályos szabványa fehér névtábla fekete betűkkel. Az üdvözlő és elbocsátó táblák teljesen mások. Szerintem a képviselő úr erre gondolt. Czobor Zoltán: Igen, az üdvözlő és elbocsátó táblákról van szó. Farkas Zoltán: Most kéri a választ képviselő úr? Czobor Zoltán: Amennyiben lehetőség van rá akkor most szóban, ha nincs, akkor írásban kérek választ. Palotás Tibor: Kérdésem, hogy Bagola gázellátásának tervezése folyamatban van-e? Van-e valami akadálya a tervezési munkának? Bagola gázellátása idén őszre a tervezett módon elkészül-e? Ezekre egyértelmű választ kérek. Marton István: Személyes bejelentésem, hogy a múlt heti közgyűlésen az előző évi zárszámadást elemezve írja a megyei lap, hogy "Marton István kifejtette: örvendetesnek tartja, hogy az önkormányzati támogatás az iskoláknál gyermekenként megduplázódott, ami jelenleg 26 eFt-ot jelent." Ez a mondat alkalmas a szavahihetőségem csorbítására, ugyanis én ott nem ezt mondtam, hanem pontosan az ellenkezőjét. Rendkívül aggasztónak tartottam, hogy a kétszeresére nőtt egyik évről a másikra. Pénteken a Kanizsa hetilap viszont ezt egészen jól hozta le. Másik bejelentésem, hogy miután az Oktatási és Kulturális - 6 - Bizottság elnöke lettem, így iskolaszéki tagságomról lemondok, mert összeférhetetlenné vált ezzel a funkcióval. Az Oktatási és Kulturális Bizottság legutóbbi ülésén egyhangú határozatával szólított fel arra, hogy kérjem meg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését a múlt héten hozott határozatának szükséges korrekcióira. Ennek lényege, hogy a közgyűlési határozat a Rózsa uti Általános Iskolában indítandó 1 osztállyal együtt 24 első osztály indítását javasolta a városban, ami azt jelentette, hogy az azon kívüli 570-580 gyerek csak akkor fér el a maradék 23 első osztályban, ha mindegyikben maximális osztálylétszám indul. Ez képtelenség, mert van több olyan iskola ÍVécsey, Palini), ahol 16-18 fős osztályok tudnak csak indulni, így anélkül, hogy erről közgyűlési vita lenne és Kovács képviselő önálló képviselői indítványát is tárgyalni kellene kérem, hogy -az előbb elmondottak alapján - ennek a döntésének korrigálására bízza meg az Oktatási és Kulturális Bizottságot, hogy következő soros ülésén ezt tegye meg. Kérésem tehát, - és a bizottság engem utasított e kérés megtételére - hogy a közgyűlés adja vissza bizottsági hatáskörbe az indítandó első osztályok létszámának korrekcióját. Cserti Tibor: Az oktatási koncepció hiányában ismét az első osztályosok ködös kérdésének a csokrába vagyunk tanúi tartós pénzügyi kötelezettségvállalásnak. A beadvány remekül szerkesztett. Arról van szó, hogy bizottsági hatáskörbe utalnak két korábban kieresztett, a Rózsa uti Általános Iskolában indított egy osztályt és a Templom téri Általános Iskolában egy osztály indításának a jogkörét. Arról van szó, hogy tartós pénzügyi kötelezettséget vállalnak és előtte meghoznak egy döntést, mielőtt még annak pénzügyi kihatását ismernénk. Felhívom figyelmüket, hogy nincsenek döntési helyzetben. Ha volna pénze a városnak, akkor dönthetnének. így bizonyos eseményeket követni tudnak. Az alapszituáció a város konzervatív pénzügyi költségvetésszerkezetének a mérséklése a következő időszak egyetlen kitörési pontja. Ha ezt önök nem csinálják, akkor ma már a vagyon tartós felélésének eszközrendszerével sem lehet a város pénzügyi egyensúlyát tartós jelleggel egyensúlyba hozni. A Marton úr javaslatát az Oktatási és Kulturális Bizottság (további két osztály indítását) meg fogja szavazni. Akkor önök arról is szavazzanak - a Marton úr javaslatával megegyezően -, hogy ezt a pénzügyi kötelezettséget is teljes felhatalmazással az Oktatási és Kulturális Bizottságnak kiszorítják. Farkas Zoltán: Nem arról van szó, hogy egy szakmai kérdést odaadunk a szakmailag illetékes bizottságnak, hanem arról, hogy kemény anyagi vonzata van és nem kétséges, hogy a bizottság milyen irányban menne el a döntésében. Ennek anyagi konzekvenciáit a közgyűlésnek kell felvállalnia és az a hitelfelvételi keret, amit a közgyűlés jóváhagyott a költségvetés tárgyalásakor tovább bővülne, ha az Oktatási és Kulturális Bizottságra hagyjuk ezt a döntést. Úgy teljes a kép, hogy akkor az anyagi konzekvenciát is adjuk oda a bizottsági hatáskörbe, tehát annak a felelősségét is a bizottság vállalja, hogy ennek a megoldani akaró megoldásának milyen anyagi következménye keletkezik. Aki egyetért azzal, hogy vegyük napirendre Kovács János önálló képviselői indítványát, kérem szavazzon. - 7 - A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Szerintem Kovács képviselő önálló képviselői indítványát csak azután tárgyalhatja meg a testület, ha előtte a fő kérdésben döntünk, abban tehát, hogy átutaljuk-e az Oktatási és Kulturális Bizottság kompetenciájába az induló első osztályok számának megállapítását. Ha átutaljuk bizottsági jogkörbe, akkor tárgytalan Kovács János önálló képviselői indítványának napirendre vétele. Farkas Zoltán: A lényeg az, hogy Kovács János beadott egy önálló képviselői indítványt, Marton képviselő pedig módosító indítványt tett arra, hogy az önálló képviselői indítvány helyett utaljuk a bizottság hatáskörébe a kérdést. Először tehát a módosító • indítványról kell szavazni. Aki egyetért azzal, hogy az induló első osztályok számának megállapítását utaljuk az Oktatási és Kulturális Bizottság hatáskörébe, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az Oktatási és Kulturális Bizottság hatáskörébe utalja az induló első osztályok számának megállapítását, így Kovács János önálló képviselői indítványát nem kell napirendre venni. 115/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási és Kultúrális Bizottság hatáskörébe adja az induló első osztályok számának megállapítását. Határidő: 1994. május 15. Felelős : Marton István az Okt. és Kult. Biz. elnöke Gerencsér Tibor: Czobor úrnak válaszolom, hogy a HSMK pályázatának lebonyolítását a 150/1992. sz. Kormányrendelet szabályozza, amely előírja, hogy sikertelen pályázat esetén 90 napon belül kell a következő pályázatot meghirdetni és a pályázat benyújtásának határidejét követően 30 napon belül kell döntenie a közgyűlésnek a pályázatok elbírálásáról. Tekintettel arra, hogy a Művelődési Közlönyben az átfutási idő 2 hónap, ez az időszak, amikor a közgyűlés kötelezve lenne a döntésre (ez éppen a nyár közepére esik), ezért a pályázatot úgy lenne célszerű meghirdetni, hogy szeptemberre, de legalábbis őszre essen az aktív munkavégzés ideje. Ezért eddig még nem kültük el a pályázatot a minisztériumba, de a pályázat készen van. Karmazin József: Czobor úrnak másik kérdésére válaszolom, hogy ismereteink szerint a városba vezető utaknál a helységnévtáblák kinnt vannak. Az üdvözlő táblák kérdésével a Városfejlesztési Bizottság foglalkozott, azonban olyan kezdeményezés nem született, hogy ez bekerült volna az éves programba. Tehát - 8 - tudomásom szerint nincs ilyen kezdeményezés. Farkas Zoltán: A Városfejlesztési Bizottság itt azt mondja, hogy benne van a programba. Czobor képviselőnek 15 napon belül írásban válaszolunk. Karmazin József: Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a közgyűlés elmúlt ülésén a kérdés úgy hangzott el, hogy Fakos városrész ellátásának lehetősége biztosított-e vezetékbővítéssel, most pedig új kérdés, hogy idén őszre elkészül-e és a tervezés milyen stádiumban van. Kérdésére 15 napon belül írásban fogunk választ adni. Palotás Tibor: Arra tudnia kell most válaszolni az osztályvezető úrnak, hogy Bagola gázellátása biztosított-e és a tervezése folyamatban van-e, mert idei kivitelezésre van betervezve Bagola gázellátása. Karmazin József: Természetesen folyamatban van a tervezés és a költségvetés tartalmazza ennek az előirányzatát. Farkas Zoltán: Marton képviselő iskolaszékről való lemondásával kapcsolatos előterjesztést a következő ülésre idehozzuk. 24.) Javaslat a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola Világbanki programhoz való csatlakozásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság nem látta ezt az előterjesztést, nem lett tisztázva, hogy milyen többletterhekről van szó. Mit jelentenek ezek a többletterhek? Az idei 222 eFt, minek a terhére lenne biztosítva? A következő években milyen többletterhet jelent ez? Gyakorlatilag az előterjesztés pénzügyi hátterére szeretnék rákérdezni. Balogh András: A javaslatból önök megismerhették mindazt, ami az iskolánk világbanki pályázatának előzménye volt. Annak idején az 1991-es pályázatnál a pályázati kiírás egyik feltétele az volt, hogy előnyben részesülnek azok az intézmények, iskolák, ahol a városrészen vagy településen belül több intézmény közösen, több szakmacsoportban tervezi a megvalósítását e világbanki szakképzésnek. Ekkor a három intézmény (Dr. Mező, Cserháti) közös pályázatot adott be, akkor minden egyéb költségelemző és költségigényével együtt. Iskolánk annak idején azzal az indokolással maradt ki a pályázatból, hogy mivel a világbanki iskolák követő iskolaként számítanak más szakképző intézményekhez, így egyedi iskola lévén nem szolgáltathat modellt országosan más iskoláknak. Azóta is e program szerint működik az iskola, hiszen 1992-ben előbb egy, majd még azévben újabb két szakmacsoportban a követő iskolakénti bejegyzés megtörtént. Ehhez a költségeket az intézmény költségvetési keretéből eddig felvállalta és ehhez önkormányzati jóváhagyást is kapott. A továbbiakban annyit kérünk, hogy a három szakmacsoportvezetőnek a kötelező óraszám órakedvezményeit a közgyűlés engedélyezze - 9 - fedezni, amelyet a másik két intézmény is megkapott. A szakmacsoportvezetők a világbanki megbeszéléseken kötelező óraszámuk terhére részt vegyenek. Semmivel nem kér tehát többet az intézmény, mint amit annak idején a közgyűlés egyszer már megadott neki. Ezzel nemcsak azt kapjuk, hogy követő iskolából modell iskolává válhatunk, hanem a világbanki iskolákhoz nyújtandó hitelfedezetből, - amelyek a beszerzésekhez szükségesek - ezekhez bizonyos pénzügyi fedezeteket is kap az iskola, ami nem a költségvetést terheli. Jelen esetben ez a szakképzési alap terhére ment. Czobor Zoltán: Tehát a 222 eFt-ot az önkormányzatnak a költségvetésből kellene biztosítania? Farkas Zoltán: Igen. Czobor Zoltán: A következő tanévekben mennyi pénzt jelent ez? 1995-ben ez hány ezer forint lesz? Balogh András: A világbanki szakmacsoportvezetőknek órakedvezmény jár. Ezt az órakedvezményt az elmúlt három évben mi nem tudtuk megadni ezen szakmacsoportvezetőknek. Ezt az órakedvezményt az akkor pályázatot nyert két intézmény szakmacsoportvezetői megkapták. Mi is megkaptuk volna, ha a pályázatunk sikeres, mivel nem volt sikeres, így nem éltünk vele, nem használtuk fel. Igaz, hogy a 222 eFt most a jelenlegi költségvetést érinti. Ez a 12 óra órakedvezménye 3 fő részére negyedévre. Jövőre pedig az egész tanítási időre, 10 hónapra. A jelenlegi óradíjakkal számolva ennek a két és félszerese. Mivel ez 4 tanítási hónapot jelent és 10 hónapról van szó. Czobor Zoltán: A költségvetés melyik részét terheli ez, a tartalékot? A véleményem az, hogy ennek bizottság elé kellett volna kerülnie. Balogh György: Nem tudom, hogy miért nem került az Oktatási és Kulturális Bizottság elé az anyag. Ez elsősorban szakmai dolog, ami a jövőre nézve sok pénzzel jár, tehát ezt meg kell tárgyalni. A bizottságban kialakult egy olyan álláspont, hogy semmi olyan előterjesztést nem tudunk elismerni, amire nem látjuk biztosítottnak a fedezetet. Ahhoz, hogy a közgyűlés ebben a témában megfelelően tudjon dönteni, legalább egy ajánlást kellene kapnunk a Gazdasági Osztály részéről, hogy kb. hány millió forinttal terheli ez a világbanki részvétel a költségvetést a jelenlegi két iskolát figyelembe véve, és ha belép egy harmadik is. Cserti Tibor: Az általános tartalék terhére lehet az ezévi költségvetésben ezt finanszírozni. Mivel a másik két iskolánál a költségvetés keretén belül elismerésre került egy ilyen tétel, így esélyegyenlőséget kellene