* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.41 MB | |
| 2026-02-25 16:07:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  187 | 274 | 1993. február 22. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 3/1993. Határozatok száma: 7/1993, 8/1993. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Jelentés az interpellációk intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1993. évi költségvetése (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Előterjesztés a Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kultúrális Biz. elnöke 6.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási pályázat eredményéről (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 7.) A Beruházási Szabályzatról szóló rendelet alkotása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) Tájékoztató a Csónakázó tó és környéke komplex környezetvizsgálatának állásáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 9.) Az 1996-os EXPO-hoz való csatlakozás lehetőségei és feladatai (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Tájékoztató a felsőoktatási intézmény létesítésének lehetőségéről Nagykanizsán (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 11.) Tájékoztató a Piacfelügyelet munkájáról. Javaslat a vásárok és piacokról szóló rendelet módositására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) Tájékoztató az ünnepi vásárok rendezéséről (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 13.) Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolása (írásban, amelyet a gazdasági bizottsági ülést követően, február 19-én kézbesítünk.) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 14.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 15.) Egyebek a) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésének kijelölésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője b) Javaslat Kovács Józsefné vezető óvónő közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a "VIVERE" Alapítvány pénzügyi támogatására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester d) Javaslat a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat vagyonmegosztására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke e) Képviselői önálló indítvány (írásban) Előadók: Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők f) Előterjesztés a nagykanizsai Üveggyár területének apportálásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke g) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelettervezet megtárgyalása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-2/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. évi február 22-i ülésről Rendelet száma: 3/1993. Határozatok száma: 7/1993, 8/1993. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. február 22-én (hétfőn) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekas István mb. jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Vágvölgyi Tamás IKI vezetője, Szőke János VGV igazgatója, Dr. Búzás Judit tisztifőorvos, Teleki László szószóló, Pintér Béla könyvtárigazgató, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Tóth Lajos Pedagógus Szakszervezet titkára, Lelkó Jenőné Egészségügyi Szakszervezetek titkára, Szécsi Ferenc káplán, Tóthné Krémer Mária, Kápolnás Zoltán, Imre Béla csoportvezetők, Gátszeginé Gorontai Gertrúd, Osváth Sándorné munkatársak, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Marton Györgyi Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva Kanizsa Újság munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes. Az ülést megnyitom, van-e további napirendi javaslat? Dömötörffy Sándor: A testületnek a nagykanizsai Üveggyár területének apportálásáról szóló előterjesztést mindenképp meg kellene tárgyalni. A Gazdasági Bizottság javasolja a napirendi pontok közé felvenni a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről készített rendelettervezetet (Az ezzel kapcsolatos anyag a jegyzőkönyvhöz csatolva.). Jesch Aladár; Kérem a 11. napirendi pontot "Tájékoztató a hulladékgazdálkodási pályázat eredményéről" a mai napon megtárgyalni, mivel a pályázat eredményhirdetésére február 24-én kerül sor. A Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadásával kapcsolatos előterjesztést kérem előbb tárgyalni, mivel a Máltai Szeretetszolgálat részére 18.00 órára küldtük a meghívót. Stamler Lajos: A 11. napirendi pontot kérem előbb tárgyalni. Czotterné Ivády Zsuzsa: A Gazdasági Bizottság kéri a 12. napirendi pont IKKV végelszámolásának mai napon történő megtárgyalását, és a 14. a) napirendi pontot is. Balogh György: Egyetértek Dömötörffy képviselő javaslatával. Az SZDSZ helyi szervezete március 4-én 18.00 órakor a HSMK felnőtt klubbjában fórumot tart, melyre minden érdeklődőt vár. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az Üveggyár területének apportálásáról szóló előterjesztés napirendek közé felvételre kerüljön. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a köztisztviselőkről szóló rendelettervezet napirendek közé felvételre kerüljön. A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a 11. napirendi pont ma mindenkép megtárgyalásra kerüljön. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a 14. b) napirend ma 18.00 órakor kerüljön megtárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Czotterné képviselő javaslata, hogy a 12. és a 14. a) napirendi pontok ma kerüljenek megtárgyalásra, ki ért ezzel egyet. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a napirendi pontokat összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Jelentés az interpellációk intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1993. évi költségvetése (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Előterjesztés a Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kultúrális Biz. elnöke 6.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási pályázat eredményéről (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke 7.) A Beruházási Szabályzatról szóló rendelet alkotása (írásban) Elóadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) Tájékoztató a Csónakázó tó és környéke komplex környezetvizsgálatának állásáról (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 9.) Az 1996-os EXPO-hoz való csatlakozás lehetőségei és feladatai (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Tájékoztató a felsőoktatási intézmény létesítésének lehetőségéről Nagykanizsán (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 11.) Tájékoztató a Piacfelügyelet munkájáról. Javaslat a vásárok és piacokról szóló rendelet módositására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) Tájékoztató az ünnepi vásárok rendezéséről (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 13.) Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolása (írásban, amelyet a gazdasági bizottsági ülést követően, február 19-én kézbesítünk.) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 14.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 15.) Egyebek a) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésének kijelölésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője b) Javaslat Kovács Józsefné vezető óvónő közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester c) Javaslat a "VIVERE" Alapítvány pénzügyi támogatására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester d) Javaslat a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat vagyonmegosztására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke e) Képviselői önálló indítvány (írásban) Előadók: Czupi Gyula, Marton István, Takács Zoltán képviselők f) Előterjesztés a nagykanizsai Üveggyár területének apportálásáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke g) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelettervezet megtárgyalása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Kovács János: Képviselői indítványomban kértem, hogy a bajcsai városrész központjában kb. 120 m hosszúságban járda épüljön. Olyan választ kaptam, hogy ennek megvalósítása szerepelt az 1993. évi fejlesztések között, de mivel szűkös a költségvetés, annak megvalósítására nem kerül sor. Én ezt a választ az ott lakók nevében nem tudom elfogadni. A közterület gondozással kapcsolatosan nem a lakóházak elótti területek, hanem a bajcsai autóbusz megálló környékének kaszálását és tisztántartását kértem. Dr. Kereskai István: A költségvetés tárgyalása során kellene erre visszatérni, és dönteni a testületnek az ilyen jellegű igény kielégítéséről. Palotás Tibor: A 168/1992. számú határozat végrehajtásával kapcsolatos kérdésem, hogy hány meghívott tervező vett részt (volt-e nagykanizsai) azon a pályázaton, mekkora összegről van szó. A bajcsai városrész járdaépítésével kapcsolatos igényre adott választ én sem tudom elfogadni, kérem a képviselőket, hogy a költségvetésben biztosítsák az ehhez szükséges összeget. Teleki László: A cigánygyermekek utáni fejkvótát az önkormányzat megkérte-e. Cserti Tibor: A közművek terveinek elkészítésére a hivatal meghívásos pályázatot írt ki, melynek lebonyolítását a vállalkozói csoport végzi. A részletekről (kiket érintett, milyen kaliberű munkáról van szó) Palotás képviselőt írásban tájékoztatni fogjuk. Dr. Bogár Gáspár: A 167/1992. számú határozattal megfogalmazott beruházás nem került be az 1993. évi tervek közé. Azon a területen, ahol az egészségház épült volna, játszóteret, ill. sportolásra alkalmas területet is ki szerettünk volna alakítani. Mi lesz ennek a területnek a sorsa? Dr. Kereskai István: Erről is a költségvetés tárgyalása során kell döntenünk. Kérem a polgármesteri tájékoztató elfogadását azzal, hogy Palotás Tibor képviselőnek írásban válaszolunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 7/1993. számú határozat a) A közgyűlés a 167/1992, a 168/1992, a 3/1993, a 4/1993, a 6/1993. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. b) A közgyűlés a 172/1992. számú határozat d) pontjának határidejét 1993. március 31-ig meghosszabbítja. 