biztosítani mind a három intézmény esetében. (Az oktatásnak 100 millió forintos többletigénye van.) Egyszerre javasolom tárgyalni és dönteni ennek a pénzügyi kihatásáról. Farkas Zoltán: Beadási határidő probléma van (mivel nem szokott - 10 - három hétig tartani egy közgyűlés). Május 15-ig van lehetőség beadni a pályázatot, tehát ha most nem döntünk, akkor ezzel elvetetjük ezt a kérelmet. Gerencsér Tibor: Az esélyegyenlőség miatt célszerű ennek az iskolának is engedélyezni a csatlakozást. Ha a közgyűlés úgy látná, hogy semmiképpen nem tudja biztosítani az anyagi feltételeit, akkor erre az évre kapjon fedezet nélküli bérkeretet az iskola ezen összeg terhére. Ez a támogatás viszont bár a jövő évre fél millió forint, de ez nem folyamatos, mert amikor a nemzeti alaptantervet kötelezően be kell vezetni, akkortól egységesíteni kell az egyes tanterveket, megszűnik a hagyományos tanterv és világbanki program a középiskolákban. Czupi Gyula: Az osztályvezető úr utolsó mondata mintha az egész kérdést feleslegessé tette volna, hiszen mintha nem lennének ezek a fajta lehetőségek, amelyekről az iskola beszélt. Szerintem ez a lehetőség létezhet továbbiakban is, mivel a világbank nyilván valamilyen módon finanszíroz bizonyos oktatásfejlesztést. Az érdekelne, hogy az eddigi két intézmény amiatt, mert világbanki programot folytatott, külön költségvetési igénnyel előállt-e? Én ilyenről nem tudok. Elhangzott, hogy hozhat némi fejlesztési pénzt, sőt némely esetben sokat is. Ezt a lehetőséget nem kellene kihagynunk. Ha a közgyűlés úgy érzi, hogy nincsen döntési helyzetben, akkor is tegyen meg mindent, hogy döntési helyzetbe kerüljön. Erre két lehetőség van. Egyik, hogy egy rendkívüli alkalommal tárgyalja meg, a másik pedig, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottságot bízza meg a döntéssel, bár én nem hiszem, hogy bármit is vizsgálni kellene, én elfogadom, hogy döntsünk is. Főleg amiatt, mert egyszer már döntöttünk és akkor támogattuk, most pedig mivel egyedül pályázik az intézmény, ezért van szükség formálisan az újbóli támogatásra. Mivel ez szakmacsoportra vonatkozik elsősorban, tehát bizonyos tárgyak tanításának a támogatásáról van szó, ez csak előny, haszon lehet a város számára. Én támogatásra alkalmasnak ítélem és kérem a közgyűlést, hogy döntsön. Sajnálom, hogy nem került bizottságok elé, szerintem ez nem lett volna lehetetlen ezalatt a három hét alatt. Krémer József: Engem zavar, hogy egy napirend, amely egyrészt pénzről, másrészt oktatásról, koncepcióról szól, nem kerül bizottságok elé. Nem tudom, hogy lehetetlen volt-e. Miért nem került április 12-e előtt (ezen előterjesztés megszövegezése előtt) bizottsági megtárgyalásra? Ha időhiány vagy más oka lett volna, akkor azóta miért nem került bizottsági megtárgyalásra. A bizottságok kihagyása miatt most a képviselők nem tudják, hogy milyen előny és milyen hátránya származik úgy az iskolának, mint a városnak ehhez a programhoz való csatlakozással. Ha van felelőse annak, hogy a bizottságok miért nem tárgyalták, akkor azt kérem elmondani, ha nincs, akkor pedig aki tud most adjon számot arról, hogy számszakilag milyen előnyei és hátrányai vannak a csatlakozásnak. Ha erre nem készült fel sem az iskola, sem a Humán Osztály, akkor a magam részéről nem tudom támogatni az előterjesztést, mert akkor ez azt jelenti, hogy előkészítetlen, számok nélküli az előterjesztés. Czobor Zoltán: Az előző napirendnél kiderült, hogy a 24 osztály, - 11 - amit indítanánk, maximális létszámmal nem fedi le a gyereklétszámot, pedig előtte alkalommal három órát vitatkoztunk itt ezen. A mostani javaslat pedig nem hogy megkerülte a bizottságokat, de még gazdasági-pénzügyi megalapozottsága sem tisztázott, ezért nem tudjuk kezelni azokat a beterjesztéseket, amelyek a Humán Osztálytól érkeznek. A frakció nevében ismétlem, hogy nem tudja bizalmunkat élvezni a jelenlegi osztályvezető. Javasoltuk is a polgármester úrnak, hogy itt váltás legyen, a személyre is javaslatot tettünk. Kérjük ennek mérlegelését és a szükséges lépéseket tegye meg. Nem megoldás, hogy nem támogatjuk ezt a javaslatot, mert hátha olyan, ha megvizsgáljuk a pénzügyi hátterét, hogy támogatnunk kellene. Javasolom, hogy vizsgálja meg az Oktatási és Kulturális Bizottság, a Gazdasági Bizottság és ha ehhez közgyűlési döntés kell, akkor egy soron kívüli közgyűléssel szentesítsük. Ha elég a két bizottsági döntés, akkor a bizottságok döntsék el, és bocsássák útjára ezt a pályázatot. Dr. Henczi Edit: Amikor megjelent a pályázati kiírás, azt követően volt a közgyűlés összehívása. Azért készült az anyag a polgármester nevében, mert nem volt idő arra, hogy a bizottságok elé bevigyük. Az igaz, hogy az első testületi ülésen és a folytatólagoson sem került a közgyűlés elé, de ülésenként nem lehetett tudni, hogy a testület mikor fog ezzel foglalkozni. Elfogadjuk a hivatal nevében, hogy mulasztás történt. Az első előterjesztés után az első közgyűlésre amikor ezt behoztuk, a közgyűlési időközökben bizottság elé nem vittük. Az igazgatóhelyettes el tudja mondani, hogy mivel jár ez, hiszen a pályázat ezt részletesen tartalmazza. Az iskola ennél többet is kérhetett volna az önkormányzattól, mert a másik iskolák kérték is. Az idegennyelvi tanároknak a képzési pluszpénzeit kérték. Ez az iskola miután követő volt, és közben ezeket a problémákat megoldotta, ezekre már nem kér támogatást. A szakmai vezetőknek ez a bizonyos órakedvezménye az egyetlen tétel, amit ha világbankivá válik az iskola, akkor jogosult rá, de eddig követő iskolaként nem volt az. A tanév visszalévő idejére kéri az iskola igazgatója, mert a következő tanévtől (az iskola igazgatója mondta nekem) az iskola akár saját keretéből meg fogja tudni oldani az igényt. Konkrétan most csak erről a 222 eFt-ról kell dönteni, és kimondhatja a közgyűlés azt, hogy a következő tanévtől pedig az iskola köteles saját hatáskörében megoldani ezt a problémát. Ha ma nem döntenek, akkor megakadályozzák az iskolát abban, hogy beadja ezt a pályázatot. Balogh György: Ha itt van a végső határidő, akkor ma el kell döntenünk. Én változatlanul azt látom, hogy erre az évre ez 222 eFt, és ha csak erről volna szó, akkor meg is szavaznám, de egy világbanki program nem csak néhány tanár órakedvezményéből áll. Kérem, hogy igazgatóhelyettes úr kicsit részletesebben beszéljen a pénzügyi részről, pl. mennyit tud az iskola az összegből állni jövőre, mit jelent a számukra, ha nem szavazzuk meg az előterjesztést. Balogh András: Mi is tudjuk, hogy egy világbankit követő vagy egy modell iskola nem csak ekkora összeggel jár. A közgyűléstől mi csak ezt a 222 eFt-ot kérjük. A többi járulékos költségeket - 12 - (kiküldetéseket, idegen nyelvtanárokat, eszközbeszerzéseket) részben szakképzési alapból, részben pedig az eddigi költségvetésünkből fedeztük. Ez a 12 óra órakedvezmény az a többlet, amit a költségvetésből - mert nem volt betervezve -eddig nem tudtunk biztosítani a szakmacsoportvezetőknek. Ha mostantól modell iskola leszünk, ezt kötelességünk biztosítani. Természetesen emellett ugyanúgy el kell menni a program tárgyalásaira, kiküldetésekkel jár, de semmiféle pluszt az eddigiekhez képest számunkra nem jelent. A pluszt, amit legfeljebb a hiteltámogatás révén kapunk eszközbeszerzésekkel, amivel úgy gondoljuk, hogy nyerhetünk. A jövő évre is vonatkozik ugyanez azzal a kikötéssel, hogy várhatóan (hiszen a demográfiai hullám révén csökkennek a beiskolázások, az óraszámok) ez az idei költségvetésünket nem fogja túllépni, hiszen annak terhére a jövő évi mintegy két és félszeres, azaz 500 eFt valószínűleg belefér. A többletköltség az, hogy most a törvényes előírásoknak meg tudjunk felelni és ezt az órakedvezményt megadhassuk. Magyar József: Véleményem szerint ennek az anyagnak meg kellett volna járni az Oktatási és Kulturális, valamint a Gazdasági Bizottságot. Annak idején, amikor ebben a kérdésben döntöttünk, akkor döntöttünk abban is, hogy követő legyen az iskola. Ha május 15-ig kell dönteni, akkor nem tehetjük vissza az Oktatási és Kulturális, majd a Gazdasági Bizottság hatáskörébe, majd pedig hozzuk ide újra vissza. Már három hete ott van az anyag mindenkinél, ha ezt elolvasták az első napokban, akkor miért nem szóltak, hogy a bizottságok tárgyalják meg. Farkas Zoltán: Valóban hiba történt azzal, hogy nem járt a bizottságoknál az anyag, de emlékeztetem önöket arra, hogy már több anyagnál előfordult, hogy - a bizottsági tárgyalás ellenére - a bizottság javaslatától eltérő döntést hozott a közgyűlés. Cserti Tibor: Az iskola éves költségvetéséből a béralap előirányzat hiányzik. Gerencsér úr is elmondta, hogy ma is rendelkezésre áll az iskolának a szakképzési alap és egyéb forrás. Amennyiben a közgyűlés béralap előirányzatot biztosít most forrás nélkül, az a beadásnak nem lehet elvi akadálya. Viszont addig ne adhassa be - szakmai oldalról - a pályázatot az iskola, amíg az Oktatási és Kulturális Bizottság meg nem tárgyalta, hiszen május 15-ig még ezt megteheti. Ruházza fel a közgyűlés a bizottságot vétó joggal és ha olyan kizáró elemet talál benne szakmailag, ami nem alkalmas az intézmény számára, akkor ne küldhessék el a pályázatot. A közgyűlés viszont bármikor befogadhatja forrás oldalról a többlet igényekkel együtt vizsgálat mellett ezt az összeget. Ha az intézménynek tehát jó ez a forrás nélküli béralap előirányzat most, akkor ebben az értelemben lehet dönteni most. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés döntését nem vétózhatja meg egyik bizottsága sem, tehát el kell dönteni, hogy a közgyűlés dönt ebben és engedélyezi, vagy nem engedélyezi. A testület ezt nem ruházhatja másra át, legfeljebb azt, hogy hozzájárul, de bért nem, csak bérkeretet biztosít. Balogh András: Az intézmény nem mond le arról, ha nem válik - 13 - modell iskolává akkor sem, hogy végrehajtsa ezt a programot. Ha szeptembertől modell iskolává válik az iskola, akkor ezen órakedvezmények terhére nekünk fel kell vennünk személyeket. Ha jól értem a béralap meglesz, csak a forrás oldala nem biztosított jelen pillanatban. Ebben az esetben vállalni tudja az intézmény. Czobor Zoltán: Alpolgármester úr felvetésére mondom, hogy szerintem nagyon rossz arány nincs a döntéseknél, amit nem javasolt a bizottság. Meg kellene nézni, hogy amikor máshogyan döntött a közgyűlés, annak mi lett az eredménye. A fő probléma nem az, hogy nem került bizottságok elé az anyag, hanem az, hogy a gazdasági alapja nem lett kidolgozva. Javasolom a határozati javaslatba bevenni, hogy a középiskola a jövő évtől jelentkező esetleges többletterheket fedezi. Javasolom erről meghallgatni igazgatóhelyettes úr véleményét és utána szavazni az előterjesztésről. Balogh András: Erre a béralapra mindenképpen szüksége van az intézménynek. A béren kívüli költségeket vállalja az intézmény. Cserti Tibor: A béralapelőirányzat egy program megvalósításához azt jelenti, hogy szakmailag a programot meg tudják valósítani. Ma ez a béralapelőirányzat, ami az 1994-es költségvetésünkbe van, kizárja ennek megvalósítását. Ha felemeli az önkormányzat a béralapelőirányzatot, de effektív forintot, forrást nem ad hozzá, hanem az intézménynek kell kigazdálkodnia, akkor a béralapelőirányzat biztosítja a program megvalósítását, de egy kockázati elemmel terhelt az intézmény, azzal, hogy vagy meg tudja szerezni a program fedezetét, vagy nem tudja megszerezni erre az évre időarányosan. Szerintem a program beadásának ez egy előfeltétele, ugyanakkor a többi önkormányzati intézmény támogatásigényével egyidőben kéri ezt az igényt is elbírálni. Balogh András: A kockázat valóban az intézményé és ezt a kockázatot nem biztos, hogy vállalhatja az intézmény, hogy a hátralévő négy hónapra azt a fedezetet elő tudja teremteni az intézmény, amibe ez kerül, konkrétan a 222 eFt-ot. Az intézmény azt teheti, ha ezt nem tudja előteremteni, hogy ugyanúgy, mint eddig, kedvezmény nélkül a törvénnyel ellentétesen megbízza, csak órakedvezményt nem biztosít a szakmai vezetőknek. Magyar József: Egyetértek Czobor képviselővel, javasolom, hogy vizsgáljuk meg azokat az intézményeket is, akik a világbanki programba benne vannak és ugyanúgy kapják ezt a szakképzési alap hozzájárulást. Vizsgáljuk meg, hogy ők mit tudnak kigazdálkodni (pl. a Cserháti). Farkas Zoltán: Aki az előterjesztés határozati javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: - 14 - 116/1994.számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola csatlakozzon a Világbanki programhoz, pályázatát a Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtsa. Az önkormányzat az ebből adódó többletterheket vállalja. Utasítja a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 25.) Javaslat a hulladéklerakó megvalósítás érdekében ad hoc bizottság működtetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke Takács Zoltán: Az SZMSZ úgy fogalmaz az ad hoc bizottságokra vonatkozóan, mint az állandó bizottságokra, így a díjazásuk is azonos módon történik. 