2.) Interpellációk, kérdések Takács Zoltán: A testület döntése értelmében az ideiglenes elárusítóhelyek felszámolása folyamatban van. A kereskedők végleges területet igényelnek ebben a város is segíti őket. Gond akkor jelentkezik, amikor olyan közterületet adunk el, amely alatt közmű van és aminek kiváltása jelentős többletköltséget jelent. Tudomásomra jutott olyan eset, hogy 60.000 Ft-ért történt a közterület értékesítése és a kereskedőnek több százezer forintjába került volna a közmű kiváltása. Ilyen esetben nem vagyunk korrektek, mert nem tárjuk fel a vevőnek a terület valódi voltát. Kérem a jövőben hozzuk a vásárlók tudomására, hogy milyen közművek fogják terhelni, ha építkezni akar. (Az írásos interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.). Cserti Tibor: Egy területen fordult elő, hogy a városi közcsatornából párhuzamos szennyvízcsatornát időben nem észlelték, így az értékesítés közben kellett korrigálni a műszaki megoldásokat és a szerződésben meghatározott összeg a vásárló részére visszautalásra került. Amennyiben a képviselő igényli, írásban válaszolunk felvetésére. Takács Zoltán: 6-7 évvel ezelőtt megtörtént a városi közmű felmérése és évente a változásokat korrigálják, tehát nincs akadálya annak, hogy a vevőt tájékoztatni lehessen, hogy az adott területen van-e valamilyen közmű vagy sem. Dr. Kereskai István: Takács képviselő interpellációjára írásban fogunk válaszolni. Marton István: Történt-e törvénysértés amikor 1993. január 1-től 20 %-al megemelkedett a képviselők költségtérítése, ill. a polgármester és az alpolgármester fizetése? (írásos interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Fazekas István: Véleményem szerint nem történt törvénysértés a polgármester, alpolgármester fizetésemelésekor. A közgyűlés 1992. július 6-i ülésén a 114/1992. számú határozatában a polgármesternek - a vezetői pótlék nélkül - a mindenkori miniszteri illetmény 80 %-át (amely 134.550 Ft, ennek 80 %-a 107.000 Ft), az alpolgármesternek pedig - a vezetői pótlék nélkül a mindenkori miniszteri illetmény 70 %-át (94.000 Ft) állapította meg. Ugyanez vonatkozik a képviselői és a bizottsági tagsággal járó költségtérítésre is. A 8/1992. (11.16.) számú rendelet alapján a mindenkori miniszteri havi alapbér 8 %-a (9.360 Ft) a testületi munkával összefüggő tevékenységért jár, 5 %-a (5.850 Ft) a bizottsági és 9 %-a (10.530 Ft) a bizottsági elnöki tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásáért. E rendeletben meghatározott %-tól eltérés nem történt, a rendelet kimondja azt is, hogy a költségtérítést a Polgármesteri Hivatal költségvetéséből kell fedezni. Marton István: Az 1992. évi XXIII. tv. feltételhez köti a fizetésemelést, tehát, hogy az a 40.365 Ft és a 107.640 Ft között megtörténjen. A fizetésemelésről tájékoztatni kellett volna a testületet. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az illetményrend- szerre és a miniszteri illetményekhez kötödó külön jogszabályokba, pl. önkormányzati rendeletekben meghatározott juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok 1992. január 1-től alkalmazásra kerüljenek azon szerveknél, ahol ennek feltételeit megteremtik. A feltétel az, hogy bérmegtakarításból, vagy költségvetés fedezetből a költségeket biztosítani kell, egyik sincs meg. Egyrészt az elmúlt évben nem volt bérmegtakarítás melyből finanszírozni lehetett volna, másrészt költségvetési fedezete sem lehet azért, mert jelenleg a városnak nincs költségvetése. Kérdésem feltétele után levélben megkerestem a Köztársasági Megbízott Zala Megyei Hivatalát, ahonnét olyan választ kaptam, hogy a polgármester, alpolgármester illetményét a képviselőtestület állapítja meg. A dolog etikai oldala, hogy még a parlamenti képviselők sem szavazták meg maguknak az emelést. Amikor a költségvetés tervezetében a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek szeptembertől 10 %-os bérfejlesztés van tervezve akkor nem marad más hátra, mint ekkora kapzsiság láttán a polgármestert lemondásra szólítsam fel. Dr. Kereskai István: A rosszindulatú megjegyzést visszautasítom. Méltatlannak tartom a testület mostani vitáját e felett. A közgyűlés tavaly elhatározta, hogy a mindenkori miniszteri fizetés 80 %-át adja a polgármesternek, 1.000 Ft-tal lefelé kerekítve. Marton és Palotás képviselők ennek megtárgyalásában nem vettek részt. E napirendi pont tárgyalásában a továbbiakban nem veszek részt. Dr. Fazekas István: A testület joga a polgármester és az alpolgármester bérének megállapítása, ez megtörtént a 114/1992. számú határozattal. Marton képviselő által felvetett törvény (76. § (2) bekezdése) csak 1992. évre vonatkozott. Farkas Zoltán: Átveszem az ülés vezetését. Aki nem ért egyet a múlt évben hozott határozattal lehetősége van arra, hogy kezdeményezze annak felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és visszaállítható az a rendszer, hogy a vezetők béremelésével kapcsolatos valamennyi kérdés ismét kerüljön a közgyűlés elé. A Köztársasági Megbízott Hivatal a képviselőtestület döntéseit vizsgálja és nem emelt kifogást azokkal szemben, ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a közgyűlés törvényesen járt el amikor a hivatal vezetőinek bérét, ill. a képviselők költségtérítését megállapította. Amikor a parlamenti képviselők elfogadták a közszolgálati dolgozók alapdíjának 15.000 Ft-ról 18.000 Ft-ra emelését, akkor a rendszerbe beépített 20 %-os automatizmust megszavazták maguknak és a minisztereknek. Úgy érzem, hogy a törvények előírásainak és a közgyűlési döntéseknek megfelelően járt el a hivatal ebben az esetben. Palotás Tibor: A közgyűlés által elfogadott rendelet előírta-e, hogy a megszavazott béreket mikortól kell érvényesíteni? Dr. Fazekas István: A költségvetési törvény rögzítette az alábbi illetményt, mely 1993. január 1-től 18.000 Ft. Marton István: A törvény csak lehetőséget ad az emelésre, abban az esetben ha annak feltétele bérmegtakarításból, ill. költségvetési fedezetből biztosítható. Én e feltétel meglétét vitatom, mivel nem volt bérmegtakarítás, ill. költségvetés még nincs. Farkas Zoltán: Van forrás, mert mikor e témában a közgyűlés állást foglalt, akkor azt is eldöntötte, hogy a parlament által végrehajtott alapdíj emelések függvényében a forrás biztosított az évi költségvetésben. Dr. Fazekas István: A vita lényege abban van, hogyan kell értelmezni a 76. § (2) bekezdését, mely 1992. július 1-én lépett hatályba. A törvény kimondja, hogy az illetményrendszer szabályai a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. A szabályokat kivéve az illetményrendszer szerinti illetményeket 1992. január 1-től kell alkalmazni. Az illetményrendszer szerinti illetményeket 1995. január l-ig kell elérni. Az illetményrendszerre és a miniszteri illetményhez kötődő külön jogszabályokban meghatározott juttatásokra - ez vonatkozik a polgármester, alpolgármester bérére - vonatkozó kedvező szabályok 1992. január 1-től alkalmazható azon szerveknél, ahol ennek feltételei bérmegtakarításból, költségvetési fedezetből biztosítani tudják. Az illetményalap mértéke 1992-ben 15.000 Ft. Tehát 1992. január 1-től csak ott lehet 15.000 Ft-os illetményalappal számolni, ahol annak feltételei megoldottak. A törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy ez csak 1992-es évre vonatkozik. A Köztársasági Megbízott Hivatal és az Állami Számvevőszék vizsgálata a közgyűlés ezzel kapcsolatos rendeleteit és nem találta törvénysértőnek. Jancsi György: Javaslom zárjuk le a vitát, szavazzunk. (Dr. Kereskai István polgármester ismét átveszi az ülés vezetését.) Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az ügyrendi javaslattal. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a vita lezárásával egyetért. Dr. Kereskai István: Megkérdezem Marton képviselőt a választ elfogadja-e? Marton István: A választ nem fogadom el. Dr. Kereskai István: Aki Marton képviselő interpellációjára adott válasszal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. 3.) Jelentés az interpellációk intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az interpellációk intézéséről készített írásos jelentést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az interpellációk intézéséről készített írásos anyagot elfogadja. 4.) Nagykanizsa Megyei JOgú Város Önkormányzatának 1993. évi költségvetése (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Pintér Béla: A közgyűlés 82/1992. számú határozatával az új könyvtár épület engedélyezési és kiviteli terveinek engedélyezését 1993. augusztus 31-el jelölte meg. Tartalmaz-e a költségvetési terv erre a tervezésre előirányzatot? Lehetőség lenne címzett támogatásra, ezért kellene a kiviteli terv. Az intézményi költségvetés felülvizsgálatával megbízott biozttság a városi könyvtár számítógépesítésének folytatására 1 millió forintot hagyott jóvá, melyet a Polgármesteri Hivatalnál kell tervezni. Bekerült-e ez az összeg a tervezetbe? Tóth Lajos: A közalkalmazotti törvény előírása értelmében a költségvetés elfogadása előtt egyeztetni kell az érdekvédelmi szervezetekkel. Ez Nagykanizsán nem történt meg. Az intézmények kollektív szerződésének megkötéséhez az anyagi fedezet meg van-e a költségvetésben? Szabályozni lehetne a juttatásokat, itt pl. étkezési támogatás megjelenésére gondolok. A tervezetben szeptembertől 10 %-os bérfejlesztés szerepel, amely éves szinten kb. 3 %-ot jelent. Több városi önkormányzatnál jóval nagyobb bérfejlesztést biztosítottak önerőből január 1-től. Dr. Búzás Judit: Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az alapellátás részét képezi a háziorvosi rendszeren kívül a fogászat, és a védőnői hálózat is, melynek fenntartását ugyancsak meg kell oldani. A közgyűlést megelőzően a képviselőkhöz eljuttattunk egy szakmai követelményrendszert tartalmazó leiratot. (A leirat a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Kérem, hogy a testület foglalkozzon a védőnői szolgálat működésének javításával. A védőnők nem választhatók szabadon. A vállalkozó orvos esetén le kell választani a védőnői rendszert, biztosítani kell a működést. Mennyi van erre a célra a költségvetésben? Ha bölcsődék felszabadulásra kerülnének, szívesen vennénk védőnői központnak. Nincs a városnak egészségháza, mikor egész kis településeknél is megoldott. A Czupi Gyula: Az elóző napirendnél hiba történt az interpellációk intézésére adott válasz elfogadását az interpelláló képviselőket nem kérdezték meg. Dr. Kereskai István: Most már a költségvetés vitája folyik, a következő közgyűlésen ezt pótolni fogjuk, egyben kérem a jegyző urat, hogy akkor adjon tájékoztatást az SZMSZ interpellációra vonatkozó előírásairól. Dr. Bogár Gáspár: Az IKI bevételei között az orvosi rendelők bérleti díja szerepel-e? Ha az intézmény hagyatékhoz jut, akkor az kit illet meg az intézményt, vagy az önkormányzatot? Kovács János: Az 5. számú mellékletben a bajcsai út felújítására javasolt összeg szerepel-e? Temető felújításra tervezett összeg mit takar? A 7. számú mellékletben a bajcsai körzeti orvosi rendelő felújítása szerepel-e? Koczfán Ferenc: Mennyi pénz kellene a védőnői hálózatra? Dr. Búzás Judit: A 25 védőnő részére összesen 300.000 Ft szükséges. Koczfán Ferenc: A TB járulék növekedett 46 %-al. Ez egyenes következménye a bérkiáramlásnak. Hogyan egyeztethető össze, hogy 10 %-os bérfejlesztés van tervezve szeptembertől? Dr. Csákai Iván: 13. számú melléklet 4. bekezdésnél a Teleki u. 3. szám alatti épület eladása miért van bent? Ez a családsegítő központ épületrésze. A központnak tervei vannak, mely megvalósításához ez az épületrész szükséges. Takács Zoltán: Mit tartalmaz a 6. számú melléklet 4. pont "egyéb ingatlan megszerzés és előkészítés költsége: 12.500 eFt"? A 13. számú mellékletnél ellentmondó a SHELL terület értékesítése, a magánszemélynek értékesítendő területtel. A területek arányaiban hasonlóak, az összeg viszont aránytalan 17,5 millió, ill. 1,5 millió forint. Dr. Kereskai István: Az IKI bevételei között a rendelők után bérleti díj nem szerepel. Kovács képviselő kérdésére válaszolva a 15 millió forint nem került be a tervezetbe költségvetési hiány miatt. A családsegítő központ ügyében további vizsgálat szükséges. Az ingatlan értékesítéssel kapcsolatosan azért az eltérés, mert a magánszemélynek a termelőszövetkezettel volt előszerződése. Az ingatlan értékesítésről a testületet tájékoztattuk. A védőnői szolgálat is az alapellátás közé tartozik, a költségvetés tárgyalásánál erre figyelemmel kell lenni. A hagyatékkal kapcsolatos felvetést a konkrét esetekben megvizsgáljuk. i 1 Cserti Tibor: A könyvtár tervezés a mai döntéstől füga. A költségvetési tervezet egyeztetése megtörtént. Elhangzott, hogy a szerkezeten belül kell a forrást biztosítani. Az előterjesztés tartalmazza tételesen az intézmény működtetés költségét 17,2 %-os növekedéssel. Ez a központi támogatáshoz viszonyítva jelentős. Az előterjesztés az alapellátást is tartalmazza. A rendelők és minden intézmény bérleti díját az IKI költségvetése tartalmazza, tehát az intézmények nem fizetnek bérleti díjat az IKI-nek. A Vasemberház felújításának költségét az anyag nem tartalmazza, viszont a kiskanizsa csatornázásával kapcsolatos minden korábbi vállalt kötelezettséget igen, valamint a bajcsai orvosi rendelő felújítását is. Több intézménynél a szennyvízgödrök megszüntetése a cél. A TB járulék növekedés reális, arányos a bérfejlesztéssel, jubileumi jutalommal, stb. Az egészségügy ill. a szociálpolitikai ellátás szakmai programjára vonatkozóan egy kezdeményezés indult, ennek anyagi feltételeit a tervezet nem tartalmazzal. Ennek oka, hogy a szociális ellátás igazgatására vonatkozó minden jogcímet az előirányzatok tartalmaznak. Csákai képviselő által előkészített szakmai program szabadon vállalt, ami többlet feladatot jelent. A 6. számú melléklet 4. pontjában foglaltakat tételesen az előkészítő egyeztetések kapcsán ismertettem. Itt a Budapest Bankkal kapcsolatos költségek (költöztetés, megosztási vázrajz, tervezési díj, stb.), a Rozgonyi utca 4. számú épület értékesítéséhez kapcsolódó ingatlan kiváltás, ill. egyéb költségek jelennek meg, ez összesen 12,5 millió forint. A Gazdasági Bizottság több alkalommal foglalkozott a két l-es út közti területek értékesítésének feltételeivel, az érvényben lévő helyi rendelet alapján, az érintett alacsonyabbnak jelzett vásárlási összeg megemelése nélkül. A korábbi tulajdonossal a termelőszövetkezettel szerződés volt. A vásárlás kapcsán a bizottság ezt méltányolta, ugyanakkor a másik partner a SHELL-INTERAG Rt. pedig a forgalmi érték felett vásárolta. Amennyiben a választ Takács képviselő nem fogadja el, akkor az erre vonatkozó tételes jegyzőkönyvet elküldöm számára, megtekintheti, ill. a konkrét szerződésbe betekinthet. Dr. Búzás Judit: Az a bizonyos egyeztetés amire a Gazdasági Osztály vezetője hivatkozott nem történt meg, bennünket szakmai szempontból senki sem kérdezett meg. Meg kell oldani a védőnők problémáját. Az előzőekben említett 300.000 Ft-ból kellene megoldani a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítását. A védőnői munka nem része a praxisnak, a védőnő közalkalmazott. A probléma élesen június körül fog jelentkezni, amikor a háziorvosok eldöntik, hogy vállalkozók lesznek-e. Dr. Kereskai István: Ennek ellenére a védőnők nem tudnak dolgozni a gyermekorvosok nélkül. Működésükhöz szükséges feltételeket meg kell teremteni. Abból a társadalombiztosítási juttatásból, ami az alapellátást és a kórházi ellátást is finanszírozza. Úgy gondolom, hogy erre a Kórház Rendelőintézetnél lévő 500 millió forintból jutni fog. Czupi Gyula: Mely célok maradtak el, miért? Kérem ennek tételes ismertetését. Dr. Kereskai István: Ezt a Gazdasági Bizottság meg fogja tenni, hisz az Ó javaslatukra történt bizonyos mérséklés. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Kérem, hogy a Népjóléti Bizottság vizsgálja meg a tisztifóorvos javaslatát, mely arra vonatkozik, hogy a használaton kivüli bölcsödékből legyen egészségház. Dr. Kereskai István: Egyetértek a képviselőnő javaslatával. Úgy gondolom a költségvetésünkben rendelkezésre álló előirányzatból (Kórház alapellátás) ezt a feladatot meg tudjuk oldani. Stamler Lajos: Nagykanizsa város hulladékgazdálkodási rendszerének kiépítéséhez az eredeti előirányzatban 30 millió forint szerepelt, amely új telep kiépítését szolgálta volna. Ez most 5 millió forintra csökkent. A polgármester a bagolaiaknak Ígéretet tett arra, hogy ebben az évben megtörténik a telep kijelölése, ill. annak kiépítése. Javasolom, hogy a 30 millió forintos előirányzat szerepeljen a költségvetésbe. Dr. Kereskai István: Arra tettem ígéretet, hogy ennek a kérdésnek a megvalósítását az idén megkezdjük, nem arra, hogy befejezzük. Ha a Kórház rekonstrukcióra tervezett összeget csökkentenénk e miatt, akkor az további hiányt jelentene, ill. hitelfelvételt eredményezne. Magyar József: Következetesnek kell lenni, hogy mi az a nagy feladat évente, amelyet meg akarunk valósítani: Kórház rekonstrukció, szeméttelep kérdése, városi könyvtár, vásárcsarnok építése. Ebből a Gazdasági Bizottság elnöke melyiket látja megvalósíthatónak? Számomra nem elfogadható, hogy a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola tornatermének építése a legnagyobb beruházás, és ehhez képest a Kórházra és a szeméttelep építésére összesen nincs annyi összeg beterjesztve. Az út-híd előirányzat összege mennyi? Czotterné Ivády Zsuzsa: Mi értendő a környezetvédelemhez kapcsolódó 400.000 Ft alatt? Mire oszlik meg a sportintézmények működtetésére megjelölt 22 millió forint? Dömötörffy Sándor: A Gazdasági Bizottság a hitelfelvétel maximumát 150 millió forintban javasolta. E miatt csökkentéseket kellett végrehajtani. A 150 millió forintból a Kórház részére 12 millió forint áll rendelkezésre. Ha a céltámogatást elnyeri további 50 millió forint hitel felvételét látja indokoltnak. A bizottság 30 millió forintot javasol utak-hidakra, ugyanennyi a sportkiadásokra szánt összeg is. A bevételi forrásokat is megvizsgáltuk. Növekedés nem várható, még a bérlakások eladásából sem. Az IKI véleménye szerint ebből realizálható kb. 40 millió forint. A többletbevételről döntsön a közgyűlés. Az intézmények további csökkentést már nem viselnek el. A szeméttelep ügyében előbbre kell lépni, mert az állapotok tarthatatlanok, a lakosság várja a változást. Meg kell szüntetni a szeméttelep bűzét. Két lehetőség van. Az egyik, ha kiadja a város külföldi vállalkozónak a szemétgyűjtést, ezt nem támogatom. A másik, ha hitelt vesz fel a város, és erre vegyen fel, mert megtérülő beruházás. A Városgazdálkodási Vállalat nyeresége a szemétkérdésben 10 millió forint, a többi részen pedig vesztesége van. A Gazdasági Bizottság 10 %-os béremelést javasol szeptembertől a hivatali dolgozóknak és a pedagógusoknak. 1994. végéig 250 millió forintot kellene fordítani a bérhiány megoldására. Javaslatként hangzott el, hogy a bölcsödéket pályázat útján magánkézbe kellene adni, mivel az állam a bölcsődék üzemeltetését nem dotálja. Most egy gyermek 250.000 Ft-ba kerül, a bevétel pedig 10.000 Ft. A bizottság véleménye az, hogy a főcímeken belüli további osztás, bizottsági hatáskör legyen, tehát ebbe ne a közgyűlés döntsön, hanem az illetékes bizottság hatáskörébe legyen utalva. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottságon belül két vélemény alakult ki. Az egyik 100-150, míg a másik 150-200 millió forintos hitel felvételt vett alapul. Ennek a legszigorúbb változata az a táblázat, amely 25,8 millió forintos csökkentést javasol a költségvetési tervezet végén lévő táblázathoz képest. A bizottság 150 millió forintos hitelfelvételt javasol, kórházi céltámogatás esetén 200 millió forintot. Ez a táblázat a Polgármesteri Hivatal által előterjesztett költségvetési tervezetet módosítja úgy, hogy az ott lévő 173 millió forintos hitelt 150 millió forintra csökkenti, ami kiegészítendő a kórházi hitelfelvétellel. Az előterjesztés széles körben egyeztetve volt. A könyvtár, kórház ügyben kiviteli terv nélkül is lehet pályázni céltámogatásra. Céltámogatás nélkül terv készítés sem indokolt. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a Kórház rekonstrukcióját nem indítja, akkor látnánk lehetőséget a könyvtárral kapcsolatos valamilyen kivitelezésre. Aki módosításra tesz javaslatot, azt is mondja meg, hogy minek a rovására történjen a változtatás. Véleményem szerint ez a költségvetés biztosítja a tavaly elindult fejlesztések, beruházások végigvitelét. Balogh György: Javasolom, szavazzunk a hitelfelvétel nagyságáról. Farkas Zoltán: Elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen mereven meghatározzuk 150 millió + 50 millió forint a hitelfelvétel nagysága. Javasolom a kérdést úgy feltenni, hogy a hitel összege maximálisan 200 millió forint legyen. Takács Zoltán: Ha ezt a javaslatot megszavaznánk, akkor ezt a témát levehetnénk a napirendről, mert a tényleges vita előtt döntenénk a nagyon lényeges kérdésben. Tiltakozom az ellen, hogy ez kérdésként a polgármester feltegye. Dr. Kereskai István: Ha nem lesz költségvetés ebben a hónapban, akkor a költségvetési jogszabályok értelmében megszüntetik az állami támogatás folyósítását. A parlament is úgy fogadta el költségvetését, hogy először a főösszegeket határozta meg, majd a részleteket. Balogh György: Úgy gondolom, hogy 150 millió forintos hitelnél magasabb összeget ne vegyünk fel. Ha meghatározzuk az összeget, akkor egy kiinduló ponthoz jutottunk. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ha elfogadjuk azt a javaslatot, hogy meghatározzuk a hitelfelvétel nagyságát a 150 + 50 millió forint, akkor az 50 millió forintot abban az esetben is a Kórház kapja meg, ha a céltámogatást nem nyerné el. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A hitelről szavazni kell, ez a céltámogatási lehetőség jövőre már nem lesz. A Kórház felújítás 60 %-a állami, míg 40 %-a helyi összegből lenne biztosítva. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 150 millió forintos hitel felvétel mellett 50 millió forint hitelt vegyünk fel a Kórház részére, ha a céltámogatást elnyeri, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Kórháznak az 50 millió forintos hitelt akkor is felvegyük, ha nem nyeri el a céltámogatást, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: További vitában nem veszek részt, mert a szavazás már megtörtént, aminek alapján a 150 millió forintos hitel lett beállítva. Ebben az összegben a szeméttelep 5 millió forinttal szerepel, a könyvtár viszont nincs bent. Dr. Kereskai István: Véleményem szerint a részletes vitában meg kell mondani, hogy ha a szeméttelepre 20 millió forint kell, akkor honnét teremtsük elő. Én látok lehetőséget arra, hogy a költségvetés belső szerkezetén változtassunk. Czupi Gyula: Ügyrendi javaslatom, hogy a jegyző minősítse az előbbi szavazást, helyezzük hatályon kívül. Dr. Fazekas István: A testület döntött az előzőekben a hitelfelvétel nagyságáról, a szavazás érvényes volt. Jesch Aladár: A hulladékgyűjtő rendszer ebből a pénzből nem valósítható meg. Magyar cég nem pályázott, ezért külföldinek van esélye a pályázat elnyerésére. Gondolkodni kell azon, hogy milyen módon lehet a város bevételeit növelni. Meg kell vizsgálni az összes intézménynek az energiaköltségét, ami egy évben 300-500 millió forint között van. Lehetne esetleg 100 millió forint megtakarítást elérni. Forrásként a sportot jelölném meg. Stamler Lajos: A bagolai szeméttelep lezárása csak egyetlen módon lehetséges, ha megindítjuk az új telep kialakítását. Amennyiben a rendszer kiépítésébe, működtetésébe bele szeretnénk szólni, á akkor részt kell vállalni legalább a telep egy részének kiépítésében. Ez jelentós összegbe kerül, nem vagyok biztos abban, hogy 30 millió forint erre elég lenne. A jelenlegi hulladékgyűjtési rendszer átadását olyan feltételhez kell kötnünk, amelyben valamilyen csereüzlet jön létre. A vállalkozásba adásnál legalább 51 %-a maradjon önkormányzati tulajdon. Az előirányzat 30 millió forintját ütemezni kell a sport rovására. Dömötörffy Sándor: A szeméttelep kérdését meg kell oldani, még ebben az évben indítani kell. Úgy gondolom fel tudjuk vállalni, hogy az idén a tervezése megtörténjen, a jővő évben pedig hitelből megvalósuljon. Cserti Tibor: Kérem, hogy most ne a pénzösszegről vitatkozzanak, hanem a fejlesztési célról. Az intézmények költségeit vizsgáltuk, megállapítottuk, hogy annak összege 63 millió forintot tesz ki, tehát ebből 100 millió forintot nem lehet megtakarítani. Gerencsér Tibor: A 3. § 5. pontja az intézmények finanszírozási rendjével foglalkozik és a polgármestert hatalmazza fel, hogy milyen ütemben finanszírozza az intézményeket. Az intézményektől be kell kérni a finanszírozási tervet és ennek ismeretében kell dönteni a finanszírozás rendjéről. A 4. § (2) bekezdése kötelezi az intézményeket, hogy kössenek biztosítást a használatukban lévő vagyonra. A biztosítók az évente felmerülő kár többszörösét kérik alapösszegként. Ugyanakkor ahol van biztosítás, az intézmények arról panaszkodnak, hogy a biztosításuk mindig éppen arra nem jó, amilyen esemény bekövetkeztét követően kérik a kártérítést. Javasolom, hogy a biztosítási kezdeményezést koordinálja a hivatal. Az indokolás 6. oldalának a. pontja tartalmazza a javasolt intézményi felújítást, annak csökkentését, ezt nem tartjuk jó megoldásnak. Az 5-ös melléklet tartalmazza a fedett uszoda felújítását, ennek támogatására megjelölt összegben az alsó tagozatos általános iskolások úszás oktatásának a belépő díja is bent van. A 8-as melléklet a javasolt céltartalékokat tartalmazza. A tételek feletti rendelkezési jog - az 5. és 12. pont kivételével - kerüljön a polgármester, vagy az Oktatási és Kultúrális Bizottság hatáskörébe. A Népjóléti Bizottság véleménye, hogy a Családsegítő Központ szervezeti keretein belül létrehozandó Mentálhigiénés Központ szakmai programja a közgyűlés elé kerüljön (13. számú melléklet). E miatt kérték, hogy a Teleki u. 3. szám alatti ingatlan ne kerüljön értékesítésre. A 17. számú melléklet a bizottsági hatásköröket tartalmazza. Kérem, hogy az egészségügyi és szociális alap kerüljön a Népjóléti Bizottság hatáskörébe. Az oktatási intézményekben a preventív orvosi vizsgálat a háziorvosok által külön térítés alapján végzendő el, ennek a finanszírozása hiányzik a tervezetből, melynek nagysága 5-600.000 Ft. Jancsi György: Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat átszervezése amely 1) szaldós volt 1992-1993" evekben 25 lnTirIó forintba került. Ha a költségvetés tendenciáját megnézzük, akkor jövedelemadó elvonás miatt az önkormányzat saját bevétele 200 millió forinttal lesz kevesebb az elmúlt évhez képest. Az anyagnak ezt is tartalmaznia kellett volna. Ezt nem szabad elkendőzni. A költségvetés készítésénél a realitásokból kell kiindulni, minden lépést alaposan megfontolni és különösen meggondolásra ajánlom a hitelfelvételt, mert azt vissza is kell fizetni. Cserti Tibor: A mi véleményünk is az, hogy az intézményeknek finanszírozási tervet kell készíteni, melyre a tervszerű végrehajtás érdekében szükség van. Az intézményeknek a minimális biztosítási, pénzügyi feltételeket próbáltuk megteremteni. Az említett koordinációnak szakmai előnyei lennének, a Humán Osztállyal együtt erre szívesen vállalkozunk. De ha az elképzelés többlet önkormányzati támogatással valósítható meg, akkor erre külön javaslatot terjesszenek elő. Az intézmények felújítására 60 millió forintos keret áll rendelkezésre. A 19 millió forintos uszodai támogatás az úszásoktatást megteremtheti, ezt így célszerű is rögzíteni. A 8. számú melléklettel szakmai problémáim vannak, mi a céltartalékban szereplő összegeknek hatásköri felbontását nem véletlenül javasoltuk kettébontva. Ott ahol bér és TB vonzat van, azt közgyűlési hatáskörbe szerettük volna utalni azzal, hogy annak a szakmai hátteréről is külön program alapján a testület dönthessen. Bizonyos területeken az állami költségvetés forrást biztosít, így pl. szeptemberi minőségi fejlesztés, pedagógusok kötelező óraszám csökkentése ezért a helyi szintű költségvetésből ezek finanszírozását nem javasoljuk. Más esetekben viszont reális mozgásteret javasolunk, így a rendelettervezet 6-7-8. pontja esetében. Az egészségügyi és szociális alappal kapcsolatos módosítást bizottsági hatáskörbe utalva mi is javasoljuk. A preventív orvosi vizsgálatoknak az intézmény költségvetésébe történő tervezését, lebontását vizsgálja meg a bizottság, és ha indokolt, tegyen arra előterjesztést külön az intézmények körének tételes lebontásával is. Úgy gondolom, mindenki előtt ismert, hogy az állami támogatás drasztikus csökkentésével kell számolnunk a következő években. Tehát a város költségvetése azt is jelenti, hogy Önök a szakmai programok egyidejű jóváhagyása mellett egy hosszabb távú adósságállomány kérdéséről döntenek. Dr. Csákai Iván: A Gazdasági Bizottság által javasolt szociálpolitikai keret csökkentését csak úgy tudja a Népjóléti Bizottság elfogadni, ha a közgyűlés megalkotja a szociális törvénnyel összefüggő rendeletét, melyben szabályozásra kerül, hogy milyen feltételekkel biztosítható segély. A körzeti orvosi rendelők felújítására tervezett 3 millió forintot kevésnek tartjuk. Dr. Kereskai István: A szociális ellátással kapcsolatos rendeleteket a közgyűlésnek kell megalkotnia, melyben döntenek, hogy milyen mértékű jövedelem mellett kívánják támogatni a rászorulókat. Elismerem, hogy a felújítási összeg kevés, ezért valószínű, hogy a bizottságnak döntenie kell, hány rendelő korszerűsítését végeztetik el ebből. Palin, Bajcsa, Bagola rendelőinek felújítása szerepel az elképzelések között, a többi ilyen igényre a későbbiek során vissza kell térni. Balogh Tibor: A Teleki utca 3. számú épületrész eladását fel kell függeszteni, mindaddig míg a programot a testület nem hagyta jóvá. Ha a tervezett kiadások csökkentését tekintjük át, akkor kérdésként megfogalmazódik, hogy a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola óriási rekonstrukciója mennyiben szükséges, miért kell oda pénzt tervezni, hisz nem olyan rossz állagú az épület. Az önkormányzatot a kormány normatív támogatásban részesíti, de ezek az összegek elfolynak. Dr. Kereskai István: A Teleki utca 3. számú ingatlan értékesítése felfüggeszthető a szakmai program elfogadásáig. A Cserháti Szakközépiskola felújítását elkezdtük, melyet be kell fejezni. A munkát le lehet állítani, de viselni kell annak következményeit. A szociális célokra, ill. az első lakáshoz jutók támogatására kapott normatív támogatást felhasználási kötelezettség nélkül kapja meg az önkormányzat. Úgy ítéltük meg a tervezés során, hogy az első lakáshoz jutáshoz való támogatás éppen a lakásvásárlás vagy építés lehetőségeinek a behatároltsága miatt nem célszerű többel támogatni, mint amennyi a tervezetben van, ill. a szociálpolitikára nem 142 milliót, hanem a dupláját kívánjuk fordítani. Marton István: Az 1991. évi terv 1 milliárd 867 millió forint volt, mely 2 milliárd 347 millió forintra teljesült, tehát az indítás és a teljesítés között közel 500millió forint a különbség^. Az 1992. évi jterv még mindig kb. 400 millió forinttal magasabbról indult, mint az 1991. évi tény költésünk volt és a varKato tényszám 3 milliárd 200 millió körül lesz. Ez azt;V jelenti, hogy kb. 400 millióval többet sikerült költeni, mint ■ amit jóváhagyott a költségvetés. Mi következik ebből? A most elénk tett 3 milliárd 232 millió forintos költségvetésből ha leveszem a hitelt, akkor gyakorlatilag alig vagyunk túl a 3 milliárd forinton, és ha ezt a testület elfogadja, akkor a tárgy évben kevesebbről indulunk, mint az előző évi tény volt. Korábbi tárgyalásunk során a testület azt fogadta el, hogy törekedni kell a 3,6 milliárd forint elérésére, sajnos én ezt a törekvést nem látom. Az elmúlt évben a hatósági és eljárási bevételi terv 1 millió 350 ezer forint volt, a teljesítés majdnem 5 millió forint, több mint a háromszorosa, milyen volt a tervezés. Az intézmények alaptevékenységének bevételi terve 4,5 millió forint volt, teljesült 7,5 millió forintra. A kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ra egy fillér sem volt tervezve, és teljesült 8,7 millió forint. Az intézmények egyéb bevételei összesen 7,8 millió forinttal szerepeltek terv szinten, a teljesítés 23 millió forint volt. A hivatali kamatbevétel terve 18,4 millió forint volt, mely 30 millió forintra teljesült. A Gazdasági Osztály vezetője többször kifogásolta a 25 millió forintos illetéket, mely 31,5 millió forintra teljesült. A helyi adók 60 millió forintos terve 100,5 