10 fő szerepel a javaslatban. Kiszámolta-e valaki, hogy ez havonta mit jelent a városnak, vagy addig, amíg ez a bizottság működik. Farkas Zoltán: A bizottság valószínű, hogy 1-2 évig működni fog, de a tagok cserélődni fognak. Kb. ez 60 eFt-ot jelent havonta a bizottság működésében. Takács Zoltán: Feltétlen szükséges ilyen bő létszámban létrehozni bizottságot? Szerintem 10 fős bizottság nem képes működni. Farkas Zoltán: Kérek konkrét javaslatot a létszámra. Takács Zoltán: Maximum 5 fős legyen. Koczfán Ferenc: Ellenzem a bizottság megalakítását, mert szerintem mind a hivatalnak, mind a Környezetvédelmi Bizottságnak, mind a Városüzemeltetési Bizottságnak hivatali kötelessége lenne a normál munkaidőben elvégeznie. Szerintem ez a bizottság semmivel sem vinné előbbre a kérdést. Czobor Zoltán: Egyetértek Koczfán képviselővel. Javasolom, hogy a bizottságon belül azok, akiknek ez alapvetően munkaköri kötelességük: alpolgármester, osztályvezető, irodavezető, csoportvezető - ők díjazás nélküli tagként, a fennmaradó öt fő, mint külsősek, mint díjazott bizottsági tagok vegyenek részt ebben a bizottságban. Cserti Tibor: Egyetértek azzal, hogy munkaköri kötelessége annak az 5 főnek. Én a munkámat alpolgármester úr, vagy jegyzőasszony utasítására elvégzem. Kérem bizottsági tagi minősítésemet ebből törölni, mert nem díjazás kérdése. - 15 - Farkas Zoltán: Takács képviselő javasolta, hogy maximum 5 fős legyen a bizottság. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki legyen a 10 felsorolt közül benne az öt fős bizottságba? Takács Zoltán: A hivatal dolgozói ne legyenek benne, ez négy fő. Javasolom Stamler Lajos, Jesch Aladár, Jancsi György képviselőket. Marton István: Takács és Czobor képviselő javaslatát össze kellene vonni, mert ugyanarról az öt főről van szó. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy Stamler Lajos legyen az ad hoc bizottság elnöke, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy Jesch Aladár tagja legyen az ad hoc bizottságnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy Jancsi György tagja legyen az ad hoc bizottságnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy Ferencz József tagja legyen az ad hoc bizottságnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy Makrai Márton tagja legyen az ad hoc bizottságnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 16 - Farkas Zoltán: Aki az előterjesztéssel a módosításokkal együtt egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 117/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladéklerakó megvalósítása érdekében ad hoc bizottságot hoz létre. A bizottság elnöke: Stamler Lajos (a Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság tagjai: Jesch Aladár (a Városüzemeltetési Bizottság elnöke), Jancsi György (a Városfejlesztési Bizottság elnöke), Ferenc Józesf ügyvezető ig., Makrai Márton ügyvezető ig. Felkéri a polgármestert a bizottság létrehozásával kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 26.) Rózsa u. 13. szám alatt lakók kérelme Dr. Henczi Edit: A közgyűlésnek egyedi államigazgatási ügyben döntési joga nincs. Jelen ügyben szíveskedjenek mind a két oldalnak az érveit és szempontjait felsorakoztatni és ütköztetni és ennek alapján foglaljanak állást. Miután az építtetők nem lehetnek jelen amiatt, hogy nem kaptak erről információt, hogy ma ez napirend lesz, ezért célszerű az 6 szempontjaikat is önök elé tárni. A közgyűlés úgy döntött, hogy a nem végleges közterületen lévő épületeknek a felülvizsgálatát elvégzi, bizonyos épületeket elbontani rendelt és ezt követően hozott egy olyan döntést is, hogy ezen épületek tulajdonosainak más helyen (amit a közgyűlés elfogad) helyet biztosít kedvező feltételekkel, ott saját költségükre felépíthetik az építményeket és azokat véglegesen tulajdonba kapják. A döntést követően a végrehajtási időszak kezdődött, erről az ügyről is ugyanúgy történt döntés azzal, hogy Marton képviselő korábban már kifogásolta, hogy a polgármester milyen módon járt el. Az építtetők elfogadva a közgyűlés döntését a korábbi helyről az épületeket elbontották és tőlünk megkapták ezt a helyet, amit megvásároltak. Ezt követően erre az épületeket megterveztették. Beadták építési - 17 - engedélyezésre a Polgármesteri Hivatalba. Az osztály a szükséges bizottsági egyeztetéseket elvégezte, és az építési szabályok betartásával az engedélyt kiadta. Ezt követően az engedélyt, illetve arról szóló határozatot minden érintettnek megküldte, így a Rózsa u. 13. sz. épület akkori közös képviselőjének is, aki 15 napon belül erre nem reagált, ezt bizonyítani tudjuk. Ennek eredményeként miután az érintettek közül senkitől sem érkezett fellebbezés, a határozat jogerőssé vált. A jogerős határozat alapján teljes joggal kezdtek el az építkezéshez hozzákészülni azok, akik az engedélyt megkapták. A munka folyamatban van. Bármilyen állásfoglalást hoznak önök ezzel kapcsolatban, annak anyagi kihatása van. Ezek a személyek kérhetik az összes eddig felmerült költségüket, és miután az önkormányzat bíztatta őket arra, hogy a vállalkozói tevékenységüket ezen a területen folytathatják, nem vagyoni kárt is kérhetnek. Abban az esetben, ha mi visszavonnánk az építési engedélyt, ez bizonyíték lenne arra, hogy mi őket becsaptuk, azaz a bíróság minden külön vizsgálat nélkül - egyedül a kártérítés összegének vizsgálatáról lehetne szó - ezt meg is ítélné nekik. A másik oldal a Rózsa u. 13. épület és a környéken lévő másik épületek lakóinak érvei. Az, hogy nem tudtak róla, az nem felel meg a valóságnak, mert a közös képviselő jogosult és köteles is ilyen esetekben eljárni. Egymás között kell lerendezniük, hogy miért nem tájékoztatta a lakókat a közös képviselő. A háznak az a panasza, hogy túl közel kerül ez az épület az ő épületükhöz és ebből hátrány éri őket, ez igaz is. A két oldal érveit és annak súlyát és következményeit is vegyék figyelembe akkor, amikor valamilyen álláspontot kialakítanak. Balogh Tibor: Azon a bizonyos területen pár hónapja nagy munkák folytak és utána be lett temetve a gödör, most pedig újra kezdődik a munka. Kérdésem, hogy mi volt ez a két lépcső? Farkas Zoltán: Van-e erről információ? Karmazin József: Nincs erről információnk. Jancsi György: Az eladott földterületben volt egy elektromos földkábel, és egy kétszázas átmérőjű acél gázcső, ezeknek a közműveknek a kiváltását végezték el az építtetők, saját költségükön. Palotás Tibor: Volt-e olyan helyzet, hogy valóban ezt a házat úgy tájékoztatta a hivatal, hogy nem az ő házuk előtt fog megépülni ez a létesí tmény. Igaz-e ez az állítás? Tud-e erről a hivatal, hogy korábban a lakókat másként tájékoztatták? Dr. Henczi Edit: Ki volt az, aki másként tájékoztatta a lakókat. Az előzőekben már elmondtam, hogy miért voltunk kénytelenek felkészületlenül a napirendet tárgyalni, amikor a szakterület előadója nincs jelen. Palotás Tibor: Ezzel kapcsolatban a ház jelenlegi képviselője tudna információval szolgálni, remélem ők meghallgatást nyernek, vagy most, vagy később. - 18 - Csörgei Sándorné: Az első tiltakozásunkat, mikor elküldtük, erre kaptuk azt a levelet, hogy a Rózsa és az Attila utca kereszteződésében kerül kialakításra a létesítmény, ezt Cserti úr írta alá. Farkas Zoltán: Igen ott is épültek. Csörgei Sándorné: Mi nem ott lakunk, minket az nem is érint, az ellen nem is tiltakoztunk volna. Ez alapvetően félretájékoztatás, önök tévedhetnek, mi meg igyuk meg a levét. Takács Zoltán: Két kérdésem lenne, az egyikre valószínűleg tudnak válaszolni fölkészületlenül is a jelenlévő szakemberek. Az érvényes rendezési terv erre a területre pontosan mit tartalmaz? Egyáltalán tartalmaznak-e beépíthetőséget? Ha igen, akkor mit? Az engedély kiadásakor a rendezési tervek előírásait, illetve iránymutatásait figyelembe vették-e? Mire szólt az építési engedély, konkrétan mi az amit építhetnek ott? Olyan gyanúm van, hogy nem akkora területet építenek be, mint amekkorát jogosultak lennének. Igaz-e ez az állítás? Berezeli Emília: A közgyűlés amikor határozott ezekről a területekről, akkor gyakorlatilag bekerültek ezek a területek a rendezési tervekbe. Később az általános rendezési terv módosításakor, ezeket a területeket, valamint a garázsterületeket is bevettük, és módosítattuk pontosan amiatt, hogy ez rendeletileg legyen átvezetve az általános rendezési tervbe, akkor is döntött a közgyűlés. A tömbtelkes beépítési módban van egy olyan kitétel, mely szerint a tömbterületre vonatkozóan ami nem közpark abban az esetben az OÉSZ egy paragrafusa megengedi a 4%-os beépítést. Amikor a közgyűlés kijelölte ezt a területet, meghatározta ezzel a beépítési százalékát, és a beépíthetőségét. Arról nincs információm, hogy a lakók milyen tájékoztatást kaptak, a tervezővel való egyeztetés folyamán kifejezetten a lakók érdekében átterveztettük ezt az épületet, hogy ne is kerülhessen a Hevesi úti keleti oldali lakások közelébe az épület, tehát a benapozást tudjuk tartani. Ennek megfelelően növeltük a két épület közti távolság 17 méter. A tízszintes épülettől a tűzvédelmi utat biztosítani kell az önkormányzatnak, tehát a terület parkolását csak az épület mögött lehet kialakítani, amelyet amiatt, hogy szabadon kell hagyni éjjel-nappal, ezért ezt az utat a lakók úgymond az éjszakai órákban tudják használni. Erre vonatkozólag az építési engedélyben, illetve a használatba vételi engedélyben is kikötés lesz, hogy ezt szabadon kell tartani, tehát nem is lehet bekeríteniük, ők csak annyi területtel gazdálkodhatnak amennyi az épület befoglaló mérete. Dr. Henczi Edit: A kérdés második része az építési engedélyre vonatkozik. Az építési engedély teljes mértékben megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, azt nyilvánvalóan elismerjük, hogy annak maximális lehetőségeit kihasználja. Az igaz, amit a főépítész asszony mondott, hogy pontosan ezek miatt a dolgok miatt átterveztetésre is sor került a Városfejlesztési Bizottsággal történő egyeztetés után. A Marton képviselő úr ezzel a dologgal már foglalkozott egyszer, s ő is elismerte, hogy a hivatal maximálisan kihasználta a jogszabályokból adódó - 19 - lehetőségeket, de azokat nem lépte túl. Koczfán Ferenc: Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben három ajánlást tehetünk az illetékeseknek, vagy hagyjuk, hogy menjen tovább az építkezés, vagy megtiltjuk az építkezést, vagy azt mondjuk, hogy szüneteltetjük addig, amíg tisztázzuk ezeket a problémákat. Akkor amikor a leendő tulajdonosok ígéretet kaptak arra, hogy más helyen felépíthetik a lebontandó bódéikat, akkor határidőt is szabtunk saját magunknak. Megígértük nekik, hogy lehetőséget biztosítunk. Mi az a végső határidő, amíg szüneteltethetjük az építkezést, vagy van-e olyan határidő, amelyet ki lehetne tolni? Farkas Zoltán: Szüneteltetni, vagy leállítani az építkezést, akkor tudná az önkormányzat, ha ott mi építkeznénk. Az önkormányzatnak az egész ügyhöz annyi köze van, hogy az önkormányzat hivatala, mint államigazgatási szerv az építési engedélyt kiadta. Se leállítani, se szüneteltetni nincs jogunk, mert nem mi vagyunk az építők. Dr. Henczi Edit: A beépítési kötelezettséget előírtuk az építési engedélyben. A bódétulajdonosokat nem köteleztük arra, hogy mennyi idő alatt építkezhetnek, viszont arra igen, hogy milyen gyorsan kötelesek elbontani a korábbi épületüket. Marton István: Igaza van a jegyzőnek abban, hogy anyagi vonzata van az ügynek, de sokkal nagyobb mint azt hisszük, illetve ahogy egyesek hiszik. Én szerintem a nem vagyoni kárigényen kívül, még ha a a vállalkozók perlik az önkormányzatot akkor azt hiszem, hogy nagyon komoly kárigényük lesz az elmaradó haszon címén alatt is. Én több gazdasági jogásszal is tárgyaltam ebben az ügyben, eléggé egyértelműen azt mondták a gazdasági jogászok, de még más városnak a jegyzője is, hogy minden érintettet tájékoztatni kellett volna, vagyis minden lakás tulajdonosát, és ez nem történt meg. Én olyan választ kaptam, hogy a hivatal minden lehetőséget kimerített. Arra a kérdésemre soha, senki, semmilyen formában nem adott választ, hogyha az OÉSZ megenged 30%-os beépítettséget, és a hivatalnak van egy 5%-os mérlegelési jogköre, akkor miért történt meg az, hogy 15,29 m2-rel még a 35%-os beépítettségtől is nagyobb ez a terület. Czupi Gyula: Marton képviselő a jogi megközelítés híve, megítélni nem tudom érvelésének helyességét. Nyilván ki fog derülni, ha perre kerül a sor. A lakók, akkor amikor először hallhattak a beépítésről, akkor egy tiltakozó jegyzéket juttattak el a hivatalhoz. A hivatalból kaptak egy levelet, amiben az ő kérdésükre, nem tértek ki, teljesen logikusan gondolhatták azt, hogy nem lesz építkezés. A korábbi közgyűlésen a lakók olyan tájékoztatást kaptak, hogy utána fognak nézni az ügynek. Ennek ellenére azt tapasztalták, hogy mélyítik a lyukat a házuk előtt. Tehát jelzésük semmiféle meghallgatásra nem talált. Ugyan jogi választ kaptak, amiről el tudom képzelni azt is, hogy akár törvényes is. Én nem akarok a vállalkozások ellen szólni. Azt szeretném, ha olyan vállalkozások lennének ebben a városban, amelyik az ott lakók megelégedésére, a vállalkozók hasznára működik. Ha a hivatal úgy érzi, hogy ő ebben a tekintetben - 20 - kívülálló, akkor mi képviselők beszéljük meg hátha rá lehet venni a vállalkozókat és az ottlakókat is, hogy egy olyan megoldás szülessen, amely mindegyikünk megnyugtatására szolgálna. Természetesen, azt nem szeretném, hogy a városnak nagyon sokba kerüljön. Szerintem nem vonhatjuk ki az ügyből magunkat. Én csak szeretném, hogy a jogi lehetőségeket mondják el, erre kérjük föl a jegyzőt. Ha azt kell, hogy a vállalkozókat kérjük fel, akkor azt tegyük meg, mert a jelenlegi megoldást nem tartom jónak. Farkas Zoltán: A jogi lehetőséget a jegyzőnő ismertette. Meg lehet kísérelni a vállalkozókkal tárgyalni, jogilag azonban nincs mód nyomást gyakorolni rájuk. Még mindig jobb, mintha valamelyik félnek bírósághoz kelljen fordulnia. Amennyiben a jegyzőnő anélkül, hogy megállapodásra lehet jutni a vállalkozókkal, visszavonja az építési engedélyt, abban a pillanatban a vállalkozók perelnek bennünket és kérik a káruk megtérítését. Ha nem vonja vissza, akkor a lakók fognak bennünket beperelni, számomra nem teljesen biztos, hogy mi nyerjük meg a pert, lehet, hogy a lakók és akkor oda kell kártérítést fizetni. Az lenne a jó, ha ez megállapodásos alapon rendezhető lenne, de erre rendkívül kicsi az esély. Cserti Tibor: Az önkormányzat vagyonrendelete időben nem készült el, amennyiben elkészül, akkor ez a közpark, közösségi terület, a törzsvagyon kategóriába tartozna, ami azt jelenti, hogy nem lehet elidegeníteni. Az osztályom által tett nyilatkozat idején ez a terület még nem volt eladható. A főépítésznő és a Városfejlesztési Bizottság utalt rá, hogy a közgyűlés az általános rendezési tervet is módosította, ezzel gyakorlatilag elidegeníthetővé vált a terület, utána megbízást kaptunk ennek értékesítésére. Én úgy érzem a beállítás kicsit sérti a hivatalt, mert nem ilyen hozzáállással kezeljük és gazdálkodunk a köz vagyonával, önök eladták a területet, magántulajdonba került, ha visszavonásra kerül az építési engedély, a tulajdonosok kártalanítási igénnyel léphetnek fel, mely összege kb. 30-50 millió forint. Ha önök ennek ellenére így döntenek, akkor ez olyan precedenst teremthet, hogy bármilyen más ügy esetén is hasonló eljárást vonhat maga után. Lehet tárgyalni ebben a kérdésben, de nyilvánvalóan az ügy konzekvenciáival is számolni kell. Farkas Zoltán: Fogadjuk el Czupi képviselő javaslatát, hogy legyen egyeztető tárgyalás a hivatal önkormányzati képviselői és a vállalkozók között. Esetleg egy ad hoc bizottságot létre lehetne hozni az ügy megoldása érdekében. Jancsi György: Remélem rendeződni fog ez a probléma. 1993. júniusában az épület tervezője felkereste a Rózsa u. 13. sz. lakóközösséget. Elmagyarázta az épület elhelyezését, nagyságát, a védőtávolságot, felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki terv építési engedélyre lesz beadva, amely ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Az építési engedély 1993. szeptember 23-án vált jogerőssé, addig semmiféle észrevétel nem érkezett, majd 1994-ben a lakók panasszal éltek. Úgy gondolom a lakóközösség korrekt tájékoztatást kapott és csodálkozom, hogy a fellebbezés kérdése 6-8 hónap múlva került a közgyűlés elé. - 21 - Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a lakóközösség képviselőinek megadjuk-e a szót, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Csörgei Sándorné: Úgy érezzük, érdekeinket nem védték, a hivatal félretájékoztatott bennünket, lakossági fórumot sem tartottak az ügyben. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés döntött a területek kijelöléséről. Az ülések teljesen nyilvánosak, mindenki értesülhet róla, hogy milyen témákat tárgyalunk. Ha valakit érdekel, bármelyik képviselőt, de a Polgármesteri Hivatalt is meg lehet keresni és az iratokba is bele lehet tekinteni, még a jegyzőkönyvbe is. Csörgei Sándorné: Az nem igaz amit önök írtak, hogy lett volna módunk tiltakozni. Mi tiltakoztunk, de akkor már el volt adva a terület, a tiltakozásunkra először félretájékoztattak bennünket, míg a második tiltakozásunkra még csak reagálás sem érkezett. Marton képviselő az elmúlt közgyűlésen és most is elmondta, hogy az építmény elhelyezésének engedélyezésével helyi és országos előírásokat sértett meg a hivatal. A jegyzőnőtől ugyanolyan tartalmú levelet kaptunk, mint januárban a polgármestertől. Mi ennek az oka? Dr. Henczi Edit: A tények nem változtak meg időközben. Csörgei Sándorné: Dehogy nem változtak meg. A Köztársasági Megbízott nem azt írta nekünk, hogy mi már kicsúsztunk a fellebezésből, és esetleg bírósági úton tudjuk rendezni kérelmünket. Hanem olyan tájékoztatást kaptunk, hogy ebben az ügyben a Köztársasági Megbízott még nem jogosult, egyelőre az építési engedély visszavonását visszautalja annak az egyedi államigazgatási szervnek, aki azt az engedélyt, határozatot kibocsájtotta. Ez a mi esetünkben a Nagykanizsai Megyei Jogú Város önkormányzatának Jegyzője. Tehát az 6 kötelessége lenne a jogsértést megszüntetni és az építési engedélyt érvényteleníteni. A mi kérésünk sehol nem talált meghallgatásra, még eddig egyszer sem a hivatal részéről. Dr. Henczi Edit: Felolvasom a Köztársasági Megbízotti Hivatal irodavezetőjének levelét: "A határozat visszavonásának lehetőségét, a törvényben meghatározott feltételek esetén az 1957. évi IV-es törvény 61. §-a azon az államigazgatási szerv részére biztosítja, mely az adott határozatot hozta, jelen esetben a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Jegyzőjének." Jelenleg nem beszélhetünk törvényben meghatározott esetről. Nincs jogsértésről szó, mert a telekkialakítás után további telekrészeket vásároltak ahhoz, hogy a beépítési százalék annak megfelelő legyen. Koczfán Ferenc: Mikor írtak először levelet? Milyen dátummal? Csörgei Sándorné: Az első levelünk 1993. januárjában kelt, melynek tartalma: "A Rózsa u. 13. lakóközösség tagjai tiltakozunk - 22 - a lakóházunk előtti park, illetőleg tér butikokkal történő beépítése ellen. Mellékelve az aláírásokkal, dátum: 1993. Erre jött a válasz a Rózsa és Attila utca kereszteződésben lévő területtel kapcsolatosan, melyhez nekünk semmi közünk. Tisztelt Lakóközösség! Rózsa utca 13. A Rózsa és Attila utca kereszteződésében kialakításra került pavilonhelyek értékesítése elleni tiltakozásukra, a következőkről tájékoztatom önöket. A Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. júniusában jelölte ki ezt a területet arra, hogy a városban új pavilonokat lehessen létesíteni, az értékesítést a Közgyűlés döntését követően készítettük elő, illetve bonyolítottuk le. A pavilonhelyek értékesítésével igaz, hogy csökken az önök lakóhelye körüli zöld terület, de nem olyan mértékben, hogy azzal az egy főre eső zöldterület a szükséges mérték alá csökkent volna. A terület értékesítése során előírtuk, hogy a létesülő pavilonok szeszesitalt forgalmazó vendéglátó egységek nem lehetnek, így a lakóközösség nyugalmát sem zavarják. Az értékesítésre került területen létesülő pavilonok esztétikailag a városképet javítják, azonban olyan szolgáltatásokat kívánnak kialakítani (orvosi rendelő, szűcsműhely, zöldséges bolt), amelyek az önök ellátását is javítják. Kérem, a fentiek szíves tudomásulvételét. Nagykanizsa, 1993. február 19. Cserti Tibor osztályvezető." Koczfán Ferenc: Állítólag júniusban volt még egy tiltakozásuk? Csörgei Sándorné: Igen, arra nem is kaptunk választ. Ennek a dátuma: 1993. június.Az értékesítés 5 pavilonra szólt.Ha lemérik a távolságot a házunk és az épület alapja között, még 15 métert sem éri el. Még egy lényeges dolog: az építkezési oldalon lakók lakásának az összes ablaka (kisszoba, nagyszoba, étkező, konyha) az építendő pavilonra néz, tehát más oldalról szellőztetési lehetősége sem megoldott. De ha önök úgy érzik, hogy ez nagyon jó megoldás, akkor szívesen felajánljuk a lakásainkat, cseréljük el, vagy az önkormányzat vegye át forgalmi értékén, amennyiért vettük. Farkas Zoltán: Lehet, hogy ilyen megoldásra kerül sor, ezt most nem tudjuk eldönteni. Csörgei Sándorné: Nem tudom miért e területen épül a pavilonsor, amikor pl. a szemben lévő Szolgáltató Ház mögött jóval nagyobb zöldterület állna ilyen célra rendelkezésre. Lakossági fórumot kellett volna tartani, ahol tájékoztattak volna bennünket az építkezésről. Marton István: Az elmúlt év őszén,amikor e téma szerepelt a testület ülésén elmondtam, hogy az önkormányzat három másik terület elidegenítéséről 1992. július 6-án döntött úgy, hogy az év végéig - az értékesítés gazdasági feltételeinek kidolgozásával- vissza kell hozni a Közgyűlés elé. Ez nem történt meg, hanem 1993. január 25-én a Polgármesteri beszámolóban olvashattuk a tájékoztatást, hogy ennek a napirendi pontnak megfelelően minden a legnagyobb szabályosság mellett megtörtént. Ha 1992. július 6-án ezt a négy területet külön kezelte a közgyűlés, akkor nyilván annak oka volt, mert ugyanezen a napon fogadta el az önkormányzat a vagyonrendeletét. Tehát, ha mi ezt - 23 - általánosságban be akartuk volna venni a vagyonrendeletbe, akkor sem erről a területről, sem a másik háromról nem hozunk közvetlen egyedi döntést. Erre azóta sem kaptunk érdemi reagálást, van egy fölvetés, ami nincs megcáfolva sem, beigazolva sem, csak úgy teszünk minthogyha nem is lenne. Ki kell egészítsem amit a Jegyzőnő mondott, mert való igaz, hogy többletterületvásárlás történt az érintettek részéről,de a 15,29 m2 túllépés már a többletterületvásárlás után áll fent. Addig az épület is sokkal nagyobb volt és a túllépés is, tehát nem lett betartva az Országos Építésügyi Szabályzat. Palotás Tibor: Az én véleményem is az, hogy meg kellene kísérelni a kompromisszumot, a tárgyalást, de úgy, hogy a kár ne növekedjék.Javasolom, hozzon a