millió forintra teljesült. Úgy gondolom ezek a példák eléggé meggyőzőek, hogy a költségvetés úgy rossz, ahogy van. Egy fejezet képez kivételt, az intézmények költségvetése, ami nagyon alapos munka eredménye, kb. 10 ember három hetes munkája volt, melyben három önkormányzati képviselő is részt vett. Dömötörffy képviselő az előzőekben úgy nyilatkozott, hogy a szennyvíztisztítónál nem volt külföldi kapcsolat. Azt el kell A mondani, hogy az ott megvalósult technológia amerikai volt. Igaz, hogy a jövedelemadó változás miatt nótt az adóelvonás összege, de összességében a növekedés 160 millió forint, tehát az összes többi bevételt a tavalyi szinten tartani tudtuk volna, már akkor is túl kellene, hogy legyünk a tényösszegen. Egyetértek a Gazdasági Osztály vezetőjének azon megjegyzésével, hogy a város intézményrendszerének a működtetését felül kell vizsgálni. A költségvetésben nem találkoztam pl. Kovászna támogatásával. Könyvtár létesítésére közgyűlési határozat van, amennyiben nem készül el, akkor a testület törvényt sért, a saját törvényét. Ha költségvetés olyan szemléletben pár száz millióval magasabb bevételi összeggel készült volna, akkor a Kórház, könyvtár, a Zrínyi út bekötése az Eötvös térbe, szeméttelep ügye nem lenne kérdéses, mert mindenre lenne pénz. Mit jelent az indokolás 2. oldalának 4. bekezdése "képviselői indítványra növelésre került a kamatbevételi irányzat összege". A__21 és 40 millió forint közötti különbség hol szerepel? Mit jelent az a mondat, hogy a Kórház részére az elmúlt évben megelőlegezett 13. havi illetmény összege forrásoldalon visszavételre, letervezésre került. Én ezt a költségvetést nem tudom elfogadni. Az önállóan gazdálkodó intézmények fejezetet akkor, ha az anyag 3. oldalán a legalsó bekezdésben szereplő 4 % csökkentés nem kerül sorra. Véleményem szerint mindegy, hogy milyen számot jelölnek meg hitelfelvétel összegeként, ugyanis a tavalyi általam kiragadott 8 tételsor bizonyítja, hogy a bevételek mindig sokkal nagyobb mértékben nőnek. A_tavalyi évben fejlesztési hitelre 66 millió forintot terveztek és egy fillért sem vett fel a város. Nem volt beállítva a 81 millió forintos Í3. havi fizetés é~s azt is ki tudtuk fizetni. A Kórház 4 milliós és a hulladékgyűjtő 5 millió forintos^ tervezése elfogadhatatlan. A 8. számú melléklet szeptembertől 10 ) %-os béremelést javasol a közszolgálatban dolgozók részére. Ez V éves szinten 3,3 %. Ezért sérelmezem többek között a képviselők \ költségtérítésére beállított 7,8 millió forintot is. A 11. számú / táblánál összehasonlítást végeztem, pl. a rendkívüli szociális segély az előző évhez képes felére csökként, az ápolási díj 1Q millió forintról 7 millió forintra, a lakásfenntartási támogatás összege 60 millió forinttal indult, lecsökkent 30-ra, aztán 15-re, most""pedig a Gazdasági Bizottság 5 millió forintot ''javasolt. A 13. számú mellékletnél a tavalyi ismert összeg szerepel terv szinten. A 15. számú melléklet a törlesztéseket úgy állítja be, mintha most valamilyen csúcson lennénk és ez megköti a kezünket. Itt szó sincs többletteherről. Magyar József: Az 1992. évi első féléves beszámolóban az eredeti felhalmozási és tőke jellegű kiadásaink 306 millió forintban voltak megtervezve, melyet módosítottunk 523 millió forintra. Az itt szereplő számok olyanok, amelyeket várhatóan 1993-ban nem tudunk teljesíteni, ezért kell áttekinteni azokat a beruházásokat, felújításokat amit el akarunk indítani, hogy milyen előkészítettségi fokon állnak. Kovács János: Kérem, Bajcsa főterén lévő járdaszakasz és világítás kiépítését. Szükséges az utak helyreállítása a kiskanizsai csatornázás befejezése után, a pótelőirányzat összege 15 millió forint ennek 75 %-a esedékes erre az évre. Nem kaptam arra a kérdésemre választ, hogy a kiskanizsai temető 2 millió forintos felújítási összegéből mit terveznek elvégezni. Az új parcella nyitást és a szemétlerakót feltétlenül ki kell alakítani. Dr. Bogár Gáspár: Javasolom, hogy a Teleki u. 3. szám alatti helyiségek értékesítését a szakmai program előterjesztéséig a közgyűlés függessze fel. A Széchenyi Ipari Szakmunkásképző vezetése kért meg, hogy tegyek észrevételt az 6 nevükben is. A 3. § (1) bekezdéséhez: a takarékos gazdálkodásra ösztönzés megkövetelné, hogy az előző évi maradványt a következő évben felhasználhassák. Ellenkező esetben év végi pazarlásra bizonyos felhalmozási igények teljesíthetetlenségére vezet. 3. § (3) bekezdéséhez: különböző célzott pályázatokon szakképzési támogatásból elnyert pénzekből miért kell a polgármester engedélye. 200.000 forint olyan határ, amit a mai árak már túlhaladtak, pl. ipari varrógép 1,2 millió forint, egy gőzvasaló 500.000 Ft, egy hegesztő berendezés 350.000 Ft. Csak pótlásra beállítani az intézmények gazdálkodását amikor a nyugati technika technológia megtanítása, meghonosítása létkérdés ésszerűtlen takarékosság. A szakképzésben igenis fejleszteni kell, különösen ha erre a pénzt is maguk szerzik meg. 3. § (5) bekezdéséhez a bizonytalan esetenkénti folyósítás lehetetlenné teszi az intézmények ésszerű, tervszerű gazdálkodását. Az intézménynek tudnia kell, hogy mikor, milyen ütemben kapja a költségvetését. Saját bevételnek számít a pályázatok, támogatások összege. Ezeket csak céljelleggel használhatják, fenntartási, üzemeltetési költségeket nem fedezhetik. 6. bekezdéshez: Az intézményveztéstől kért tanulóadatok egészen tanévkezdésig változnak, a szakmunkásképzésben jelentősen, 5 %-ot meghaladóan. Ujabb munkáltatói igények, illetve munkáltatók felszámolása, privatizációja miatt lemondások. Ez a kitétel a szakmunkásképzőre teljesíthetetlen. 1992-93. tanévben kb. 25 %-os eltérés volt a tervezett és a felvett létszámban pluszként. 4. § (2) bekezdéséhez: Milyen önállósággal bír az az intézmény, amelynek előírják a biztosítást. Ez egy olyan vagyonnal rendelkező intézménynek mint a szakmunkásképző, 100.000-es nagyságrendű. Volt rá példa, hogy a biztosító nem vállalta, pl. a Teleki utcai épületre az iskola vagyonbiztosítását. 4. § (3) bekezdéséhez: Az egy évre kötött bérleti szerződések (tornaterem, tanterem) polgármesternek történő bemutatása, az ebből származó bevételek figyelemmel kisérését szolgálják. Ellenösztönzők a vállalkozásra. 6. § (2) bekezdéséhez: A szabad pénzeszközök hasznosításáról az intézményvezető gondoskodjon, de tartós lekötést nem eszközölhet, az OTP-n kivül más pénzintézetnél nem helyezhet el pénzt, 200.000 Ft feletti beruházást nem hajthat végre. 8. §. (1) bekezdéséhez: Január 1-től kell alkalmazni, ma február 22-e van. Ha ezen időszak alatt január-februárban ezekkel ellentétes intézkedés vállalást tett valaki, azzal mi történik. Pl. megrendelt januárban egy 500.000 Ft értékű gépet. A költségvetés bevételi oldalához szeretnék javaslatot tenni: a palini lakótelepen további 15-18 házhely kialakítására alkalmas terület van, a földingatlan az önkormányzat tulajdona, csatornázva van, ugyanakkor az ezzel foglalkozó táblázatban egyetlen értékesítés sem szerepel a palini lakótelepen. A polgármesteri beszámolónál feltett kérdéseimre - mi történjen az egészségház mellé tervezett sport-, játék területtel - akkor a házhelyeladásból származó bevételekből lehetne támogatni azt, hogy ott lakossági összefogással játszótér kialakítása történhessen, hogy a földterület évekig ne álljon ott parlagon. Én bízom abban, hogy ott egyszer meg fog épülni az egészségház. Mint területi képviselő kellemetlen helyzetben érzem magam, mivel a területemen egyetlen említésre méltó beruházás sem történik, még járda felújítás sem, sajnálatos dolog, hogy 3 és negyed milliárdos költségvetésből ne jusson arra, hogy 3 vagy 4 utcai közvilágítási lámpát létesíteni lehessen. Emiatt is nem tudok egyetérteni azzal, amit az 5. sz. melléklet tartalmaz, hogy a városüzemeltetési feladatok költségvetését ilyen módon csökkenti, mert ezek a peremterületeken csapódnak le. Ugyanígy nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a háziorvosi rendszer részére betervezett kereteket ilyen módon csökkentik, mert a gépműszerbeszerzési keretben egy korábbi táblázatban nem csak ez van, hanem az is, hogy számitógépes tanfolyam szervezése, programbeszerzés és egyéb dolgok. A felújításra a 3 milliót nagyon kevésnek tartom, abból gyakorlatilag semmi sem valósítható meg. Csatlakozom Kovács képviselőhöz, a temetőkhöz betervezett 2 millió Ft, a palini temető bővítése lényegesen többe kerülne. Dr. Spingár László: A szociális törvény szerint támogatni kell a rászorulókat, ezzel kapcsolatosan tájékozódtam, felmérést végeztünk a várható költségekről. Jelenleg egy két szobás lakás fenntartása 7-12.000 forint. Az elmúlt évben csak kamattámogatásra 489 személynek 7.835.750 Ft-ot juttattunk, lakbér támogatásra pedig 3 millió 55 ezer forintot. Szociális vagy valamilyen segélyben 4.000 főt részesítettünk, akiknél az 1 főre jutó jövedelem 8.000 Ft alatt volt. Ezen adatok alapján úgy érzem, hogy az 5 millió forint a lakásfenntartás támogatására rendkívül kevés. A 17 millió forintot kiindulási alapnak el tudnám fogadni. A fiatal házasok, pályakezdők lakástámogatási összege 22 millió forintról 18 millió forintra csökkent, ez az összeg a célra nem lesz elegendő. Felhívom a közgyűlés figyelmét, hogy önkormányzati lakás nem épül, ez veszélyeket rejt magába, egyrészt a szociális problémák terén, másrészt ha netán egy katasztrófa következne be, vagy az életveszélyes lakásban lakó bérlők elhelyezését nem tudjuk megoldani. Ugyanakkor ha valamilyen fejlesztési cél megvalósításához lakásokat kellene szanálni, az ott lévő bérlőket sem tudnánk elhelyezni. Halvány remény merült fel, hogy esetleg a lakások értékesítéséből befolyó összeg egy részét lakásépítésre fordíthatjuk. Bízom abban, hogy ez sikeres lesz, és ha nem is 50 lakást, de 12-20 lakást megépíthetünk. Minorics Piroska: Az intézmények dologi kiadásainak csökkentési lehetőségét a bizottság tételesen megvizsgálta. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez már tovább nem csökkenthető. Ismert, hogy a 4 %-os csökkentés 1 %-a visszapótlásra került a céltartalékra, mégpedig a 8. pontra, az évközbeni feszültségek rendezésére. Kérem, hogy a 8. pontról a közgyűlés döntsön, ne a bizottság, vagy a polgármester hatáskörébe kerüljön. Kétségesnek érzem a 4 %-os elvonással az intézmények működőképességét. Czobor Zoltán: Három alternatíva volt a költségvetésre. Sok célt nem lehet tervezni, mert nem fér bele a keretbe. Egyetértek azzal, hogy a hulladék elhelyezést valamilyen módon meg kellene oldani. Konkrétan nem hangzott el, hogy a sporttól mennyit kellene elvenni, de nem hiszem, hogy ez így párhuzamba állitható. Bevétel növelésre ingatlanok eladásából 21 millió forint van tervezve. Az IKI a Gazdasági Bizottságnak ennél jóval több lakás eladását vállalta. Bízunk benne, hogy ezt sikerül is megvalósítani. Marton képviselő néhány hozzászólására reagálnék. A költségvetés bevétele folyamatosan nőtt az elmúlt években. Ez igaz, reálértékben ez a növekedés azonban nem egyértelműen kimutatható. Az önkormányzat lényeges tételeket megspórol azon, hogy a városban az önkormányzati lakások felújítását nem folytatta, és az így felszabaduló pénzeket egyéb beruházásokra fordította. Elhangzott, hogy a bevételi oldalt nem tudja elfogadni. Én bízom abban, hogy több lesz a bevétel, amit el is tudunk költeni. A bevétel elemzésből az infláció kimaradt. Minorics képviselőnő felvetésével egyetértek, a 4 %-os elvonást én is hibásnak tartom. Farkas Zoltán: A hitelfelvételt megszavazó döntés is közrejátszott abban, hogy azt a kevés lehetőséget is elvettük magunktól ami esetleg a konszenzushoz elegendő lett volna. Akaratunk ellenére a Kórház rekonstrukciója rátelepedett a költségvetésre. A cél az volt, hogy az önkormányzat 1993. évre céltámogatást nyerjen, és ennek érdekében mindent el kell követni. Az 50 millió forint megszavazása behatárolja a közgyűlési döntést Kórház ügyben. Maximum 30-40 millió forint jut az idén a Kórháznak. Felvetődött, hogy a program építési részét technikai okok miatt valószínűleg elő sem lehet készíteni. A program gép-műszer beszerzését, esetleg teljesíteni lehet, ha egy 110 millió forintos megrendelés teljesül, akkor ebben az évben az 50 millió forintos hitelt biztosítanunk kell szándékaink ellenére. Javaslatom az lett volna, hogy a Kórházhoz 20-30 millió forintos saját erőt biztosítsunk ebben az évben, mely lehetővé tette volna a rekonstrukciós program indulását. A többi pénzből pedig azokat a célokat lehetett volna megvalósítani, amelyekről tudjuk, hogy elengedhetetlenek. Palotás Tibor: Az eddigi vita eredményes volt, de a közgyűlés ma ne szavazzon a költségvetésről. A jővő héten folytassuk a téma tárgyalását. Meggyőződésem, hogy a Gazdasági Osztály vezetője tudja mit kell tenni, hónapokkal ezelőtt meghatározott a közgyűlés számára a feladatot, amit nem hajtott végre, ezért vagyunk ott, ahol vagyunk. Marton képviselő világosan elmondta a témával kapcsolatos érveit. Cserti Tibor osztályvzető nem felejtette el beállítani a prémiumot a dolgozóknak 3 millió forint értékben, adóbehajtásra és egyéb ügyekre, ugyanakkor elfelejtett beállítani olyan mértékű bevételeket, amelyek reálisan tervezhetők lettek volna. A koncepció világos. A be nem állított dolgokért nem kell felelőst keresni. Ami nincs betervezve, nem maradhat el. Ezt a felfogást természetesen nem lehet tudomásul venni. Meggyőződésem, hogy torz elképzelés az, amikor egyesek azt gondolják, hogy a biztosítási díjak feleslegesek. A sok biztosító közül keresse meg a hivatal, vagy az intézmény a neki megfelelőt. Szeretném, ha a hivatal megvizsgálná indokolt-e a kiskanizsai út helyreállítására a kért pénz. Részt vettem kiskanizsa csatornázásával kapcsolatos pályázaton, mely kiírása tartalmazta, hogy az utat helyre kell állítani. Miért van szükség az utak helyreállításával kapcsolatosan további pénzekre? Egyetértek azokkal a képviselőkkel, akik megpróbáltak ötleteket adni, hogy hol lehetne megtakarítást végrehajtani a költségvetésben. Feleslegesnek tartom az 50 millió forintos céltartalékot. Miért vannak oda beállítva olyan tételek, amelyek menet közben bármikor módosíthatók? A hivatal béralapja a tavalyihoz képest miért nőtt 47 %-al. Tudom, hogy a polgármesternek szüksége lenne titkárra, de válasszon a meglévő dolgozók közül. Mit jelent az, hogy a helyi köztisztviselői törvényből adódó bér hatása 8,7 millió forint. Amikor mások nem kapnak fizetésemelést, milyen alapon lehet ezt az összeget beállítani. Tavaly munkaruha címén 1,6 millió forint került kifizetésre, ez évben 2,3 millió forint a terv. Minden évben szükséges ilyen nagyságrendű összeget munkaruha címén biztosítani a hivatalnak? Nem tudom pl. mi az, hogy egyéb szolgáltatás 2,4 millió forint, ami tavaly 1,8 millió forint volt. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek igénybevételi díja korábban nem szerepelt, most 2,2 millió forint van feltüntetve. A 149,9 millió forintra tervezett önkormányzati igazgatási tevékenységet meggyőződésem, hogy legkevesebb 10 millió forinttal csökkenteni kell. Csökkenteni lehet továbbá a céltartalék összegét legalább 10 millió forinttal. A Nagykanizsa Fotóalbumának az eladásából származó bevétel melyik tételnél szerepel? Az album költségeire 10 millió forint van megjelölve, nem látom indokoltnak, hogy miért Bécsben kellett nyomtatni ezt a könyvet. Ha a vásárcsarnok létesítéséhez nem biztosít az önkormányzat pénzösszeget, akkor 450 fő munkahely teremtő beruházást hagy figyelmen kívül, és aki ezt teszi, az nem ezért a városért dolgozik. Koczfán Ferenc: Erre a költségvetésre nemmel fogok szavazni, mivel nem szerepel benne kellő súllyal a Kórház, a szeméttelep, a könyvtár, és a külterületek sem. Véleményem szerint ez évben a Kórházhoz 142 millió forintot kell biztosítani a szeméttelephez pedig 30 millió forintot. Ha ez a két tétel bekerül a költségvetésbe, akkor 300 millió forintos kölcsön felvételében kell gondolkodnunk. Dr. Kereskai István: Azt a választ adtam erre, hogy az alapellátásra fordítandó előirányzatban ennek bent kell lennie. Úgy gondolom senki sem vállalja fel annak következményeit, hogy ha nem lesz költségvetésünk és áprilisba megvonják az állami támogatást, hisz ez 100 millió Ft veszteséget jelentene. Dr. Bogár Gáspár: Amennyiben a bevételek kedvezően alakulnának, akkor azok ne új célokra legyenek felhasználva, hanem az eddig mellőzött, korábban megjelölt célokra. Javasolom, hogy a Nagykanizsa Fotóalbum kiadvány árát a képviselői költségtérítésből vonják le. Czupi Gyula: Nem fogadható el az az indok, hogy ha nem lesz költségvetés, akkor szankció lesz. Van még idő, néhány hét az elfogadására. Tudomásom szerint a múlt évben kifizetett 13. havi bért megkapta a város, és ez nem szerepel a bevételek között. Javasolom, hogy a könyvtárhoz a címzett támogatási igényünket nyújtsuk be, a Kórházhoz hasonlóan alternatív hitelfelvétel legyen a fedezete. A könyvtár kiköltözéséhez az épületnek az egyház részére történő visszaadására kártalanítási igényünket be kell nyújtani. Kérem, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központban a fénytechnika megoldására javasolt összegből csak 2,5 millió kerüljön betervezésre és a Városi Könyvtár számítógépes elkezdésére kerüljön át az egymillió forint. Kérem, hogy ezt alternatívaként szavaztassa meg a polgármester. A Kanizsa Újság várható deficitjére egymillió forint van tervezve, ezzel csak akkor foglalkozzunk, ha valóban szükséges. Ezt az összeget a fásítás megoldására kell fordítani a keleti városrészben. Dömötörffy Sándor: Az intézmények 3+1 %-os elvonásával kapcsolatban a véleményem, hogy az intézmények közötti aránytalanságot nem sikerült megszüntetni. A 3 %-os elvonás azt jelenti, hogy minden intézménynek minden hónapban egy napot kell a dologi kiadásán megspórolni. Azok az intézmények, ahol ez problémát okoz, visszakapnák az elvonás mértékét. A közgyűlés állítson össze egy javaslatot a mellőzött célok sorrendjére, melyet a plusz bevételekből meg lehet valósítani. Kompromisszumként el tudom fogadni, hogy legyen egy alternatív hitel arra az esetre, ha a címzett támogatást a Könyvtár megkapná, a szeméttelepnél pedig plusz 10 millió forintot állítsunk be. Ezeket céltartalék terhére oldjuk meg. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A városüzemeltetés önkormányzati feladat. Sem az oktatást, sem az egészségügyet nem lehet egymás mögé, vagy egymás mellé helyezni. Az alpolgármester kijelentette, hogy azért kell hitelt felvenni, mert az egészségügyre, illetve a Kórházra kell a pénz. A tavalyi költségvetésbe nézzük meg mennyit kapott az oktatás és mennyit a kórház. Az idei költségvetésbe beruházásra és felújításra + ÁFA-val együtt az oktatás 130 millió forintra van beállítva. Marton István: Az alpolgármesterrel nem értek egyet abban, hogy azok a többletpénzek még nem kerültek rendkívüli közgyűlésen elosztásra.Igaz, hogy nem, mert ezeket normálülésen szoktuk észrevétlenül elkölteni. Pl. 10 millió ez a szép könyv és még sok ilyen 10 milliós kiadásunk volt. A Kanizsa Újságnál úgy tudom, hogy mi tőkéstársak vagyunk és a vége1számölasnál sehol sem láttam egy fillért beállítani. Erre tájékoztatást kérek. Ha 1991-1992-re számolom az inflációt, az egyikre 35, a másikra 22-23 %-kal, akkor ez az infláció két év alatt 65 %-ot tett ki. Az 1990. évi 1 milliárd 704 millió Ft-os kiadási oldalhoz hasonlítjuk az 1991-évi 2 milliárd 340 milliós kiadást, illetve a 1992. évi 23 milliárd 150 milliós kiadást, akkor ennek a hányadosa 85 %-ot tesz ki. Ijz .enerqiaelvonásró 1 annyit, hogy nem volt nagy tél, így az arra biztosított összegek megmaradnak, melyet az intézményektől elvonunk. Az energiamegtakarítás másik formája, hogy néhány intézményben olyan berendezéseket - használnak, amelyeket már rég nem szabadna használni és egy beruházással rendkívül hamar megtérülnének. Az intézményi táblát 4 % csökkentése nélkül javasolom elfogadni. Nem lehet 4-6 hetente üléseket tartani, mert akkor az a képtelen helyzet áll elő, hogy 20-on felüli napirendi pontok vannak. Javasolom a jövő hétfői folytatását a jelenlegi ülésnek. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy a módosításokról szavazzunk. A Könyvtárnál a címzett támogatásnál tudomásom szerint nincs önrész, ezért nincs szükség arra, hogy hitelfedezetet állítsunk be, ellenben a Kórháznál igen, mert az céltámogatás és nem címzett. Ha megnézzük a táblázatot, akkor abból már kitűnik, hogy a fénytechnika nem szerepel, tehát kimaradt már. Egyetértek Marton képviselővel, hogy gyakrabban kellene üléseket tartani. Dr. Csákai Iván: A 14. számú mellékletben az első lakáshoz jutók támogatását 22 milliónak változatlanul hagynám, a lakásfenntartási támogatást 17 millió forintban jelölném meg.A Kórház 1974-ben épült fel, azóta egészségügyre, szociálpolitikára nem költött elegendő összeget a város. Stamler Lajos: Javasolom, hogy hulladékelhelyezésre, hulladékgazdálkodásra 30 millió forint legyen biztosítva, amennyiben a most szereplő 5 millió forint maradna a költségvetésben, akkor azt nem tudom elfogadni. Erre vonatkozóan névszerinti szavazást kérek és mindenkinek saját magának felelni kell. Czupi Gyula: Szerintem komolytalannak venné a címzett támogatással foglalkozó bizottság az elhatározásunkat, ha saját részt nem mutatunk fel. A saját rész lehet kisebb is, de annak jelzésére, hogy bennünk meg van a jószándék, egy bizonyos összeg tervezése indokolt. Ha erre nincs is elkülönített pénzünk, akkor is a címzett támogatás mindenféleképp legyen benyújtva, a határideje május 14-e. Egyébként a Kórház maga is lehet a címzett támogatás tárgya. Farkas Zoltán: Módosító indítványom, hogy a leadott lakások utáni 3-szoros visszatérítési díj összege legyen 1-szeres. Az így felszabaduló 5 millió forintot a szeméttelep kialakításánál lehetne felhasználni. Másik javaslatom, az 50 millió Ft-os Kórház rekonstrukció célhitel kapcsolatos. Az a véleményem, lehet, hogy Koczfán képviselőnek van igaza a 142 millió az előirányzattal kapcsolatosan. Ha ez igaz, akkor be kell állítani a 142 milliót, de ha ez nem igaz, akkor teljesen mindegy, hogy 50 milliót állítottunk be, vagy 62 milliót. Javasolom a közgyűlésnek, hogy maradjunk meg az 50 millió forintnál, amit már egyszer elfogadtunk. A 150 millió forinton belüli 12 milliót csoportosítsuk át úgy, hogy 8 millió forintot szeméttelepre, és 4 millió forintot a Könyvtár elindítására. Dr. Spingár László: Nem 3-szoros a visszaadás díja, hanem 6-szoros, és ha ezt is elvonjuk, akkor még nehezebb lesz biztosítani, hogy valahonnan lakáshoz juthassunk. A 6-szoros díjjal visszaadni mégmindig olcsóbb, mint új lakást építeni. Czupi Gyula: A Városi Könyvtár számítástechnikai gépesítéséhez 1 millió forintot biztosítani kellene. Pilczer Éva: A 12 millió forint átcsoportosításával egyetértek, de én ezt az összeget a szeméttelep céljaira adnám. A könyvtár a 4 millió forintból a kiviteli terveket el tudná készíttetni, ami nem garantálja azt, hogy egy könyvtárat tudunk építeni. Ha a költségvetés végleges szavazására kerül sor, szeretném kérni a névszerinti szavazást. Czobor Zoltán: Meglep a 12 millió forint átcsoportosításával kapcsolatos javaslat. Ha Kórház nem kapja meg a céltámogatást, akkor a Kórház gyakorlatilag egy forintot sem fog kapni. Az 50 millió forintos hitel csak egy lehetőség arra, hogy a Kórház megpályázza a céltámogatást. Arról senki sem beszélt, hogy az 50 millió forintos hitelt a Kórház el fogja az idén költeni. Az csak a beruházás indításakor fog eldőlni, hogy ez 30 millió forintos hitel-e. Ezek figyelembevételével kérem kezelni a Kórház költségvetését. Az 50 millió forintot - ha a Kórház nem kapja meg - akkor sem javasolom elkölteni. A Könyvtárral kapcsolatban, kérek önmérsékletet, mert nincs értelme megterveztetni több millióért és esetleg fiókba kerüljön. Ilyen az elmúlt időszakban úgy is volt.^ Farkas Zoltán: Azt nem mondtam, hogy az 50 millió forintos kórházi célhitelt fordítsuk másra, ha nem kapja meg a céltámogatást. A javaslatomat továbbra is fenntartom és kérem megszavaztatni. Dr. Kereskai István: Alpolgármesternek azt a javaslatát, hogy a 6-szoros dí jvisszaadást módosítsuk 1-szeresre, most megoldani nem lehet, mert erre vonatkozóan van egy hatályos rendeletünk. Kérem alpolgármestert, tekintsen el ettől. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Ha a Kórház nem kapja meg a céltámogatást, akkor az intézmény műszerre nem kap pénzt ebben az évben. Dr. Szabó Csaba: Ha 1992-t a Kórház szempontjából békeévnek tekintjük, akkor 30 millió Ft felújítási költséget és 28 millió Ft műszerbeszerzési-költséget kaptunk. Augusztus 17-én hozott a közgyűlés egy döntést, miszerint indulhat a Kórház-rekonstrukció célpályázata, most ismételten be kell adni ezt a pályázatot. Az előzőekben elhangzott, hogy az 50 millió forintból elvegyenek-e 12 millió forintot. Én az Önök döntésére bízom, hogy mit fognak határozni. Farkas Zoltán: Senki sem akar az 50 millió forintból 12 millió forintot elvenni, a 62 millió forintból tettem javaslatot erre. Dr. Kereskai István: A módosító indítványokat az elhangzás sorrendjében bocsátom szavazásra. Czupi Gyula: Az Oktatási és Kultúrális Bizottság kérte, hogy az a terv, melyben 5 millió forint szerepel Ft ÁFÁ-val, változatlan maradjon. Cserti Tibor: Ha címzett támogatást akarunk kérni, akkor április 14-ig ezt meg kell tenni, megjelölve egy önrészt. Eddig az volt a vélemény, hogy a bennünket megillető kártalanítási összeg legyen az önrész a címzett-támogatás benyújtásakor. Dr. Kereskai István: Arról szavazzunk, hogy a Könyvtárat 5 millió Ft-tal szerepeltetjük a költségvetésben. Aki egyetért azzal., hogy a 12 millió Ft-os hitel terhére, ami a Kórháznál volt 4 millió forintot a Könyvtárra fordítsunk az idén, az szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 17_ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előbbivel, de 5 millió Ft-os összeggel, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a 19 millió forintos fedettuszodai támogatás összege tartalmazza az alsótagozatosok belépődíját is. A közgyűlés 28 szavazattal., 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a céltartalékba szereplő 8. sz. melléklet 8-as tétele kerüljön polgármesteri hatáskörből közgyűlési hatáskörbe. A közgyűlés 20 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Teleki u. 3. számú ingatlant addig ne adjuk el, amíg az említett szakmai program nem tisztázódik, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az egészségügyi és szociális alap felhasználásáról a Népjóléti Bizottság döntsön, szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodássál a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Kanizsa Úisáa veszteségére betervezett 1 millió Ft-ot fásításra használjuk. A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy 15 millió forinttal legyen kiegészítve az út-híd keret kiskanizsára a bevételek növekedésére. A közgyűlés 12 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az egyéb ingatlanértékesítési bevételt 30 millió Ft-ra emeljük, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az intézményektói 4 %-ot ne vonjunk el, szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja, Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 4 % forrása a pénzmaradvány legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az alapellátás felújítását 2 millió Ft-tal, a műszerbeszerzést 1 millió Ft-tal növeljük, ennek fedezete a 8-as melléklet 8-as pontjában a Polgármesteri Hivatal 7,1 millió forintos céltartaléka lenne. A közgyűlés 15 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal igazgatási ágazatát 10 millió Ft-tal csökkentsük, szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a lakásértékesítés „bevételeit növeljük meg 16 millió Ft-tal és azt a szociális csomag kiegészítésére tegyük, szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Kórház előirányzatából a 12 millió Ft a szeméttelephez kerüljön átcsoportosításra, marad a Kórház 50 millió forintja. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja,. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a szeméttelephez szükséges 13 millió Ft hitelből legyen biztosítva, szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Palotás Tibor: A. vásárcsarnokra 15 millió Ft-ot kérek. F^^rásá^ak (?) f? javasolom a^fotóalbum eladásából 3 millió Ft-ot és 5 millió q * forintot a sporttámogatás csökkentéséből, a többi összeget pedig az általános tartalékból. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el., Czobor Zoltán: Javasolom a célsportra biztosított összeget 5 millió forinttal csökkenteni és a szemétlerakóhely előirányzatát ezzel növelni. Kápolnás Zoltán: 18 millió forintos versenysporttámoqatás P összege az elmúlt évhez viszonyítva valami emelkedést" mutat. '' Tudni kell azt, hogy ez évben az állam normatív támogatásként 2 millió forintot elismert és ebben a 18 millió forintba bent van egymillió forintos sportalap, amit tavaly a közgyűlés megszavazott. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Czobor képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Balogh György: A 8-as mellékletnél felsorolt 12 tétel tartalék címen olyan feladatokra fordítható pénzekről szól, amit törvény ír elő. Helytelenül céltartaléknak lett címezve, ezek kötelező járadnóságok, amiket ~ki kell adni. Kérem a közgyűlés felhatalmazását, hogy az intézmnyeknek visszaadott 4 %, és a Polgármesteri Hivatal tételen kívül a többi tételt annak arányainak megállapítását az Oktatási és Kultúrális Bizottságra bízza. A keretösszeg nem változna, csak ezen belül az összegek odaítélése a bizottság hatáskörébe kerülne. Minorics Piroska: Az osztályvezető által elmondottakkal egyetértek, javasolom elfogadását. Gerencsér Tibor: Kérem, hogy a 8. mellékletben megjelölt céltartalék javaslat 3 pont kivételével kerüljön az Oktatási és Kultúrális Bizottság hatáskörébe (kivétel az 5. a minőségi fejlesztés, a 8. az év közbeni feszültség, a 12. az 1993-as bérfejlesztés). Göndör István: Az eredeti szöveget ki kell egészíteni az 5. és 12. pontokkal. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az 5, 6, 7, 8, 12-es pontok a közgyűlés hatáskörébe kerüljenek, a többi pedig az Oktatási és Kultúrális Bizottsághoz. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Stamler Lajos: Javasolom, hogy az illetékbevétel 5 millió forintos növelésével zemé11e 1 ep előirányzatát növeljük. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: A piac és vásárcsarnok létesítéséhez 8 millió Ft támogatást kérek. Ennek forrását a fotóalbum értékesítéséből származó bevétel 3 millió Ft-os növelésével, az 5 millió Ft-ot az állami tartalék terhére kívánom megjelölni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a vásárcsarnokra 8 millió Ft-ot biztosítson a költségvetés, a forrását a fotóalbum értékesítésének 3 millió Ft-os növelése és az általános tartalék 5 millió Ft-os csökkenése képezze, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Bogár Gáspár: Javasolom az 1992-es pénzmaradvány terhére az iskoláskorúak preventív orvosi vizsgálatához 600 eFt biztosítását. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az iskolaorvosi tevékenység finanszírozására 600 eFt-ot biztosítsunk a pénzmaradvány terhére, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Pilczer Éva: Amennyiben illetékbevételből többlet keletkezne, azt 30 millió Ft összeghatárig a szeméttelepre fordítsuk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az illetékbevételt többlet esetén 30 millió forintig a szeméttelepre fordítsuk, kérem szavazón. A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: Javasolom, hogy a helyi adó bevételeit 5,5 millió ft-tal növeljük, ebből 1 millió Ft-ot a Könyvtár számítógépes fejlesztésére, 1 millió Ft-ot a keleti városrész fásítására, a többit a szeméttelepre fordítsuk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a helyi adókat 5,5 millió Ft-tal emeljük meg, ebből 1 milliót fásításra, 1 milliót a Könyvtár számítógépes fejlesztésére, a maradékot a szeméttelepre fordítsuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Bogár Gáspár: Kérem, hogy a Szakmunkásképző Iskola írásban beadott javaslatáról szavazzunk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az elhangzott javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a fotóalbum értékesítését 3 millió Ft-tal emeljük meg és a szemétteLepre fordítsuk ezt az összeget. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az alpolgármester javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetés elfogadásáról név szerint szavazzunk, az az "igen" gombot nyomja meg. A közgyűlés 18 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Dr. Kereskai István: Kérem, név szerint szavazzunk arról, hogy az elfogadott módosító indítványokkal együtt a Gazdasági Bizottság javaslatát is figyelembe véve, az előterjesztett költségvetést elfogadjuk-e. /Név szerinti szavazásról készült feljegyzés a jegyzőkönyvhöz csatolva./ A közgyűlés 15 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 3/1993. (11.22. 1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/1993. (11.22.) számú önkormányzati rendelete az 1993. évi költségvetésről. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: A mai ülésünkön minden napirendi pontot megtárgyalni nem tudunk. Javasolom, hogy még a mai nap a meghívóban 14/b. és a 11-es napirendként szereplő témákat tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 5.) Előterjesztés a Városi Könyvtár jelenlegi épületének visszaadására Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz.elnöke Minorics Piroska: Szeretném elmondani, hogy nem az épület visszaadásáról, hanem a használatba adásáról van szó. Ez az épület továbbra is a város tulajdonában marad. Jesch Aladár: Az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő. A város kössön megállapodást a Ferences Rendtartománnyal, ill. annak megbízottjával a Máltai Szeretetszolgálattal a kolostor visszaadására vonatkozóan. A megállapodás megkötésének határideje 1993. március 31 legyen. Dr. Kereskai István: A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a Ferences Renddel kapcsolatos megállapodástervezetet meg szeretné velünk tárgyalni, de eddig ez ügyben nem kerestek bennünket. Megállapodtunk abban, hogy február végén, március elején megkeresik a Polgármesteri Hivatalt a kártalanítás nagyságának és a visszaadás ütemezésének egyezsége miatt. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ha összehasonlítjuk az Oktatási és Kultúrális Bizottság határozati javaslatainak változatát a megállapodástervezettel, akkor megállapíthatjuk, hogy semmi hasonlóság nincs köztük. Balogh Tibor: Javasolom, hogy ennek az épületnek a visszaadása fejében az állami költségvetésben rendelkezésre álló összegből akár egy, akár kétlépcsőben kérjen az önkormányzat kártérítést, vagy kártalanítást. Amennyiben kapnánk, az az összeg fedezete lehetne a könyvtárépítésnek. Először arról döntsünk, hogy visszaadjuk-e tulajdonjogilag az épületet, ha igen, mit kérünk a kormánybizottságtól ennek fejébe. Dr. Kereskai István: Ha kártalanítanak bennünket, akkor vissza kell adni. Az épületnek a visszaadása olyan ütemben lehetséges, ahogy az állami költségvetés a kártalanítást biztosítani tudja. Véleményem, hogy a Máltai Szeretet Szolgálatot beengedhetjük ebbe az épületbe akkor is, ha most nem döntünk a tulajdonjogról. Két javaslat hangzott el, az egyik, hogy kártalanítás fejében kell visszaadni az ingatlant, erről tárgyalni kell, a másik javaslat pedig, ha nem kérnénk kártalanítást, akkor címzett támogatásként igényelnénk a könyvtár építéséhez szükséges előirányzatot. Szécsi Ferenc: Meghatalmazást kaptam a Ferences Rend Tartományfőnökétől a Rend képviseletére ez évtől, melyet korábban a plébános atya látott el. A kérelemmel együtt beterjesztett megállapodástervezetet most is érvényesnek tartjuk. Kérjük mielőbbi érdemi válasz megadását, hisz a Ferences Kolostor használati jogának rendezése nélkül a felújításhoz engedélyt, segélyeket nem tudjuk megszerezni. Aki ismeri a Dél-keleti szárny állapotát, az tudja, hogy előzetes becslés alapján is legalább 2 millió Ft beruházásról lenne szó. A jelen előterjesztésben használatról van szó és nem a használati jognak a visszaadásáról, amit mi 3 hónappal ezelőtt kértünk. A Ferences Rend első lépcsőben kéri vissza a Dél-keleti szárnyat, meg a pincehelyiséget. A Tartományfőnök nevében kérem, hogy a testület minél előbb állapodjon meg a Renddel, hisz szeretnénk minél előtt benyújtani a megállapodásokat a minisztériumhoz. Magyar József: A Máltai Szeretetszolgálat kanizsai letelepítését támogatta az önkormányzat. Úgy ítélem meg, hogy a szolgálat ettől kezdve a városnak majdnem olyan intézménye, mint a Könyvtár. Támogatnunk kellene ezt a szervezetet, mert olyan területet célzott meg, ahol a város segítségre szorul. Gerencsér Tibor: Főbb véleménykülönbség a Ferences Rend által elkészített tervezet és a bizottság álláspontja között az volt, hogy a Rend kártérítés nélkül kéri vissza az ingatlant. Ez volt az a pont, ahol a bizottság nem értett egyet a javaslattal. A Máltai Szeretetszolgálat épületen belüli működésével kapcsolatban a másik probléma, hogy annak az épületnek a fűtési rendszerét a most elfogadott költségvetésben megjelölt összegekkel finanaszirozza a város. Technikát kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet meghatározni azt az összeget, amiből a Máltai Szeretetszolgálat energiaigénye biztosítható. Jesch Aladár: Felmerül a gondolat, hogy érdemes-e 300, vagy 500 ezer Ft-ot fektetni egy leválasztásba, amire pár év múlva semmi szükség nem lesz. Mindenképpen az a cél, hogy a két szervezet, amire a városban nagy szükség van, békességben tudjon egymás mellett élni. Pintér Béla: Nem értek egyet az energia egyhelyről történő kezelésével. Ez abból fakad, hogy az ingyenkonyha realitását, működésének gondolatát nem határidőhöz kötötten vetették fel. Tudomásom szerint a Máltai Szeretetszolgálatnál az építkezés, felújítás elkezdődőtt. Elvben egyetértek azzal, - ha az épület átadásra kerül belátható időn belül - hogy az energia leválasztás ne történjen meg. Most viszont garanciát kérek arra, hogy az energia többletköltséget póthitel formájában az intézmény megkapja. Kérem a folyosó leválasztását, mert anélkül az intézmény tovább működni nem tud. Dr. Bogár Gáspár: A Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt év májusában kezdte meg működését Nagykanizsán. Az előterjesztés szerint a szolgálat a volt ebédlőt, az udvart és egy irodahelyiséget kért, melyet augusztusban használatba is vettek. Az udvaron több év óta méteres gaz volt, melyet a szolgálat takarított ki. A folyosó részén elkezdték a vakolat leverését, a magas fokú salétromossága miatt, mely az adott technológiával csak így hozható helyre. Nem tudom, hogy a könyvtár miért ragaszkodik a folyosó használatához, hisz eddig ott csak üres polcok voltak elhelyezve. A jelenlegi mostoha körülmények között is ténykedik a szolgálat, szociális otthonban betegeket látogat, foglalkozik a GYIVI-ben lévő fiatalokkal, karácsony előtt gyűjtést szervezett a boszniai háború súlytotta embereknek. Kérem a közgyűlést, hogy vegye figyelembe ezt a tevékenységet és a plusz energia költséget biztosítsa a könyvtár rendelkezésére. Czupi Gyula: Egyetértek azzal, hogy a szeretetszolgálatnak megfelelő helyet kell biztosítani, de meg kellene oldani a könyvtár elhelyezését is. Ez akkor oldódik meg végleg, ha visszakapja a Ferences Rend az épületet. Először a tulajdont kell tisztázni. Ha az épületet nem tudjuk átadni, akkor kártérítést kérjünk. Pilczer Éva: Kérem a polgármestert, hogy döntsünk arról adunk-e támogatást a szeretetszolgálatnak az energiaköltséghez, melyet beépítünk a könyvtár költségvetésébe, vagy kötelezzük Őket, hogy válasszák le az épületet és maguk állják a költségeket. Dr. Kereskai István: A tulajdonjogról ma dönteni nem tudunk. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet Ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy legkésőbb március elejéig tájékoztat bennünket, - minisztériumi egyeztetés után - hogy a kártalanítás kb. melyik évben várható. Ha kártalanításért mondunk le erről az ingatlanról, akkor ezen összegből kell a könyvtár kérdését megoldani. Ma a használati jogról kell döntenünk. A szeretetszolgálat által készített megállapodástervezetben az van megfogalmazva, hogy adjuk vissza az épületet kártalanítás nélkül. Koczfán Ferenc: Két dologról kell dönteni, az energiaproblémáról, ill. arról, hogy a folyosót a könyvtár, vagy a szeretetszolgálat kapja. Javaslom az energiaköltséget adjuk meg a könyvtárnak. Szécsi Ferenc: Úgy értelmezem, az erre vonatkozó törvényt, hogy a megállapodást megköthetjük, a kártalanítási igényről viszont később is dönthetnek. Szeretnénk az ingyenkonyhát beindítani, melyhez kérjük a folyosó használatbaadását a Máltai Szeretetszolgálatnak. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy e tárna tárgyalását március 1-én a folytatólagos ülésen folytassuk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a téma tárgyalását elnapolta. 6.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási pályázat eredményéről (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Farkas Zoltán: Kérem, hogy a hulladékgazdálkodási pályázat eredményéről szóló napirendi pontot vita nélkül fogadjuk el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattál, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 8/1993. számú határozat a) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásra kiírt pályázatra benyújtott ajánlatok között sorrendet nem állít fel, a Saubermacher (Graz)-RYNO Kft. (Nagykanizsa) és Rumpold-Hungária Kft. (Budapest) ajánlata esetében további részletes egyeztetést tart szükségesnek. b) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a Bíráló Bizottságot, hogy alakuljon át ad hoc bizottsággá, és az érintettekkel a további egyeztetéseket folytassa le, Az egységes szempontrendszer alapján mindkét ajánlattevő szerződéses ajánlata készüljön el. A tárgyalások eredményét a végleges döntés meghozatala céljából a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 1993. március 31. Felelős : Stamler Lajos Környezetv. Biz. elnöke Farkas Zoltán alpolgármester Dr. Kereskai István polgármester az ülést 22.45 órakor bezárja azzal, hogy a ma meg nem tárgyalt témákat az 1993. március 1-i folytatólagos ülésen vitatja hangfelvétel készült.) meg a közgyűlés. (Az ülésről Qailárta faic''íJf Dr. Fazekas István mb. jegyző^ Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