Közgyűlés olyan határozatot, hogy mai napon állítsák le az építkezést, mert csak így van értelme tárgyalni. A lakók tiltakozása már 1993. januárjában megtörtént. Az, hogy őket félrevezették és emiatt az építési engedélyt nem fellebbezték meg, ez lehetséges .Az előzőekben ismertetésre került az a levél,melyet a gazdasági osztály vezetőjétől kaptak, nem feltételezem Cserti Tiborról, hogy szándékosan tette ezt, de ha már egyszer megtörtént, akkor legalább értsük meg a lakók kérelmét, vizsgáljuk felül döntésünket és kérjük az építés leállítását.Kérem, legyünk kompromisszumkészek, teremtsünk lehetőséget arra, hogy a lakók, a város, és a vállalkozók számára is elfogadható megoldás szülessen. Kérem képviselőtársaimat a leállítást szavazzák meg. Farkas Zoltán: Egyetértek azzal, hogy tárgyalni kell, még a hét folyamán meg kell keresni a vállalkozókat, mert ez majdnem ugyanaz, mintha leállítanánk, vagy megpróbálnánk leállítani az építkezést, amihez egyébként sincs jogi eszközünk. Czupi Gyula: Határozati javaslatom a következő: A közgyűlés kéri a vállalkozókat függesszék fel az építkezést.A közgyűlés kezdeményezi az egyeztetést a lakók, a vállalkozók és az önkormányzat között. A határozatban jelöljük meg a közgyűlés tárgyaló megbízottjait, ne ad hoc bizottság legyen. Farkas Zoltán: Megkérdezem a jegyzőnőt, a határozati javaslat megfelel-e a törvényes előírásoknak? Dr. Henczi Edit: Igen, törvényes. Czobor Zoltán: Ha OÉSZ szerint épül a létesítmény,akkor hagyni kell,hogy megépítsék.Azzal is számolni kell,hogy a tervezett létesítmények nagyrészével általában a szomszédok nem értenek egyet,ha most megváltoztatjuk korábbi döntésünket,akkor jövőben is sok hasonló esettel kell számolni. Ad hoc bizottságot nem javasolnék létrehozni, kérem szavazzunk. Farkas Zoltán: Czupi képviselő nem ad hoc bizottságot javasolt, hanem tárgyaló delegációt, és egy ajánlást fogalmazott meg határozati javaslatként. Aki egyetért azzal, hogy egy tárgyaló delegáció(képviselőkből álló) a vállalkozókkal vegye fel a kapcsolatot, kérem szavazzon. - 24 - A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Farkas Zoltán: Javaslatot kérek a személyekre. Én Czupi Gyula képviselőt javasolom. Takács_Zoltán: A területről megválasztott egyéni képviselőnek,Lehota Jánosnak mindenképpen ott kell lenni. Farkas Zoltán: Czupi Gyula, Lehota János képviselőkkel vállalom a tárgyaló delegációban való részvételt. Ki ért egyet azzal,hogy a 3 képviselő, az érintett osztály vezetőjének, a jegyzőnek , a Rózsa u. 13.sz.alatti lakóépület közös képviselőjének részvételével , a létesítmény építtetőivel kezdeményezzen tárgyalást? A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja a javaslatot. 118/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Farkas Zoltán alpolgármestert, Czupi Gyula és Lehota János képviselőket, a Polgármesteri Hivatal jegyzőjét, az érintett osztály vezetőjét, hogy a Rózsa u. 13.sz.alatti lakóépület közös képviselőjével, a létesítmény építtetőivel (vállalkozóival) kezdeményezzen tárgyalást. Felelős: Farkas Zoltán alpolgármester Az ülés vezetését Dr.Kereskai István polgármester veszi át. 27.) Javaslat lakás és nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó rendeletre Dr. Kereskai István: Ezt a rendelettervezetet, bár több alkalommal a bizottságok megtárgyalták, módosító javaslatokat összegeztek, ennek ellenére megkérdezem van-e valakinek ezzel a rendelettervezettel kapcsolatban módosító javaslata? Takács Zoltán: A múltkori előterjesztéskor három vagy négy témában volt módosító javaslatom, azok közül egyet, a 31-es §-hoz tett javaslatomat visszavonom. A 29. § f). bekezdéséhez vonatkozóan Balogh György képviselővel közösen "a fizetendő bér minimális mértékét" javasoltam, de még ez sem az igazi kifejezés, valami jobb megfelelő kifejezést találtunk a bizottsági ülésen. Kérem tegye meg most ezt a javaslatot. Meggyőződésem, ezt az ingatlanforgalmi értékekben is tetten lehet érni, hogy különbség van a lakások között aszerint, hogy liftes, vagy nem liftes - 25 - házban vannak, ha pedig ez így igaz, akkor különbséget kellene tennünk a bérleti díjak idevonatkozó tételével is. Emiatt javasolom, hogy a 2-es számú melléklet, 3. oldalán, a lakóépületen belüli elhelyezkedéshez tartozó szorzószámok táblázatát egészítsük ki egy oszloppal, a következőképpen, a jelenlegi szorzószámok azok illettessenek liftes megjelöléssel és egy új oszlopot képezzünk, nem liftes házban való ingatlanok megjelöléssel javasolt szorzószámok. Alagsorban 0,3 Földszint 0,9 1. emelet 1.- 2. emelet 0.9 3. emelet 0.7 4. emelet 0.5 Itt tulajdonképpen az első emelet fölötti lakásoknál van különbség, a liftes meg a nem liftes bérlemények között. Meggyőződésem, hogy egy 4. emeleti nem liftes lakás kisebb értéket képvisel és emiatt a bérleti díja is kisebb illik, hogy legyen valamennyivel, mint ugyanolyan értékű, vagy magasságú liftes házban. Nem nagy, pár Ft/m2 eltéréseket javasoltam most, amikor ilyen szorzószámokat alkalmaztam. Kérésem, szavazza meg a közgyűlés. Ez volt az első lényegesebb módosító indítványom, amely generálisan érinti az egész rendeletetet. Ugyanis a korábbi lakásrendeleteinket, vagy bérleményekre vonatkozó rendelet legnagyobb rákfenéje az volt, - és tulajdonképpen itt csaptak be bennünket - mondhatom így, hogy kialakult az úgynevezett lánckereskedelem. Sokszor nem is tudtuk, hogy ki lakik albérletben abba a bérleményben, amelyiknek a tulajdonosai mi vagyunk. Mondhatnám úgy, hogy a régi rendeletünk amiatt volt rossz, mert lemondtunk a tulajdonosi jogainkról. És akkor amikor a jelenlegi rendeletben tetten érhető a bérlemények - elsősorban a nem lakáscélú bérleményekre gondolok - albérletbe adásának a könnyű lehetősége, akkor kvázi szintén lemondunk a tulajdonosi jogainkról. Mindegy, hogy milyen fékeket építünk be ebbe az albérletbe adásba mint lehetőségbe, meggyőződésem, hogy bármilyen bonyolítása a dolgoknak komplikáltá teszi az ügyet, de az élelmes magyar állampolgár biztos, hogy ki fogja játszani, mondhatnék erre három, négy esetet. Javasolom, hogy tiltsuk meg, - ne tegyük lehetővé azt - hogy egy tőlünk bérelt ingatlanrészt elsősorban a nem lakáscélúakról beszélek, valaki albérletbe tovább adhassa. Ha ő úgy gondolja, hogy neki nincs rá szüksége, valaki viszont szívesen igénybe venné, akkor miért ne a tulajdonossal kössön egyenesen szerződést, miért kell egy közbejött harmadik féllel ügyeskedni? Mert az ügyeskedésre adhat okot. Javaslom, hogy a 34. §-t vegyük ki a rendelettervezetből, ha ez megtörténik, én azonnal igent mondok az egész rendelettervezetre . Czobor Zoltán: Két oldalban adtam be módosító javaslatokat az illetékes bizottságnak. Erre vonatkozólag visszajelzés még nem érkezett, bár itt már hallottam, hogy erről lesz majd egy előterjesztés. Kérném, hogy a módosító javaslatokra vonatkozó bizottsági álláspontot ismertesse az illetékes bizottság. Balogh György: Mielőtt rátérnék arra, amit bizottságunk különböző egyéb bizottságok és személyek javaslatára megpróbált figyelembe venni a rendelet végső megfogalmazásánál, szeretnék egy bevezetőt - 26 - felolvasni, amit képviselőtársaim megkaptak, de úgy gondolom, hogy a nézőket is kell tájékoztatni. Az 1993. évi LXXVIII. törvény - az önkormányzati bér-lakás és helyiséggazdálkodást -a korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezése mellett új alapokra helyezte. Az új szabályozás célja, hogy a bérek igazodjanak a lakások értékéhez, a bevételek fedezzék az állomány fenntartását, egyúttal a rászorulók lakha-tási feltételeit az önkormányzatok támogassák. A törvény olyan gazdasági helyzetet vesz alapul, amelyhez költségvetésből való tömeges szociális bérlakásépítés, lakásfenntartás központi támo-gatása nem lesz lehetséges. A lakás és helyiség állományával az önkormányzatok, mint tulajdonosak gazdálkodnak, az ésszerű hasz-nosítás legfontosabb eszközévé a bérleti díj válik, ugye erről szól ez e rendeletünk, amit most fogunk tárgyalni. A másik oldalról köteles az önkormányzat a ténylegesen rászorulóknak támogatást nyújtani. A törvény egységesen minden tulajdoni formára kiterjedően, szabályozza a lakás és helyiségbérletet, az önkormányzati tulajdonban lévőkre helyenként sajátságos szabályozást nyújt. Megszüntette továbbá már a törvény a korábbi állami lakások típusait, lakásigénylést és kiutalást, nagyon fontos a bérleti jogviszonyban történő jegyzői, hatósági eszközökkel történő beavatkozás lehetőséget és a szervezett lakáscserét. Amit eddig a Tanács, illetve Polgármesteri Hivatal bonyolított, mert erre a törvény nem kötelezi a hivatalokat. Megszüntette a jogcím nélküli használók jó, vagy rosszhiszeműség alapján való megkülönböztetését. A bérbeadói pozíciót erősíti a törvény azzal, hogy a bérbeadó hozzájárulásától teszi függővé a lakás és helyiség cseréjét, az oda történő befogadást, a lakás albérletbe adását, az önkormányzati bérlakás bérleti joga ellenébe kötött szerződés kötését. Az önkényes beköltözővel szemben a birtokvédelem szabályai szerint lehet eljárni, lakást és helyiséget igénybe venni a hatóságnak nem lehet, kiköltöztetésre a bírósági végrehajtás révén kerülhet sor. Általánosságban megszűnt, illetve egyes esetekre korlátozódott, a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége a bérlet megszűnését követően. A bérbeadó tulajdonosi helyzetéből fakadóan az önkormányzat, -melynek jogait a Közgyűlés gyakorolja - ezen jogok gyakorlásával, rendeletben az önkormányzat szerveit, illetve tisztségviselőt megbízhatják. A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő közötti polgári jogi viszony, ezzel kapcsolatos bármilyen vitás kérdésben a felek közvetlenül a Bírósághoz fordulhatnak. A törvény keretszabályozást tartalmaz számos fontos, vagy részletkérdést, szabályozását a megadott kereteken belül önkormányzati rendeletre, illetőleg a felek megállapodására bízza. Ezek voltak a leglényegesebb dolgok. Ismertetném az ügyrendi és Igazgatási Bizottság és a hozzá beérkezett egyéb bizottságok módosító javaslatait. Rendelet-tervezet a lakások és helyiségek bérletéről 3. §: A Gazdasági Bizottság szeretné egyértelművé tenni, hogy pályázatról vagy versenytárgyalásról, illtve pályázatról és versenytárgyalásról van-e szó, szerintük mindenhol keveredik ez a két fogalom. Erre azt tudom mondani, hogy a 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy köteles pályázatra meghirdetni a bérbeadó az üresen álló lakásokat. A pályázat vonatkozik a szociális alapon illetve nem szociális alapon juttatott.valamint az egyéb bérletre is. Most ennél a pályázat nem zárja ki a versenyeztetést. Tehát egyéb, nem szociális alapon juttatott lakásbérletnél, pályázattal kezdődik az eljárás, ami - 27 - egy versenytárgyalással fejeződik be, és annak alapján kerül odaítélésre. Ahol nem egyértelmű valami ott megállunk és kifejtjük véleményünket. Van-e még valaki aki úgy érzi, hogy ezek után még nem teljesen egyértelmű a pályázat és a versenytárgyalás fogalma, használata a tervezetben. Még egyszer elmondanám, van egy pályázat, és a pályázatot végső soron a Polgármester Úr bírálja el, és úgy kerül kijelölésre a bérlő, máshol pedig a pályázatot egy versenytárgyalás követi, ami természetesen nyilvános és ott a legmagasabban licitáló nyeri el a bérleti jogot, de benne van a versenytárgyalás. Tehát nem zárja ki egymást a két fogalom. A 9. §-ban A és B változat került javaslatra, az ügyrendi és Igazgatási Bizottság, a Gazdasági Bizottság és a Népjóléti Bizottság is az A változatot támogatja, ami arról szól, hogy bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe. Javasoljuk az A változat elfogadását. A 16. § első bekezdésnél az utolsó szó nem "visszafizet-ni", hanem "megfizetni". 18. § a Gazdasági Bizottság a (2) bekezdés második gondolatjelrészt kivenni javasolja, mely arról szól, hogy a bérbeadó tartási szerződéshez való hozzájárulását mikor köteles megtagadni. A Gazdasági Bizottság javasolja kerüljön ki a tiltások közül.A 27. § az új bérleti díjakat szabályozza,amely 1994. július 1-től lépne hatályba. E helyett az ügyrendi és Igazgatási Bizottság javasolja, hogy e rendelet 25. 26. §-ai és 2-es számú mellékletében foglaltakról külön rendeletet alkosson a közgűlés. A különrendelet hatályba lépéséig a bérleti díjak: összkomfortos lakásnál 22 Ft/m2/hó Komfortos 15 Félkomfortos 7.50 Komfort nélküli 4.50 Dr. Kereskai István: Ez azt jelentené, hogy külön rendeletet javasolnak amely a határbaléptetést eldönti, akkor ezt később tárgyalná meg valamikor a testület. Az a javaslatuk, hogy ez a testület tárgyalja meg? Balogh György: A mostani bérleti díjak maradnak érvényben mindaddig, míg valamely közgyű-lés - lehet, hogy még a miénk -úgy nem gondolja, hogy változtat. A 28. § némileg átfogalmazásra kerül: "A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kivéve, a 19 - 20. §-ban foglaltakat a rendelet 29 - 34. §-aiban foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni." A 29. § (2) bekezdés f.pontjában javasoljuk "mini-mális bérleti díj mértéke" meghatározást. 30. § A pályázati ajánlatokat az Ingatlankezelési Intézményhez, a piachoz tartozó helyiségek tekintetében pedig írásban a Polgármesterhez kell benyújtani. Itt egy választási lehetőség van. A 30. § (1) az Ingatlankezelési Intézményhez azzal a módosítással amit felolvastam, vagy a B, változat amit a Gazdasági Bizottság ajánl, hogy a Polgármesteri Hivatalhoz és akkor értelemszerűen a piac is benne foglaltatik. 32. § a Gazdasági Bizottság írja, hogy a rendelet érintőlegesen sem foglalkozik a bérbeszámítás lehetőségével. Akkor sem, mikor egy - 28 - teljes felújítás során elkerülhetetlenül el kell végezni a bérbeadó kötelezettségei közé tartozó állagmegóvó, vagy javító munkát.A 3. § d) . pontja kimondja, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén már az elvégzendő munkák megjelölését, határidejét, és költségeit a költségviselés módját a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell. A 12. §-t ajánlom még figyelmükbe, ahol bérbeadó és bérlő megállapodhat abban, hogy a költségeket egy összegben téríti, vagy a lakbérbe beszámítja. Hogyha e szerint a d) . pont szerint pályáztatják a lakást, megegyezés kérdése, hogy kerül beszámításra. A lakbérbe történő beszámítás időtartama 3 évnél hosszabb nem lehet, ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezettet meghaladják stb., tehát úgy gondoljuk, hogy itt le van ez szabályozva. A 33. §. d). pontja új szöveg amit a Gazdasági Bizottság is támogat, hogy vállalja a szerződésben rögzített bérleti díj 30 %-kal történő emelését kivéve, ha a befogadó rendelet alapján elnyert pályázat útján vállt a helyiség bérlőjévé. A 36. §-ra vonatkozó javaslatát a Gazdasági Bizottság visszavonja. 38. §. (2) bekezdés a "határozott" szó helyett "határozatlan" kerül, tehát helyesen "az általa használt bérlakásra határozatlan idejű bérleti szerződés köthető". 40. §. (3) bekezdés "A Polgármester a (2) bekezdésben említett lakások közül évente maximum 15 lakás bérlőjét e rendeletben foglaltak mellőzésével jelölheti ki". Tehát "nem 5 - 15", hanem "maximum 15". 41. §. (2) bekezdés c) . pont helyesen: "Vállalkozói tevékenységből származó jövedelem". Ezt is többen javasolták, Takács képviselő a szorzószámoknál a súlyozást már említette. Dr. Kereskai István: Kíván-e még valaki ehhez módosító javaslatot tenni. Dr. Spingár László: Csak egyetlen módosítás maradt ki az esetben, ha a lakbér marad, akkor a 19. § (1) bekezdésében - bizottsági üléseken úgy foglaltunk állást, hogy - ne 180 szoros szorzó legyen, hanem 360 szoros szorzó. Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottság április 13-án megtárgyalta ezt a rendelettervezetet és másfél oldalban összefoglalta az észrevételeit, amit most nem teljes egészében hallottunk.Gyakorlatilag arról van szó, hogy a 9. 24. 40. 41. §-ban és a 2-es számú mellékletben megfogalmazottakat javasoltuk kiegészíteni. Továbbá technikai javaslatok voltak az észrevételünkben, többek között ilyenek, hogy az előterjesztés a közgyűlés által elfogadásra kerül a rendelet helyi lapokban, városi televízióban legyen lakosság elé tárva. Marton István: A 34. § végére, a 14. oldal közepére, úgy gondolom egy újabb bekezdés kívánkozik, aminek az lenne az értelme, hogy az olyan eseteket, mint például a Képcsarnok, vagy a Fogtechnika, amit a múltkori közgyűlésen két képviselőtársunk is kifogásolt, a jövőben meg lehessen előzni. Ez pedig a következő lenne: "A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből" és itt jön egy felsorolás "településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi stb. megtagadhatja". Egyébként én átnéztem a BM-nek az ajánlását és abból vettem ki ezt a mondatot, gondolom, hogy teljesen - 29 - szinkronban van az egész ezzel az anyaggal, de ez a mondat szerintem kimaradt. Czobor Zotán: A Gazdasági Bizottság részéről több módosító javaslatunk volt, úgy látom a leglényegesebbeket a bizottság is támogatott. A 18. § (2) bekezdésének kihagyását kértük, ezt azért javasoltuk, hogy azt a rászorultat aki ilyen szerződést köt, ne hozzuk nehezebb helyzetbe.Tehát nem igazán érezzük, hogy miért zárunk ki tehetősebbeket attól, hogy eltartási szerződést köthessen. Ezért kérem, hogy ezt támogassák. A másik a 30. §-ban a Polgármesteri Hivatalt jelöltük meg, aki a pályázatokat és az eladást, a helyiségeknek a versenyeztetését bonyolítja, ez így van a lakásoknál is. A tulajdonosi és a kezelői jogokat is továbbra is célszerűbbnek tartanánk szétválasztva, tulajdonosit a hivatalban, kezelői jogokat pedig az Ingatlankezelési Intézménynél tartani. A 33. d). pontjánál javasoltuk hozzátenni kivéve, ha a befogadó pályázat útján vált a helyiség bérlőjévé, ugyanis ebben az esetben nagy valószínűséggel piaci bérleti díjat fizet az illető, így a továbbadásból különösebb hasznot nem nagyon remélhet, ugyanakkor viszont a mobilitást egyszerűen lezárjuk. Figyelmeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy ebben a körben vannak azok is akik privatizáltan jutottak a bérleti joghoz, tehát emellett egy magas bérlet, illetve privatizációs költséget is fizetnek, tehát ezekben az esetekben úgy érezzük, hogy nem lenne jó ezt a kört megtiltani, mi úgy érezzük, hogy a vállalkozásokat legalább ennyivel illene támogatni. Mert ha ez a pont sem kerül be ebbe a rendelettervezetbe, akkor én nyugodtan kijelentem, hogy ez egy vállalkozásellenes rendelet. A befogadás intézményénél egy dologra szeretném felhívni a figyelmét képviselőtársaimnak, Takács képviselőtársamnak különösen, hogy a vállalkozások fejlődésével, változásával kapcsolatban, nagyon nehéz különválasztani azt a vállalkozót, aki valamilyen haszonszerzés céljából vesz be oda valakit, vagy azt a vállalkozót aki a vállalkozása szempontjából lényeges változásokat csinál. Tehát sajnos az élet, ma már a vállalkozások változásához igazodóan nem tudja elfogadni a régi kötöttségeket, tehát nem olyan egyszerű a helyzet,hogy van egy vállalkozás, és azt tovább adta, hanem nem tudunk ilyen értelemben szelektálni, ezért kérem, hogy ezeket a módosító javaslatokat fogadják el. Dr. Kereskai István: Balogh képviselőt kérem reagáljon, hogy miért nem kerültek a rendelet szövegébe a Városfejlesztési Bizottság által javasoltak? Balogh György: A 9. §. a Városfejlesztési Bizottság is az A változatot támogatta, de egy módosított szöveggel, így szól az eredeti "bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe" ők hozzá teszik azt, hogy "bentlakó bérlő bérlakását, vagy annak részeit nem lakás céljára nem adhatja bérbe". A "bentlakó bérlő" kifejezést nem értem. Balassa Béla: Bérbeadó mint tulajdonos megteheti, bentlakó bérlő nem, az a különbség. Balogh György: Tehát arra gondol, hogy csak a bentlakó bérlőre vonatkozzék ez a tilalom, a bérbeadóra, azaz az önkormányzatra - 30 - ne. A 24. §-nál a Városfejlesztési Bizottság az albérletet nem javasolta, az 1. pont következőképpen módosulna: A határozatlan időre bérbeadott lakás része, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adható, ók határidőt szabnak az albérletbe adást illetően 1995. június 30-ig. Egy terminust kívánok megszabni meddig teheti meg, hogy albérletbe adja. A 41. §. (2) bekezdés - amit elmondott szóban is képviselőtársam - egy kiegészítést javasol, amely azt tartalmazza, hogy a bérleti ajánlat megtételéhez figyelembe veendő jövedelmekről kiállított igazolásokat az adatvédelemről szóló törvény szerint az érintetteknek bizalmasan kell kezelni. Ez természetes, de nem baj, ha bele vesszük, én is javaslom az f). pont után. A 2-es számú melléklet 2. oldal 1. e). pontját szeretnék kiegészíteni, ezt majd csatolom a jegyzőkönyvhöz, gondolom, hogy ez amúgy is ennek a bizottságnak a feladata meghatározni. Cserti Tibor: 36. §.-hoz: Szeretném felhívni a figyelmet egy másik rendelettel való szinkronbahozásra, az 1/1994. évi rendelet (költségvetés) a 25. §. kimondja, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a használatukban lévő önkormányzati ingatlanvagyon bérbeadására, vagy egyéb célú hasznosítására külön jóváhagyás nélkül, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül, maximum egy naptári évre szólóan szerződést köthetnek, melyről az aláírást követő 15 napon belül a szerződés egy példányának benyújtásával kötelesek a polgármestert tájékoztatni. Tehát, egy éven túli, de 5 évet meg nem haladó szerződés jóváhagyásához a Gazdasági Bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges. Ez a gyakorlatban funkcionált, jó gazda módjára való gazdálkodást a Polgármester részéről biztosította, vagy ezt a §-t átemeljük a 36. §-ba, vagy pedig, ha másképp dönt a tisztelt testület, még nagyobb szabadságot ad a költségvetési intézménynek, illetve vállalatainak, akkor a 25. §-t regrigálni kell. A 36. §. 1. bekezdését a következők szerint javasolom: "A Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának vállalata és költségvetési szerve önállóan határozhatja meg a feladatai ellátásához biztosított helyiség, valamint - e rendelet hatályba lépésekor - vállalati, szolgálati, átmeneti lakás bérbeadásának feltételeit azzal, hogy a lakásbérleti jog nem folytatható. Egy éven túli, de 5 évet meg nem haladó szerződés jóváhagyásához az önkormányzat Gazdasági Bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges." Dr. Spingár László: A törvény 33. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbeadhatja. Nem tartanám szerencsésnek meghatározni, hogy 1995. II. félévéig ha a törvény megengedi, akkor 1995. II. féléve után is erre lehetősége van a bérlőnek. Takács Zoltán: Nem kell félni attól, hogy a gazdasági társaságban való átmenet az különböző joghátrányokkal járna, ha az én módosító javaslatomat megszavaznánk. Ugyanis az eredeti törvény úgy rendelkezik, hogy a társaság, illetőleg szövetkezet jogutód ebben az esetben. Ez azt jelenti, ha van egy bérleményem azt én bármilyen gazdasági társaságba bevihetem, akkor az lesz a jogutód. Külön szerződéskötés nélkül. Az eredeti törvény 41. § (2) bekezdése mondja ezt ki, és hivatkozik a 88-as gazdasági társaságokról szóló törvényre. - 31 - Dr. Henczi Edit: Czobor képviselőnek annyiban igaza van, hogyha a vállalkozása úgy alakul, hogy valaki más tőkéstársat akar bevonni, azt nem tudja megtenni. Kiegészítésként annyit, nem is tilthatjuk meg a befogadást, mert a jogszabály lehetővé teszi. Csak a feltételeit szabályozhatjuk azt, hogy milyen szigorú feltételek között fogadhat be. Czobor Zoltán: Megbeszéltem jogásszal ezt a kérdést, valóban így igaz, ha jogutód. Csak ezek a társaságok, akikről én beszéltem, általában nem jogutódok. Tehát nem úgy történik, hogy az egyéni vállalkozó átalakul KFT-vé, hanem egyszerűen csinál egy KFT-t. Ez a KFT sohasem jogutódja ennek az egyéni vállalkozónak, vagy az egyik KFT a másiknak. Tehát az átalakulás szabályai szerint kellene megalakulni, az pedig általában egyéb okok miatt nem célszerű. Balassa Béla: A 27. §-nál említés történt, hogy mikortól lépne, vagy nem lépne hatályba a megemelt bérleti díj. Szeretném kérni, hogy a közgyűlés deklarálja, mondja ki egyértelműen, hogy ez a közgyűlés nem fog hozzányúlni a jelenlegi bérleti díjakhoz. A Városfejlesztési Bizottság rendelethezmellékelt észrevételeiben, minőségi osztályba sorolás és szorzószámok vannak feltüntetve. Kérésem, hogy a helyi médiák tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a rendeleteket, annak mellékleteit mind a számítással együtt, ha tehetik terjedelmi korlátozás nélkül lényegretörően, minél előbb ismertessék a lakossággal. Dr. Kereskai István: Ez utóbbinak semmi akadálya nincsen. Dr. Lukácsa Erzsébet: Takács képviselő felvetette tiltsuk meg az albérletbe adást. Én úgy érzem, hogy a helyiségbérletnél nem albérletbeadásról van szó, hanem befogadásról, tehát ezt nem tilthatjuk meg. A Városfejlesztési Bizottság javasolta a 9. § megváltoztatását, oly módon,hogy a bérbeadónak legyen csak jog a ahhoz, hogy a lakást nem lakás céljára bérbe adhassa. Én itt vitatkozok a Városfejlesztési Bizottsággal, ugyanis abban az esetben, hogyha a bérbeadó bérbe akarja adni a lakást, akkor én úgy érzem, hogy a közgyűlésnek ki kell mondani, hogy ez már nem lakás, hanem nem lakás céljára szolgáló helyiség.Tehát én úgy érzem, hogy ebbe a rendeletbe ha ezt szabályozzuk, akkor ez törvénysértő addig, amíg lakásról beszélünk. Úgy érzem, hogy lakást ne adjunk bérbe, még a bérbeadó se , olyan kevés lakás van jelen pillanatban Nagykanizsán. Dr. Kereskai István: Az elhangzás sorrendjében szavazunk. Takács képviselő javasolta, hogy a 2-es számú melléklet 3. oldalán egy oszloppal egészítsük ki a szorzószámokat, a jelenlegi liftesekre a régi, az új oszlop pedig a nem liftesekre vonatkozzon. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Takács képviselő javaslata, hogy a 34. §-t vegyük ki, az előterjesztő ezzel nem ért egyet. - 32 - Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Az ügyrendi és Igazgatási Bizottság a 9. §-ból az A változat elfogadását javasolta, hogy a tulajdonos nem lakás céljára is bérbeadhassa, csak a bérlő nem. Dr. Henczi Edit: Azt, hogy a tulajdonos nem lakás céljára bérbeadja a lakást, a törvény nem tiltja, de lakáspótlási kötelezettség még mindig fenn áll az önkormányzattal szemben. Úgyhogy nem célszerű a lakásállományt, nem ilyen célra használni. Dr. Kereskai István: Először szavazzunk az A. változatról és utána a kiegészítéses változatról is. Ki ért egyet az A változattal? A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elveti. Balogh György: A Városfejlesztési Bizottság javaslata: "Bentlakó bérlő bérlakását, vagy annak részeit nem lakás céljára nem adhatja bérbe.", mindenki másnak tilos a bérbeadás. Dr. Müller János: összekeveredtek a kérdések - úgy gondolom - az A változat azt jelenti, hogy az önkormányzat mint tulajdonos, akar-e bérbeadni lakást nem lakás céljára. Amit a Városfejlesztési Bizottság megszövegezett bentlakó bérlőről beszél, az már viszont albérletbeadás. Azt később szabályozza ez a rendelet. Azt kell is engedni, mert a törvény is megengedi. Most el kell dönteni, akarjuk-e bérletbe adni mint tulajdonosok és egy további kérdés, a bentlakó bérlő albérletbe adhatja-e, vagy sem. Dr. Kereskai István: Képviselőtársaim kérik, hogy még egyszer szavazzunk. Ki ért egyet a 9. § A változatával? A közgyűlés 16 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javasolták, hogy a 16. §. (1) bekezdésének utolsó szava "megfizetni" legyen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A Gazdasági Bizottság javasolta, hogy a 18. § (2) bekezdésének második gondolatjele maradjon el. Ki ért ezzel egyet? - 33 - A közgyűlés 16 szavazattal elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 27. §-ban azt javasolta Balogh képviselő, hogy a hatályba lépést külön rendelettel szabályozza a testület. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 8 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Balassa Béla: A 27. §-t úgy módosítanám, hogy nem ez a közgyűlés, hanem az idén. Tehát 1994. december 31-ig az új tarifák nem lépnek életbe, a régi marad. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 7 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: A bizottság elnökének javaslata, hogy a 28. § kiegészül azzal, hogy a "19-20. §-ban foglaltak kivételével". Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Javaslat a 29. § (2) bekezdésének f). pontját "minimális bérleti díj mértékét" kifejezésre módosítja. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 30. § (1) bekezdésre a Balogh képviselő két változatot javasolt. Az első változat a pályázat benyújtása az Ingatlankezelési Intézményhez a piachoz tartozó helyiségek tekintetében a Polgármesteri Hivatalhoz, a másik variáció pedig az, hogy minden esetben a Polgármesteri Hivatalhoz. Aki az A változatot el tudja fogadni, kérem szavazzon. Az közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki a B variációval egyetért, kérem szavazzon. - 34 - A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el. Marton István: Javaslom, hogy az A változatot még egyszer szavazzuk meg. Dr. Kereskai István: Kérdezem még egyszer, el tudja-e fogadni a közgyűlés az A változatot? A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal nem fogadja el a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 33. bekezdés d) . pontja kiegészítését javasolták: "kivéve, ha a bérlő e rendeletben meghatározott feltételekkel pályázat útján nyerte el a helyiséget" mondatrésszel. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 38. § (2) bekezdése helyesen "határozatlan idejű". Aki a szövegmódosítást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A 40. § (3) bekezdése: "évente maximum 15 lakás bérlőjét ..." szövegrészre módosulna. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Javasolták a 41. § (2) bekezdés c). pontjának pontosítását: "a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem" szövegrésszel. Aki egyetért ezzel, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolt egy új bekezdést a 34. §-ba: "a bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi stb. megtagadhatja" . Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. - 35 - A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A Városfejlesztési Bizottság javasolta a 41. §. (2) bekezdés f). pontjának kiegészítését, ez az adatvédelemről szóló rész. A bérleti ajánlat megtételéhez, figyelembe veendő jövedelmekről kiállított igazolásokat, az adatvédelemről szóló törvény szerint az érintetteknek bizalmasan kell kezelni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A Gazdasági Osztály vezetője javasolta kiegészíteni a 36. § (1) bekezdését azzal, hogy "Egy éven túli, de 5 évet meg nem haladó szerződés jóváhagyásához az önkormányzat Gazdasági Bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges." ez szinkronba lenne a költségvetési rendeletünkkel. Célszerű, ha így fogadjuk el. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Képviselőtársaim javasolták, hogy térjünk vissza arra a két dologra, amit nem fogadott el a testület. Farkas Zoltán: Véleményem szerint egy másik rendeletben térjünk vissza a lakbéremelés kérdésére, nem támogattam Balassa képviselő javaslatát. Ugyanis más a szociálpolitika és más a lakások bérbeadása. A bérlőt kell megnézni, hogy az adott lakásbanki a bérlő, és a bérlő személyét kell szociálpolitikai intézkedésekkel támogatni és nem szabad a lakbért összekeverni a szociálpolitikával. Balogh György: Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a rendeletnek a megalkotását az ezután következővel együtt, nagyon sokan várják a városban. Szerencsétlen dolog, hogy 16-an vagyunk egy minimum 15 igent igénylő végkifejlethez, de szeretném, hogyha megtudnánk mi 16-an egyezni abban, hogy mit tudunk mind elfogadni. Ezért figyelmükbe ajánlom még egyszer a módosító javaslatainkat, amit az ügyrendi és Igazgatási Bizottság is javasolt, hogy külön rendeletben szabályozzuk a bérleti díjakat. Ma mindkét rendeletünket nem vitathatja meg a közgyűlés, a következő közgyűlésen, amely még mindig július 1. előtt lesz, eldönthetjük, hogy milyen mértékben kívánjuk változtatni a lakbéreket. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy június 30-ig testület elé kell hozni a lakbér mértékéről szóló előterjesztést. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. - 36 - Dr. Kereskai István: Korábban nem került elfogadásra, hogy a pályázatok benyújtása hova történjen. Javaslatként hangzott el, hogy a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, aki ezt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki összességében a módosító javaslatokkal együtt a rendeletettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: ( ^11/1994^(^ -2.) sy-ámú^rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 11/1994. (V.2.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletéről. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő hattározatot hozza: 119/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja a "lakbér mértékét" és "külön szolgáltatás" díját külön rendeletben szabályozni . Felkéri a polgármestert és az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a rendelettervezetet készítesse elő, és a Gazdasági, valamint az ügyrendi és Igazgatási Bizottság javaslatával terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1994. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 28.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására Kovács János: A rendelet 3. §-nál a több változat van, azt szeretném kérni a hivatal szakembereitől, hogy javasolják melyik változat az előnyösebb. - 37 - Dr. Kereskai István: Az önkormányzatnak az A változat, a lakóknak a B változat. Kovács János: Nem biztos, mert esetleg nekünk fontos, hogy eladhassuk, és hogyha többeladás történik, akkor relatíve gazdaságossabb lehet nekünk ez is. Balassa Béla: E rendelettervezet 3. § A és B változatról szól. Az A változata forgalmi érték 70 %-a, a jelenleg is érvényben lévő gyakorlat szerint történik. A B változat pedig a beköltözhető forgalmi érték 50 %-ában határozza meg a vételárat. A B változat kedvezménye helyett az A változaté lépjen életbe. Ne az egészre legyen érvényes a 40 % előtörlesztésnél a kedvezmény, hanem a 10 %. előlegen felüli törlesztés után. A 4. § (1) bekezdésének A változata 60 %, B változata 40 % , a B változatot javasolom.Ha az előzőekben elmondottak kerülnek elfogadásra, akkor a B változat 40% itt is. A 6. § írja, hogy vételi joggal írásban 1994. március 31-től számított 1 évig lehet élni, a helyi rendelettervezet pedig a hatálybalépés, tehát a kihirdetés napját jelöli meg. Ezzel értenék én is egyet, tehát, ha a kihirdetés napja a mai nap, akkor az innentől számított 12 hónap, amennyiben ezt a jogszabályok megengedik. Van egy számítási minta a rendelettervezet mellett. Az A változat a jelenlegi gyakorlatot tartalmazza, a B változat pedig a módosításokra ad lehetőséget, itt 3 féle alternatíva van felsorolva. A B változat teljes kifizetésnél egy millió Ft-os forgalmi értéket figyelembe véve 50% kedvezménnyel ez félmillió Ft, 10% előleg ebből 50 ezer Ft, és a fennmaradó tőketartozásnak a 40% kedvezménye készpénzfizetés esetén 180 ezer Ft. A kettő összege 50 ezer, a maradvány 270, ez 320 ezer Ft. Ez azt jelenti, hogy a forgalmi érték 32%-áért, lehetne megvenni bentlakó bérlőnek készpénzfizetés esetén a lakást. Ez a jelenleg folytatott gyakorlattól 12 %-kal valóban jobb állapot, de ennek ellenére ez lenne a javaslatom. A B változat részletfizetési bekezdésénél pedig tulajdonképpen csak a forgalmi érték változott a 70 helyett 50, itt alig van különbség részletfizetésnél.A készpénzfizetést preferálná az önkormányzat. Czotterné Ivády Zsuzsa: A 3.§-nál én is Balassa képviselő által javasolt B változattal értek egyet.Szeretném,ha a képviselőtársaim is úgylátnák,hogy a bérlő,aki a lakását megvásárolni szándékozik,ezzel a vásárlással nemcsak a lakását vásárolja meg, hanem annak a háznak az összes terhét is pl. a Csokonai utcában eladásra került négy emeletes lapostetős, termoform kéményes ház,amíg önkormányzati tulajdonban volt funkcionált .Miután megvásárolták a lakók, a KÖGÁZ rögtön felhívta a figyelmüket a termoform kémények kicserélésére és valószínűleg a többi háznál is ez lesz.Egyéb más hiányosságok is felléphetnek hisz javításokra, felújításokra nem nagyon volt pénz az elmúlt évben, tehát eléggé lelakottak a házak. Még az újabbak is.Kérem,hogy a B.változatot fogadja el a testület. Czobor Zoltán: A rendelettervezet A.változatát támogatom. Ha már az elsőhullámban az A.változat szerint eladtuk a lakásokat -tehát a régi szerint- akkor most ne hozzuk kedvezőbb helyzetbe a vásárlókat,azokkal szemben akik már megvették a lakást,ez úgy - 38 - érzem nem etikus.A 4.§. a 70 éven feletti lakókat további külön kedvezménnyel illeti.Támogatom a 70 év felettieket minden olyan esetben, ami közvetlen nekik szól(pl. kedvezményes bérlet).Az idős személyek többsége a lakást nem saját maga,hanem családtagja számára vásárolja meg.Javasolom ne tartalmazza a rendelet a 4.§.-ban foglaltakat. Farkas Zoltán: Én a magam részéről maximálisan támogatnám a B.változatot, tehát a kedvezőbb megoldást, csupán egy feltételem van, hogy az eddig eszközölt közel 1000 lakás eladásánál, fizessük vissza a vevőknek azt a többletpénzt, amit ők befizettek a változáshoz képest. Ha ezt meg tudjuk oldani, minden további nélkül szavazok a B.változatra.. Marton István: Eddig négyen szóltak e témakörben, az első kettő a B.változatot támogatta, a két utóbbi hozzászóló pedig az A.változatot.Én az A.változatot támogatom, egyetértve a Czobor, Farkas képviselőkkel.El kell mondani,hogy az A.változat ebben az esztendőben sokkal, de sokkal kedvezményesebb, mint volt tavaly. Miről van szó? Az inflációt mindenki érzi, tehát reálértékben, ha csak 20%-os inflációval számolok, már egy év alatt 20%-kal olcsóbban adjuk alakásokat, ugyanolyan %-os aránynál is. A másik pedig a lakások megvételénél, meglehetősen sokan vannak, akik kárpótlási jeggyel fizetnek. Ha most, figyelembe veszem, hogy a kamat %-a havonta több, mint 2%, ez ebben az esetben újabb 25% kedvezményt adtuk. Meggyőződésem, hogy aki a B.változatot támogatja, vagy nem gondolta ezeket végig, vagy tisztességtelen hátrányba akarja hozni azokat, akik éltek az első felkínált lehetőséggel az elmúlt évben. Második változat az lehet, hogy nem gondolták végig eléggé a javaslatukat.A harmadik és a számomra talán a legdöntőbb a gazdasági érvelés mellett, hogy ez nem több, mint választási kortesfogás. Czotterné Ivády Zsuzsa: Elég régóta téma - országosan is - a lakásrendelet. Mindenki eldönthette, hogy megveszi, vagy sem a lakást. Akik ezután kívánják megvásárolni (kb. 5000 fő) ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Marton képviselőnek igaza van, hogy 20 % körül volt az infláció, tehát így relatíve kevesebbet kell fizetni a lakásokért, az előző évhez képest. Az Ingatlankezelői Intézmény szakemberei is valószínűleg el tudják mondani, hogy az ingatlanpiacon sem történt felfutás, hanem továbbra is pangás van pl. az OFOTÉRT fölötti lakásokat az önkormányzat licitálva értékesítette 20 ezer Ft/m2-ért, az új városrészben lévő lakások ára 23 ezer Ft/m2 körül van. A bérlők a lakás használatáért bérleti díjat fizettek hosszú évek során, ugyanakkor a lakások nagyrészénél elmaradt annak felújítása, most ezt is meg kell tenniük. Ne hozzuk őket olyan helyzetbe, amikor a törvény erre lehetőséget biztosít, hogy 50 %-ért is el lehet adni a lakásokat, hogy tartjuk magunkat a 70 %-hoz, véleményem szerint ez nem lenne tőlünk tisztességes. Balogh György: Szeretném felhívni a figyelmet decemberben elfogadott rendeletünkre, annak a vegyes rendelkezések részére az 5. § (5) bekezdésére, március 31-én lépett hatályba. A hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre a korábbi két rendeletünk, érvényes. Ami kimondja, hogy az a vevő, aki a - 39 - vételigényét a törvény hatálybalépéséig, - tehát 1994. március 31-ig bejelentette - az még jelen pillanatban is választhat az érvényben lévő rendelet, illetve a majd most elfogadásra kerülő rendelet között. Igazságtalannak tartanám, hogyha nagymértékben eltérne a kedvezmények terén a két rendeletünk. Véleményem szerint a szegényebb bérlakásban élők úgysem tudják megvenni, a többi lakást pedig azért ne ajándékozzuk oda. Dr. Kereskai István: Balassa és Czotterné képviselők a B. változatot javasolták a 3. § (2) bekezdésénél, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 5 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Balassa képviselő a 4. § (1) bekezdésénél a B. változatot javasolta, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Henczi Edit: A 6. § (7) bekezdése a vételi jog gyakorlására nyitva álló lehetőségként 1 évet jelöl meg. Ez alatt a rendelet kihirdetését, azaz a holnapi naptól számított egy évet értsünk. Dr. Kereskai István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javasolta a 3. §-nál az A. változat elfogadását, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő kérte, hogy a 4. § (1) bekezdését ne fogadjuk el, illetve helyezzük hatályon kívül. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Vágvölgyi Tamás: Javasolom az A. változat elfogadását úgy, hogy amennyiben a szerződéskötéskor kifizeti valaki a teljes vételárat, akkor a 10 %-ra is 40 %-os kedvezmény jár. Tehát a számításokat figyelembevéve az eddigi készpénzes 448 ezer Ft-os - 40 - fizetés helyett, 420 ezer Ft-ért lehet megvenni a lakásokat. Dr. Kereskai István: Aki a 3. §-nál az A. változatot fogadja el az IKI vezetője által elmondottak szerint, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 4. §-nál is az A. változatot fogadja el a 3. §-hoz hasonlóan kérem, szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ismételten felteszem a kérdést, aki 4. §-nál az A. változatot el tudja fogadni, az kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt elfogadja az egész rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 12/1994. (V.2.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 12/1994. (V.2.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 30.) Előterjesztés rövidtávú építések részben pályázati rendszerben történő megvalósításához Balassa Béla: Olyan útépítésekről lenne szó, ahol központi támogatást szeretne elnyerni az önkormányzat. Készen van a palini új lakótelep becsatlakozási úthoz az engedélyezési terv. Elő kellene készíteni gyors ütemben a Teleki-Zrínyi összekötő utat ezt követően a Királyi Pál - Petőfi utca összekötését. Kérem az előterjesztés elfogadását, mivel bármikor kiírhatják a pályázat feltételeit, szükséges, hogy legalább az engedélyezés legyen meg. Marton István: örülök, hogy ez az anyag a testület elé került, - 41 - hisz 1990. őszétől kértem a Teleki-Zrínyi utca összekötését. A 3. oldalon II/1-es címszó alatt szerintem másképp kell, hogy fogalmazzunk, nem a Királyi Pál utcát kell a Petőfi útba bekötni, hanem a Petőfit kell a Királyi Pálon, meg az Arany Jánoson át a buszpályaudvart a Zrínyi utcába bekötni. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést elfogadja az itt elhangzott kiegészítésekkel együtt, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 120/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy az 1994. évi költségvetési rendelet módosítását terjessze a közgyűlés elé jóváhagyásra a következők figyelembevételével: a.) A közgyűlés a palini út építési költségeinek 50 %-át, továbbá a szükséges járulékos költségeket összesen 8 millió Ft-ot az 1994. évi költségvetésben az általános tartalék terhére biztosítja. Utasítja a hivatalt, hogy a Környezetvédelmi, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által az 1994. II. félévére az Útalap terhére kiírásra kerülő pályázatra a szükséges dokumentációt nyújtsa be. A kivitelezés csak a támogatás elnyerése esetén indítható. b.) A közgyűlés - 1995. I. félévében benyújtandó pályázat - útépítési munkák műszaki tervdokumentációjának elkészítésére az 1994. évi költségvetésben az általános tartalék, valamint az ingatlanértékesítésből származó többletbevétel terhére 2 millió Ft-ot biztosít. A tervezési munkákra vonatkozó megbízás nyilvános versenytárgyalás alapján adható ki. Határidő: 1994.június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Zártülés Dr.Kereskai István kihirdeti a zártülésen hozott határozatokat. 31. a.) Márkus Jánosné fellebbezése - 42 - A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozta: 121/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Márkus Jánosné Nagykanizsa, Alkotmány u. 2/A. szám alatti lakos ápolási díj iránti kérelmét elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat teljes szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 31. b.) Arany László fellebbezése A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 122/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Arany László Nagykanizsa, Attila u. 6. szám alatti lakos átmeneti segély iránti kérelmét elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat teljes szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 31. c.) Kertész Imréné fellebbezése A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 123/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kertész Imréné Nagykanizsa, Petőfi u. 36/a. szám alatti lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítására benyújtott kérelmét elutasítja, az (A határozat teljes szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 32.) A hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződéstervezete A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozta: - 43 - 124/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) felhatalmazza a polgármestert a hulladéklerakó működtetésére létrehozandó társaság szerződésének - a mai közgyűlésen elfogadott módosításoknak megfelelően aláírására. b.) utasítja a polgármestert, hogy a szerződés aláírásával egyidőben intézkedjen a Városgazdálkodási Kft. önkormányzati vagyon működtetéséhez kötődő szerződéseinek önkormányzat részére történő átadására. c.) utasítja a polgármestert, a Városgazdálkodási Kft. tartaléktőkéjének -a Kft-ből való - kivonásához szükséges intézkedések megtételére. A tartaléktőke csak a városüzemeltetési feladatok színvonalas ellátására használható fel. A felhasználás a Városüzemeltetési Bizottság által összeállított program alapján történhet. A partner által kivásárolt törzstőkerész az önkormányzat 1994. évi költségvetésében az általános tartalékot növeli. d.) utasítja a polgármestert, hogy terjessze a közgyűlés elé a temetőgondnokság, a közhasznú munkavégzésre alkalmazott személyek további foglalkoztatására, a piac és egyéb olyan tevékenységek működési rendjét, melyek akár önállóan, mint "Városgondnokság", akár az "IKI keretein belül" működhetnek. Határidő: c.) pont: 1994. június 10. d.) pont: 1994. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 33.) OFOTÉRT üzlethelyiség eladása A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 125/1994.számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Fő u.18.szám alatt lévő OFOTÉRT üzletet a jelenlegi bérlőjének a PROFICOLOR Kereskedelmi KFT-nek ( Budapest) eladja 10 millió forint vételárért,amelyet a vevő két egyenlő részletben 1994.május 25-ig és 1994.november 15-ig köteles kifizetni. - 44 - A vételár teljes kiegyenlítéséig a vevő a bérleti díjat tovább fizeti. A közgyűlés felkéri a polgármester,hogy az adásvételi-szerződést a fenti feltételekkel kösse meg. Határidő: 1994.május 15. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester Dr.Kereskai István polgármester az ülést 21.15 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvételt készült.) Kmf. Dr. Henczi uait jegyző r Dr. Kereskai István polgármester |
